A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
vizsgálata iránt előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés
a), b), c), d) és g) pontja alkotmányellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt
elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 1996. évben hatályos 4. § (1) bekezdés a), b), c), d) és
e) pontjait az Alkotmány 8. §, 15. §, 17. §, 54. § és 70/E. §
(1) bekezdését sértő rendelkezéseknek tartja. Felfogása
szerint az Szt. 4. § (1) bekezdésének az eredeti öt pontja
"teljesen ellentétes a törvény 33. § (1) bekezdésében
foglaltakkal, és ezáltal eléggé "képlékenyre" sikerült... a
jogalkalmazókat ... rászorulókat lehetetlen helyzetbe hozza".
Hivatkozik arra, hogy az 1996. évi XXII. törvény módosította
ugyan az Szt.-t, de az eredeti szövegben kifogásolt öt pont –
mint írja – "lényegében .... változtatás nélkül megmaradt".
2. Az Szt. támadott rendelkezéseit időközben az 1996. évi
CXXVIII., az 1997. évi XXXI. és az 1997. évi LXXXIV. törvény
is módosította. E módosítások pontosították és kiegészítették
az indítványban sérelmezett fogalom-meghatározásokat. Ezért az
Alkotmánybíróság az indítványt a részben módosult Szt. 4. §
(1) bekezdés a)-d) pontját és az eredeti szöveg e)
megjelölésében g)-re változtatott pontjára és az Szt.
ugyancsak módosult 33. § (1) bekezdésére kiterjedtnek
tekintette és vizsgálta alkotmányossági szempontból.
Az Szt. 4. § (1) bekezdés támadott a)-d) és g) pontjai ilyen
fogalom-meghatározásokat tartalmaznak:
4. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel)
munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a
jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel
csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy
adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként
adott átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön
ellátmány, az anyasági támogatás, valamint – a személyes
gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása
kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési
támogatása, a rokkantsági járadék és a vakok személyi
járadéka;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az ingatlan,
jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, készpénz,
takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális
rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági
feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az
ingatlan, amelyben az érintett személy lakik;
c) család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó
közeli hozzátartozók;
d) közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik:
a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe
fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a
mostoha- és a nevelőszülő;
g) tartásra köteles és képes személy: a d) pontban
meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az
egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése
mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben
vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra
kötelezett;
Az Szt. 33. § (1) bekezdése ekként rendelkezik:
33. § (1) A települési önkormányzat a megélhetése alapjául
szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban
részesíti azt a munkanélkülit,
a) aki az Flt. (értendő alatta: a foglalkozás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény)
alapján munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli
járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt.
alapján más munkanélküli ellátásra nem jogosult, és
keresetpótló juttatásban nem részesül,
b) akinek részére a munkanélküli járadék folyósítását
keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát
megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően
az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult,
c) akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága az Flt.
alapján támogatott képzés időtartama alatt szűnt meg, és a
képzés megszűnését követően az Flt. alapján munkanélküli
ellátásra nem szerzett jogosultságot, eltéve, hogy családjában
az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.
Az Szt. 4. § (1) bekezdése fogalmi meghatározásokat ad, a 33.
§ (1) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy az a munkanélküli, aki
a 4. § (1) bekezdés a) pontjában részletesen körülírt
jövedelemmel nem rendelkezik, őt – ha a törvényi feltételeknek
megfelel – a települési önkormányzat jövedelempótló
támogatásban részesíti. A meghatározás és a rendelkezés
kiegészíti egymást. Nem ismerhető fel a jogszabályok
szövegtartalmában olyan – jogalkalmazással fel nem oldható –
ellentmondás, amely szükségszerűen alkotmányellenes
értelmezést, vagy alkotmánysértő jogbizonytalanságot
eredményezne. A kifogásolt Szt. meghatározások nem sértik az
Alkotmánynak az ember sérthetetlen és elidegíthetetlen
alapvető jogaira utaló 8. §-át, a házasság és a család
intézményét védő 15. §-át, a rászorulók szociális
intézkedésekkel való segítését előíró 17. §-át, sem az élethez
és az emberi méltósághoz való jogot garantáló 54. §-át, sem
pedig 70/E. § (1) bekezdésének azt az előírását, hogy az
állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz,
önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén pedig a
megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. A szociális biztonság és
ellátás vagyoni értékének vagy jövedelmi összegszerűségének
meghatározására és változtatására pedig a jogalkotónak
széleskörű lehetősége van. Az Alkotmánybíróság már a 26/1993.
(IV. 29.) AB határozatában kifejtette: "Az Alkotmány 70/E. §-
ából nem következik, hogy az állampolgároknak alkotmányos joga
volna az életszínvonal megőrzésére ..." Ez egyebek között a
nemzetgazdaság teherbíró képességének, a társadalombiztosítás
állapotának, az érdekérvényesítést szolgáló intézményeknek és
számos egyéb tényezőnek a függvénye. (ABH 1993. 196., 200.)
3. Az Alkotmánybíróság – a 2. pontban kifejtett érvei szerint
– az Szt. 4. § (1) bekezdés a)-d) és g) pontja
alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az indítványt
elutasította.
Dr. Németh János
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István Dr. Czúcz Ottó
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Strausz János Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró
. |