Hungarian

Ügyszám: .	334/H/2006
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 27/2006. (VI. 21.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2006/372 .

A döntés kelte: Budapest, 06/19/2006 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  által  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  61.  §  (2)  bekezdésén alapuló  népi  kezdeményezésre irányuló  aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és  az  azon  szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás    alapján    –   Dr.   Kovács   Péter    alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  84/2006. (III. 9.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. A   választási  eljárásról  szóló  1997.  évi  C.  törvény   (a továbbiakban:  Ve.)  130. § (1) bekezdése  alapján  a  84/2006. (III.  9.)  OVB  határozat  ellen  kifogást  nyújtottak  be  az Alkotmánybírósághoz,  amelyben  az  indítványozó  a   határozat felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezi.  Az  Országos Választási  Bizottság (a továbbiakban: OVB) e  határozatában  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  (a  továbbiakban: Nekt.) 61. § (2) bekezdésén  alapuló népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről döntött. Az  OVB határozatát 2006. március 9-i ülésén fogadta el,  és  a Magyar Közlöny 29. számában 2006. március 14-én tette közzé.  A kifogást a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn  belül, március   28.-án   nyújtották   be   az   Országos   Választási Bizottsághoz. Az OVB által hitelesített aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés  a következő: „A  magyarországi  oroszok  a nemzeti  és  etnikai  kisebbségek jogairól  szóló  1993.  évi  LXXVII. törvény  (a  továbbiakban: Kisebbségi  törvény)  61.  §  (2)  bekezdésének  felhatalmazása alapján  bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy  megfelelnek  a kisebbségi   törvényben   foglaltaknak.   Ezen   oknál    fogva alulírottak kijelentjük, hogy az orosz kisebbséghez  tartozónak valljuk magunkat!” A  kifogásban foglaltak szerint az aláírásgyűjtő íven  szereplő kérdés  hitelesítése törvénysértő. Az indítványozó  álláspontja szerint  azzal, hogy a Nekt. 61. § (2) bekezdését a  kisebbségi önkormányzati  választásról,  valamint  a  nemzeti  és  etnikai kisebbségekre  vonatkozó  egyes törvények  módosításáról  szóló 2005.  évi  CXIV. törvény (a továbbiakban: Nektm.)  58.  §-a  – 2005.  november  25-i hatállyal – módosította, megváltozott  az OVB  hatásköre  az  aláírásgyűjtő ívek hitelesítésére  irányuló eljárásban. A Nekt. 61. §-ának módosított (2) bekezdése az  OVB kötelezettségévé  teszi  azt, hogy  a  hitelesítési  eljárásban kikérje  a  Magyar  Tudományos Akadémia (a  továbbiakban:  MTA) elnökének  állásfoglalását. Ezzel – az országos  népszavazásról és  népi  kezdeményezésről szóló 1998. évi III.  törvényben  (a továbbiakban: Nsztv.) szabályozott feltételeken túl  –  az  OVB kötelezettségévé  vált annak vizsgálata is,  hogy  a  kisebbség megfelel-e   a   Nekt.   1.   §   (1)   bekezdésében    foglalt követelményeknek.  Az  OVB  törvényt  sértett  azzal,  hogy   a hitelesítési  eljárás  során nem kérte  meg  az  MTA  elnökének állásfoglalását, és eljárása során nem vizsgálta, hogy az orosz kisebbség  tartalmi szempontból megfelel-e  az  Nekt.  által  a kisebbségekkel   szemben   támasztott   követelményeknek.    Az Alkotmánybíróság   az  Országos  Választási   Iroda   által   a kifogáshoz csatolt iratok alapján megállapította, hogy  az  MTA elnökének állásfoglalása 2006. március 7.-én megérkezett  a  BM Központi Hivatal Választási Főosztályához, így az az OVB  2006. március 9-i ülésén az OVB tagjainak rendelkezésére állt.                               II.                                 Az   Alkotmánybíróság  a  következő  jogszabályi  rendelkezések alapján hozta meg határozatát: 1)   Az   Alkotmánynak   a   népi   kezdeményezésre   vonatkozó rendelkezései:     „28/B.  §  (1)  Országos népszavazás és népi  kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”     „28/D.  §  Országos  népi kezdeményezést  legalább  50  000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés   tűzze   a   napirendjére.   Az   országos   népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.” 2) A Nekt. 1. §-ának hatályos rendelkezései:     „1.  §  (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon,  a  Magyar Köztársaság    területén    lakóhellyel    rendelkező    magyar állampolgárokra,  akik magukat valamely  nemzeti  vagy  etnikai kisebbséghez   tartozónak  tekintik,   valamint   e   személyek közösségeire.     (2)  E  törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség  (a továbbiakban:  kisebbség) minden olyan,  a  Magyar  Köztársaság területén  legalább  egy évszázada honos népcsoport,  amely  az állam  lakossága  körében  számszerű kisebbségben  van,  tagjai magyar  állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és  kultúrája,  hagyományai  különböztetik  meg,  egyben  olyan összetartozás-tudatról   tesz   bizonyságot,   amely   mindezek megőrzésére,  történelmileg  kialakult  közösségeik  érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” A Nekt. 61. §-ának a Nektm. 58. §-a által módosított szövege:     „(1)    E    törvény   értelmében   Magyarországon    honos népcsoportnak  minősülnek:  a bolgár,  a  cigány,  a  görög,  a horvát,  a  lengyel, a német, az örmény, a román, a  ruszin,  a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.       (2)  Ha  az  (1) bekezdésben felsoroltakon kívül  további kisebbség  kíván bizonyságot tenni arról, hogy  megfelel  az  e törvényben  foglalt  feltételeknek,  legalább  1000,  magát   e kisebbséghez  tartozó  választópolgár  e  tárgykörben  a   népi kezdeményezésre  vonatkozó  aláírásgyűjtő  íveket  az  Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az eljárás során  az országos   népszavazásra  és  népi  kezdeményezésre   vonatkozó törvény  rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos   Akadémia  elnökének  állásfoglalását  a   törvényi feltételek fennállásáról.” 3)  Az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről  szóló 1998.  évi  III.  törvénynek (a továbbiakban:  Nsztv.)  a  népi kezdeményezésre vonatkozó szabályai:     „17.  §  A  népi kezdeményezésnek pontosan és  egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.     18.  §  Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja  meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha  a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,  b)  a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,  c)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.     19.  §  A népi kezdeményezést – az aláírásgyűjtésnek a  Ve. 118/A.  §-a szerinti szünetelése kivételével – az aláírásgyűjtő ív   hitelesítését  követő  két  hónapon  belül  egyszer  lehet benyújtani  az  Országos  Választási  Bizottság  elnökéhez.   A pótlólag  benyújtott,  a  kezdeményezést  kiegészítő  aláírások érvénytelenek.     20.  §  A népi kezdeményezésről a 6. § szerinti bejelentést követő három hónapon belül dönteni kell.” 4)   A   Ve.-nek  az  országos  népi  kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:     „131.  § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121.  § és  a  130.  §  (1)  és  (3) bekezdésének  rendelkezéseit  kell megfelelően alkalmazni.”     „117.  § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.     (2)  Az  Országos Választási Bizottságnak az  aláírásgyűjtő ív,  illetőleg  a  konkrét  kérdés hitelesítésével  kapcsolatos határozatát  nyolc napon belül a Magyar Közlönyben  közzé  kell tenni.”     „118. § (…)     (3)  Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel  kell  kezdeni.  Egy aláírásgyűjtő  íven  egy  kérdés szerepelhet.  Az aláírásoknak a kérdéssel azonos  oldalon  kell szerepelniük.     (4) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett  – az  aláírás  hitelességének ellenőrzése  céljából  –  fel  kell tüntetni   a   kezdeményező  olvasható  családi  és   utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.     (5)  Az  aláírásgyűjtő ívet az aláírást  gyűjtő  polgár  az aláírásával látja el.”     „130.   §  (1)  Az  Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…)     (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az    Országgyűlés   határozatát   helybenhagyja,   vagy    azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,  illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                              III. Az    Alkotmánybíróság   hatáskörét   a   jelen    ügyben    az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a h) pontja alapján a  Ve.  130.  §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati   természetű.   Az   Alkotmánybíróság    az    OVB határozatában,  valamint  a kifogásban  foglaltak  alapján  azt vizsgálja,  hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítése  során az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].  Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és, rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. A  Nekt. 61. § (2) bekezdésében szabályozott népi kezdeményezés a népi kezdeményezésnek egy sajátos esete, amelynek anyagi jogi feltételei  eltérnek  az  országos  népi  kezdeményezésnek   az Alkotmányban is megállapított általános szabályaitól. Ebben  az esetben a népi kezdeményezés meghatározott célra, a Nekt. 61. § (1)     bekezdésének    módosítására,    valamely    népcsoport kisebbségként  való elismerésére irányul. A népi  kezdeményezés benyújtására  magát  e  kisebbséghez  tartozónak   valló   1000 választópolgár  jogosult.  A népi kezdeményezéssel  kapcsolatos eljárási  kérdésekben  az  országos  népszavazásról   és   népi kezdeményezésről  szóló  törvény  általános  rendelkezései   az irányadók. Az  Nsztv.  3.  §  (1) bekezdése alapján a népi  kezdeményezést támogató  aláírásokat  csak  az  aláírásgyűjtő  ív  OVB   által hitelesített  mintapéldányával  megegyező  aláírásgyűjtő   íven lehet    gyűjteni.   Az   aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányának hitelesítése  során az Nsztv. 17-18. §-ai alapján  az  OVB  azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés eldöntése az  Országgyűlés  hatáskörébe tartozik-e, az  aláírásgyűjtő  ív pontosan   és   egyértelműen  tartalmazza-e  a   megtárgyalásra javasolt   kérdést,  a  kérdés  megfogalmazása   megfelel-e   a törvényben foglalt követelményeknek, maga az aláírásgyűjtő ív – formailag  és  tartalmilag  – megfelel-e  a  Ve.  118.  (3)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek. Az OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven megtárgyalásra  javasolt  kérdés  az  Országgyűlés  hatáskörébe tartozik, a kérdés megfogalmazása megfelel az Nsztv. 17. §-ában szabályozott követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív eleget  tesz a   Ve.   118.  §  (3)-(5)  bekezdése  által  támasztott  alaki előírásoknak,   ezért   az  aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányát hitelesítette. Az  OVB  határozata  ellen  kifogást benyújtó  nem  e  törvényi előírások  megsértésére,  hanem  arra  alapította  jogorvoslati kérelmét,  hogy  az  OVB  nem  tett  eleget  Nekt.  61.  §  (2) bekezdésében  foglaltaknak,  nem kérte  meg  az  MTA  elnökének állásfoglalását  és  nem vizsgálta, hogy a  Magyarországon  élő orosz   nemzetiségű  népcsoport  megfelel-e  a   kisebbségekkel szemben    a   Nekt.   1.   §   (2)   bekezdésében   támasztott követelményeknek. Az  Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján tehát – miután az MTA elnökének  állásfoglalását az OVB kikérte – abban  a  kérdésben kellett állást foglalnia, hogy törvénysértő-e az OVB határozata amiatt,  mert az OVB a hitelesítési eljárás során  nem  foglalt állást  abban  a  kérdésben, hogy fennállnak-e a  kisebbségként történő elismerés törvényi feltételei. Az   Alkotmánybíróság   egy  korábbi  ügyben   már   kifejtette alláspontját  arra  nézve,  hogy  miként  értelmezendő  az  OVB hatásköre  a  kisebbségként  való  elismerésre  irányuló   népi kezdeményezés   aláírásgyűjtő   ívének   hitelesítése    iránti eljárásban. A  2/2006.  (I.  30.)  AB határozatában (a továbbiakban:  Abh.) megállapította: „Az  Alkotmány  28/D.  §-a  alapján a népi  kezdeményezés  arra irányul,  hogy  az Országgyűlés a hatáskörébe  tartozó  kérdést tűzze  napirendre,  érdemben tárgyalja  meg  és  döntsön  annak elfogadásáról,   vagy  elvetéséről.  ’A  népi  kezdeményezésből csupán  törvényhozási kérdésben való vita és döntés következik. Így  a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdéssel szemben  is  mindössze  annyi  az elvárás,  hogy  törvényhozási tárgykörre  vonatkozzon.’ [42/2002. (X. 11.) AB határozat,  ABH 2002, 316, 318.]” A  Nekt. 61. § (2) bekezdésében szabályozott népi kezdeményezés bár tárgykörét tekintve kötött, de az is arra irányul, hogy  az Országgyűlés  a  népi  kezdeményezésben  foglalt  törvényhozási kezdeményezést  tűzze napirendjére, tárgyalja meg,  és  a  népi kezdeményezés  bejelentésétől számított három hónapon  belül  a népi kezdeményezés tárgyában hozzon döntést. A kezdeményezésben foglaltak  nem  kötik  az Országgyűlést. Ennek  megfelelően  az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítésére irányuló  eljárásban  a  népi kezdeményezés ezen esetében sem támasztható nagyobb követelmény az  aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdéssel  szemben,  mint az,   hogy   a   kérdésnek  a  Nekt.  61.  §  (2)  bekezdésében szabályozott törvényhozási kezdeményezésre kell irányulnia.  Az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése során nem  feladata  annak  vizsgálata,  hogy  a  népi  kezdeményezés teljesíthetőségének  törvényi  feltételei  fennállnak-e.  Annak megítélése,  hogy  az  aláírásgyűjtő  ív  aláírói  által   tett „bizonyság”   megfelel-e  a  Nekt.-ben  foglalt  feltételeknek, fennállnak-e a Nekt. 61. § (1) bekezdése módosításának a  Nekt. 1.  §  (2)  bekezdésében  foglalt feltételei,  az  Országgyűlés hatáskörébe tartozik.” (ABK 2006. január, 6, 8-9.) Az   Abh.-ban  felülvizsgált  OVB  határozat  olyan  időpontban született,  amikor  a  Nektm. még nem lépett  hatályba.  Így  e határozatban  az  Alkotmánybíróságnak azt  kellett  vizsgálnia, hogy  a  Nektm.  hatályba lépésével változott-e –  az  Abh.-ban értelmezett   szabályozáshoz  képest  –  az  OVB   hatáskörének terjedelme. Az  Alkotmánybíróság  megítélése szerint  a  Nekt.  61.  §  (2) bekezdésének   módosítása   az   aláírásgyűjtő   hitelesítésére irányuló eljárást nem érintette. A  korábbi szabályozás szerint az összegyűjtött aláírásokat  az Országgyűlés  elnökéhez kellett benyújtani és  az  Országgyűlés döntésének  előkészítése során, a Kormány feladata volt  a  MTA elnöke  állásfoglalásának kikérése. (Ez történt a hunok nemzeti kisebbségként  való  elismerésére irányuló  népi  kezdeményezés tárgyában  lefolytatott  eljárásban. Ld.:  Országgyűlési  Napló 2005. 217. ülésnap) A  Nektm. annyiban módosította a 61. § (2) bekezdését, hogy  az aláírásokat tartalmazó aláírásgyűjtő íveket nem az Országgyűlés elnökéhez, hanem az OVB-hez kell benyújtani, és az OVB eljárása során köteles beszerezni az MTA elnökének állásfoglalását. A Nekt.-nek ez az új rendelkezése pusztán arra kötelezi az OVB- t,  hogy  szerezze  be  az MTA állásfoglalását,  nem  tartalmaz rendelkezést  arra  nézve,  hogy az  OVB-nek  az  eljárás  mely szakaszában  kell  megkeresnie  állásfoglalás  végett  az   MTA elnökét.  A népi kezdeményezésre irányuló eljárásnak két  olyan szakasza van, amelyben az OVB elé kerül az ügy. Az első szakasz a  népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése, a második szakasz az összegyűjtött aláírások benyújtása után az aláírások   ellenőrzése   és  az  aláírt   aláírásgyűjtő   ívek megküldése  az Országgyűlésnek. A Nekt. 61. § (2)  bekezdésének második mondatának szövegéből nem következik az, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően köteles az MTA elnöke állásfoglalásának  kikérésére, az OVB  e  kötelezettségének  az összegyűjtött  aláírásoknak az Országgyűlés  elé  terjeszteséig bármikor  eleget  tehet. A Nekt. hivatkozott  rendelkezése  nem tartalmaz utalást arra nézve sem, hogy az aláírásgyűjtő ív és a kérdés  hitelesítése során az OVB-nek döntését az MTA elnökének állásfoglalására  figyelemmel  kell  meghoznia,  nem   biztosít hatáskört  az  OVB-nek  arra, hogy az állásfoglalás  alapján  a Nekt.  1.  §  (2)  bekezdésében foglalt feltételek  fennállását vizsgálja.  Az  OVB  hatásköre a népi kezdeményezésre  irányuló eljárásban    technikai   jellegű.    Az    aláírásgyűjtő    ív hitelesítésének  az  a funkciója, hogy az  OVB  előzetesen,  az aláírásgyűjtés   megkezdése   előtt   ellenőrizze,   hogy    az aláírásgyűjtő   ív   hitelesítésre   benyújtott   mintapéldánya megfelel-e  a  törvényben előírt garanciális  követelményeknek, alkalmas-e  arra, hogy a megfelelő számú aláírás  összegyűjtése után az Országgyűlés népi kezdeményezésként megtárgyalja azt. A népi   kezdeményezés   teljesíthetőségéről   való   döntés   az Országgyűlés   hatáskörébe  tartozik.  A  Nekt.   61.   §   (2) bekezdésének  az  indítványozó által felvetett  értelmezése,  – mely  szerint az aláírásgyűjtő ív hitelesítése során az OVB  az MTA állásfoglalása alapján vizsgálni köteles azt is, hogy az  a népcsoport,  amelynek  tagjai  „bizonyság”-ot  kívánnak   tenni kisebbséghez  tartozásukról,  megfelel-e  a  Nekt.  1.  §   (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, – az Országgyűlést  a népi   kezdeményezés  tárgyában  megillető   döntési   hatáskör korlátozását jelentené. Mindezek  alapján  az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  a Nekt. 61. § (2) bekezdésének módosítása nem változtatta meg  az OVB-t  az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése  során megillető   hatáskör  terjedelmét.  A  Nekt.-nek  a   Nektm.-el módosított  61. § (2) bekezdése sem jogosítja fel  az  OVB-t  a Nekt. 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatára,  e rendelkezésből  az OVB-nek csak az a kötelezettsége  származik, hogy  az  MTA elnökének állásfoglalását beszerezze  és  a  népi kezdeményezést   az  MTA  elnökének  állásfoglalásával   együtt terjessze az Országgyűlés elé. A fentieket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy  az  OVB  nem követett el törvénysértést akkor,  amikor  a 84/2006.   (X.   20.)  OVB  határozatában  az   MTA   elnökének állásfoglalása alapján érdemben nem vizsgálta a Nekt. 1. §  (2) bekezdésében  foglalt  feltételek meglétét.  A  kifogásolt  OVB határozat  megfelel a Nekt. 61. § (2) bekezdésén  alapuló  népi kezdeményezés  támogatására  kezdeményezett  aláírásgyűjtő   ív mintapéldányának  hitelesítésére  az  Nsztv.-ben   szabályozott törvényi előírásoknak, ezért azt helybenhagyta.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                        Dr. Balogh Elemér            Dr. Bragyova András        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                        Dr. Erdei Árpád              Dr. Harmathy Attila        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                        Dr. Holló András                  Dr. Kiss László        előadó alkotmánybíró                alkotmánybíró                                        Dr. Kovács Péter             Dr. Kukorelli István        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                                       Dr. Paczolay Péter                          alkotmánybíró Dr. Kovács Péter alkotmánybíró különvéleménye                               I. Akárcsak a 2/2006. (I. 30.) AB határozathoz (ABK 2006.  január, 6.)  fűzött  különvéleményemben, a jelen határozat esetében  is úgy vélem, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Nekt.) nevesített kisebbségek  felsorolásának bővítésére  irányuló  kezdeményezés esetében   az   Országos   Választási   Bizottságnak   az   ún. bizonyságtételre     vonatkozó    aláírásgyűjtés     kérdésének hitelesítése  során  csak mutatis mutandis kell  alkalmaznia  a választási   eljárásról  szóló  1997.   évi   C.   törvény   (a továbbiakban: Ve.) szabályait. Tekintettel arra, hogy  a  Nekt. módosítása  bevezette az Magyar Tudományos  Akadémia  elnökének állásfoglalását  a  kisebbség fogalma  törvényi  kritériumainak teljesüléséről,   és   mivel   az   OVB-nek   eljárásában   már rendelkezésére  állt az MTA elnökének az állásfoglalása  arról, hogy bizonyosan nem teljesül az orosz kisebbség esetében az ún. egy  évszázados magyarországi jelenlét kritériuma,  nyilvánvaló volt,  hogy  a kezdeményezés – az esetleg összegyűlő  aláírások dacára   –   sem   vezethet  pozitív   döntésre,   a   közösség kisebbségkénti jogi elismerésére. Nézetem  szerint  a Nekt. említett módosítása következtében  az OVB  hatáskörébe  tartozik a törvényi feltételek  fennállásának vizsgálata  és ennek hiányában a feltett kérdés hitelesítésének elutasítása. Ettől független kérdés, hogy az ilyen természetű eljárásban  az OVB-t  a Ve. szerint megillető jogosítványok terjedelme körüli, ismétlődő   vitákból  (amelyek  különböző   intenzitással,   de egyértelműen megjelentek például az ún. „égei makedón”,  „hun”, zsidó    kisebbség    elismerésére   irányuló   kezdeményezések megítélésekor) a törvényhozó milyen következtetést von le. Budapest, 2006. június 19.                                                Dr. Kovács Péter                                                   alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	27/2006. (VI. 21.)
Date of the decision: .	06/19/2006
.
.