Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00107/2013
Első irat érkezett: 01/28/2013
.
Az ügy tárgya: a Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/27/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Debreceni Ítélőtábla közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott Kf.II.20.664/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A Debreceni Ítélőtábla végzésévél jóváhagyta az ügyben első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék végzését, amely az indítványozó keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Az indítványozó kifejti, hogy a támadott végzés miatt nincs lehetősége egy alapjogát érintő közigazgatási határozat felülvizsgálatára. Álláspontja szerint az Ítélőtábla irat-, és jogellenes döntést hozott, a végzés elírást, illetve téves jogi következtetéseket tartalmaz, indokolása hiányos, ezért sérti a jogbiztonsághoz, a tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
A döntés száma: 3211/2013. (XI. 18.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2490
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A döntés kelte: Budapest, 11/11/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.11.11 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzése alaptörvény- ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó képviseletében ügyvédje terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, kérve a Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [2] 1. Az indítványozó egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetlevelet a Nyíregyházi Törvényszékhez.
    [3] A törvényszék 5.K.22.195/2011/2. számú végzésével – amely indítványozó részére 2011. november 2-án került postázásra – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet. Erre azért került sor, mivel a jogi képviselővel eljáró indítványozó keresetlevele nem tartalmazta a közigazgatási perekben a Pp. 330. § szerint megkívánt tartalmi elemeket (a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint, ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást). Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 2. sorszámú végzése 2011. november 20. napján jogerőre emelkedett.
    [4] A végzést 2011. december 23-án az indítványozó jogi képviselőjének lánya vette át az ügyvédi iroda címén. Az indítványozó 2012. március 1-jén bejelentette, hogy nem kapta meg a jogerősítő végzést, így a keresetlevelet nem tudta szabályszerűen benyújtani. A bíróság 5. sorszám alatti végzésével tájékoztatta az indítványozót, hogy a jogerősítő végzést jogi képviselőjének leánya vette át 2011. december 23-án. Az indítványozó erre reagálva a Pp. 99/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a jogi képviselő leánya nem rendelkezik meghatalmazással az ügyvédi iroda részére küldött postai küldemények átvételére, így a végzés nem volt szabályszerűen kézbesítve. Az indítványozó kérte továbbá annak megállapítását, hogy a keresetlevél beadásának jogi hatálya fennmarad, egyidejűleg pótolta a keresetlevél hiányait. A törvényszék 8. sorszámú végzésében a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasította, tekintettel arra, hogy a 3. sorszámú végzést szabályszerűen megküldte az indítványozó jogi képviselője által megadott postai címre. A bíróság végzésének indokolásában kitért arra, hogy a posta nem vizsgálja, hogy az adott címen a küldemény átvevője jogosult-e a küldemény átvételére vagy sem. Az indítványozó jogi képviselője pedig nem igazolta, hogy a megadott címen csak az ügyvédi iroda működik vagy az egyben a jogi képviselő lakcíme is.
    [5] Az indítványozó ezt a végzést megfellebbezte. A fellebbezés folytán eljáró Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzésével helybenhagyta a Nyíregyházi Törvényszék 5.K.22.195/ 2011/8. számú végzését. Az ítélőtábla ugyan egyetértett a törvényszék döntésével, azonban nem osztotta annak jogi álláspontját. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a törvényszék 3. számú jogerősítő végzéséhez nem fűződött a Pp. 99. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési vélelem, mivel azt szabályszerűen kézbesítették, ezért a vélelem megdöntését sem lehetett kérni a bíróságtól.
    [6] Az indítványozó szerint a Debreceni Ítélőtábla támadott döntése sérti a jogbiztonságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] és a tisztességes hatósági döntéshez való jogát [Alaptörvény XXIV. cikk (1)–(2) bekezdés], mert a bíróság önkényesen, indokolás és érdemi döntés nélkül zárta el a tényleges jogvitától. Úgy véli, hogy a fentiek miatt sérült a jogorvoslathoz való joga is [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés], mivel az ítélőtábla végzése elzárja attól, hogy az eredetileg támadott közigazgatási határozatot a bíróság felülvizsgálja.

    [7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

    [8] 3. Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Kf.II.20.664/2012/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 51–52. §§-ban foglalt formai feltételeknek megfelel.
    [9] Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság tartalmi követelményeinek, így különösen az Abtv. 26–27. § és 29–31. § szerinti feltételeknek. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy az ügyben felmerült alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [10] A rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az indítványozó sérelmének alapját a perben eljáró jogi képviselő magatartása képezi. Az első fokon eljárt törvényszék végzésében megállapította, hogy indítványozó jogi képviselőjének a hivatalos iratok átvételére vonatkozó gyakorlata nem felel meg a vonatkozó jogszabály előírásoknak és ezt önhibának minősítette.
    [11] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre, a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
    [12] Az alkotmányjogi panaszból egyértelműen kiderül, hogy az indítványozó valójában annak a kérdésnek az elbírálását kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a Nyíregyházi Törvényszék 5.K.22.195/2011/3. számú végzésének kézbesítésére szabályszerűen került-e sor, amennyiben pedig nem, akkor kit terhel ezért a felelősség.
    [13] A fentiekből megállapítható, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában valójában a bíróság által megállapított tényállást, a bírói jogértelmezés helyességét, valamint a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatja. Az indítvány tehát nem tartalmaz olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.
    [14] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        előadó alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        01/28/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3211/2013. (XI. 18.)
        Date of the decision:
        .
        11/11/2013
        .
        .