Hungarian

Ügyszám: .	723/B/1996
Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszky Ödön Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 723/B/1996. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1999/561 .

A döntés kelte: Budapest, 04/19/1999 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az    Alkotmánybíróság    jogszabály   alkotmányellenességének vizsgálata iránt előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság  a  szociális igazgatásról  és  szociális ellátásokról  szóló 1993. évi III. törvény 4. §  (1)  bekezdés a),   b),   c),   d)   és  g)  pontja  alkotmányellenességének megállapítására   és   megsemmisítésére  irányuló   indítványt elutasítja.                            Indokolás 1.  Az indítványozó az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1996. évben hatályos 4. § (1) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjait az Alkotmány 8. §, 15. §, 17. §, 54. § és 70/E.  § (1)   bekezdését  sértő  rendelkezéseknek  tartja.   Felfogása szerint  az  Szt. 4. § (1) bekezdésének az eredeti  öt  pontja "teljesen   ellentétes  a  törvény  33.  §  (1)   bekezdésében foglaltakkal,  és ezáltal eléggé "képlékenyre"  sikerült...  a jogalkalmazókat ... rászorulókat lehetetlen helyzetbe  hozza". Hivatkozik  arra, hogy az 1996. évi XXII. törvény  módosította ugyan az Szt.-t, de az eredeti szövegben kifogásolt öt pont  – mint írja – "lényegében .... változtatás nélkül megmaradt". 2.  Az  Szt.  támadott rendelkezéseit időközben az  1996.  évi CXXVIII.,  az 1997. évi XXXI. és az 1997. évi LXXXIV.  törvény is  módosította. E módosítások pontosították és kiegészítették az indítványban sérelmezett fogalom-meghatározásokat. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a részben módosult  Szt.  4.  § (1)   bekezdés   a)-d)  pontját  és  az  eredeti   szöveg   e) megjelölésében  g)-re  változtatott  pontjára   és   az   Szt. ugyancsak   módosult   33.  §  (1)  bekezdésére   kiterjedtnek tekintette és vizsgálta alkotmányossági szempontból. Az  Szt. 4. § (1) bekezdés támadott a)-d) és g) pontjai  ilyen fogalom-meghatározásokat tartalmaznak: 4. § (1) E törvény alkalmazásában a)  jövedelem:  a  személyi jövedelemadóról  szóló  törvényben jövedelemként    meghatározott   vagyoni    érték    (bevétel) munkavállalói     járulékkal,    személyi     jövedelemadóval, egészségbiztosítási   és   nyugdíjjárulékkal,    valamint    a jövedelemadóról   szóló   törvényben   elismert   költségekkel csökkentett  része, függetlenül attól, hogy adómentesnek  vagy adókötelesnek minősül. Nem  minősül  jövedelemnek a temetési segély, az  alkalmanként adott  átmeneti segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a   nevelőszülők  számára  fizetett  nevelési  díj  és   külön ellátmány,  az  anyasági  támogatás, valamint  –  a  személyes gondoskodásért  fizetendő személyi térítési díj  megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása,   a  rokkantsági  járadék  és  a  vakok   személyi járadéka; b)  vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az  ingatlan, jármű,  gépi  meghajtású  termelő- és  munkaeszköz,  készpénz, takarékbetét, értékpapír, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba)  külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg  összege az   öregségi   nyugdíj  mindenkori  legkisebb  összegének   a húszszorosát, vagy bb)  együttes  forgalmi értéke az öregségi nyugdíj  mindenkori legkisebb  összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól   függő   pénzbeli   ellátások    jogosultsági feltételeinek  vizsgálatánál  nem  minősül  vagyonnak  az   az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik; c)  család:  egy  háztartásban  életvitelszerűen  együtt  lakó közeli hozzátartozók; d)  közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a  házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon,  az  örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó,  a mostoha- és a nevelőszülő; g)   tartásra   köteles  és  képes  személy:  a   d)   pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek családjában  az egy  főre  jutó jövedelem a tartási kötelezettség  teljesítése mellett  meghaladja  az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének   kétszeresét,  továbbá  a   tartást   szerződésben vállaló,  illetve  az a személy is, akit  a  bíróság  tartásra kötelezett; Az Szt. 33. § (1) bekezdése ekként rendelkezik: 33.  §  (1)  A települési önkormányzat a megélhetése  alapjául szolgáló   jövedelem  pótlására  jövedelempótló   támogatásban részesíti azt a munkanélkülit, a)  aki  az Flt. (értendő alatta: a foglalkozás elősegítéséről és  a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény) alapján  munkanélküli járadékban részesült, és a  munkanélküli járadék  folyósítása időtartamának lejártát követően  az  Flt. alapján   más   munkanélküli  ellátásra   nem   jogosult,   és keresetpótló juttatásban nem részesül, b)   akinek   részére  a  munkanélküli  járadék   folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő  lejártát megelőzően  szüntették meg, és a keresőtevékenységet  követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult, c)  akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága az  Flt. alapján  támogatott képzés időtartama alatt szűnt  meg,  és  a képzés  megszűnését  követően  az  Flt.  alapján  munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot, eltéve, hogy családjában az  egy  főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. Az  Szt. 4. § (1) bekezdése fogalmi meghatározásokat ad, a 33. § (1) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy az a munkanélküli, aki a   4.  §  (1)  bekezdés  a)  pontjában  részletesen  körülírt jövedelemmel nem rendelkezik, őt – ha a törvényi feltételeknek megfelel    –   a   települési   önkormányzat   jövedelempótló támogatásban  részesíti.  A  meghatározás  és  a   rendelkezés kiegészíti   egymást.  Nem  ismerhető   fel   a   jogszabályok szövegtartalmában olyan – jogalkalmazással fel nem  oldható  – ellentmondás,     amely    szükségszerűen     alkotmányellenes értelmezést,     vagy    alkotmánysértő    jogbizonytalanságot eredményezne. A kifogásolt Szt. meghatározások nem  sértik  az Alkotmánynak   az   ember  sérthetetlen  és   elidegíthetetlen alapvető  jogaira  utaló  8. §-át,  a  házasság  és  a  család intézményét   védő   15.   §-át,   a   rászorulók    szociális intézkedésekkel való segítését előíró 17. §-át, sem az élethez és  az  emberi méltósághoz való jogot garantáló 54. §-át,  sem pedig  70/E.  §  (1)  bekezdésének azt az előírását,  hogy  az állampolgároknak   joguk   van   a   szociális   biztonsághoz, önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén pedig a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. A szociális biztonság és ellátás  vagyoni  értékének vagy jövedelmi  összegszerűségének meghatározására   és  változtatására  pedig   a   jogalkotónak széleskörű lehetősége van. Az Alkotmánybíróság már a  26/1993. (IV. 29.) AB határozatában kifejtette: "Az Alkotmány 70/E.  §- ából nem következik, hogy az állampolgároknak alkotmányos joga volna  az  életszínvonal megőrzésére ..." Ez egyebek között  a nemzetgazdaság  teherbíró képességének, a társadalombiztosítás állapotának, az érdekérvényesítést szolgáló intézményeknek  és számos egyéb tényezőnek a függvénye. (ABH 1993. 196., 200.) 3.  Az Alkotmánybíróság – a 2. pontban kifejtett érvei szerint –   az   Szt.   4.   §  (1)  bekezdés  a)-d)  és   g)   pontja alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az indítványt elutasította.                        Dr. Németh János                   az Alkotmánybíróság elnöke                                       Dr. Bagi István                      Dr. Czúcz Ottó       alkotmánybíró                         alkotmánybíró                                       Dr. Erdei Árpád                    Dr. Holló András       alkotmánybíró                         alkotmánybíró                                       Dr. Kiss László                    Dr. Lábady Tamás       alkotmánybíró                         alkotmánybíró                                       Dr. Strausz János            Dr. Tersztyánszky Ödön       alkotmánybíró                  előadó alkotmánybíró                                                         Dr. Vörös Imre                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	723/B/1996
Date of the decision: .	04/19/1999
.
.