Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.Szk.14.475/2020/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az ügy előzményeként előadja, hogy 2020 áprilisában, a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején közösségi oldalon fenntartott saját profiljánál nyilvános eseményt hozott létre egy előre meghirdetett tiltakozó eseményt, amelynek lényege az volt, hogy a résztvevők a meghirdetett helyszínen és időpontban vesznek részt a forgalomban, és autóikban ülve hangjelzéssel fejezik ki tiltakozásukat. A közösségi oldal az esemény szervezőjeként az indítványozót és egy politikai pártot tüntetett fel. Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult, amelyben a szabálysértési hatóság az indítványozóval szemben 80 000 Ft pénzbírságot szabott ki gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt.
Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a pénzbírságot mérsékelte, egyebekben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a közösségi médiában meghirdetett nyilvános esemény nem minősül gyűlésnek, hanem az a véleménynyilvánításhoz való jog védelme alá tartozik, ami alanyi jogként mindenkit megillett. Az általa a közösségi oldalon közzétett felhívás valójában e jog gyakorlására való felhívást tartalmaz, és nem minősül gyűlés szervezésének. A bíróság a véleménynyilvánításhoz való jog megsértésével jutott arra a következtetésre, hogy a több személy időben és térben egybeeső egyéni véleménynyilvánítása a gyülekezési jogra vonatkozó szabályozás - így az azt érintő veszélyhelyzeti korlátozások - hatálya alá esik. Az indítványozó szerint az eljáró bíróság a rendkívüli jogrendben hozott korlátozó intézkedések alatt jogszerűen gyakorolt véleménynyilvánításhoz való jogot minden alkotmányos indok nélkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé, majd a szóban forgó közösségi oldal minősítése alapján tekintette az indítványozót a gyűlés szervezőjének, és a gyülekezési joghoz kapcsolód alkotmánybírósági gyakorlat áttekintése és az alapjogi teszt alkalmazása nélkül hozta meg a támadott végzést, amely így az indítványozó Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt gyülekezési jogát is sérti a már hivatkozott IX. cikk (1) bekezdésében foglalt joga sérelme mellett..
. |