Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00027/2013
Első irat érkezett: 01/11/2013
.
Az ügy tárgya: a Soproni Járásbíróság Szk. 1056/2012/8. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/10/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Soproni Járásbíróság légi közlekedési szabályok biztonságát szolgáló szabályok megszegése miatt indult szabálysértési ügyben hozott Szk. 1056/2012/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadja, hogy a bíróság – az ügyben korábban hozott határozatothoz képest – megváltoztatta az általa elkövetett cselekmény jogalapját. Álláspontja szerint a bíróság – az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak megsértésével – csak a rendőrség, mint szabálysértési hatóság által előterjesztett bizonyítékokat vette figyelembe. Az indítványozó kifejti, hogy a bíróság megsértette a jogállamisághoz, jogbiztonsághoz való jogát, mert önkényes jogértelmezés, illetve általánosítás következtében, jogszabályi rendelkezés hiányában minősítette az általa elkövetett cselekményt szabálysértésnek. A végzés azért is sérti a jogállamisághoz való jogát, mert a bíróság nem vette figyelembe az általa előterjesztett – az ügy érdemét döntően befolyásoló, a szabálysértés elkövetését cáfoló – bizonyítékokat.
Az indítványozó álláspontja szerint az előbbiek miatt a végzés sérti a tisztességes hatósági , illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát is. A bíróság vétkességét sem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, helytelenül értelmezett jogszabályi rendelkezéseket, nem tisztázta, hogy cselekménye egyáltalán szabálysértésnek minősíthető-e, ezért a végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglaltakat is..
.
Támadott jogi aktus:
    a Soproni Járásbíróság Szk. 1056/2012/8. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (4) bekezdés

.
A határozat száma: 3127/2013. (VI. 24.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1865
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); keretdiszpozíció; nullum crimen sine lege elve
.
A határozat kelte: Budapest, 06/10/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.06.10 11:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Soproni Járásbíróság 1056/2012/6. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó 2012. március 17-én a fertőszentmiklósi Meidl repülőtéren Antonov 2 típusú személyszállító repülőgéppel leszállást hajtott végre. A leszállást követően két másik, a repülőtéren parkoló ultrakönnyú repülőgép összekoccant úgy, hogy a Helmut Stern osztrák állampolgár által leállított Kiebitz B4 típusú D-KMOL lajstromjelű, Németországban lajstromba vett, rögzítőfék nélküli és kerékkitámasztó ékkel sem rögzített ultrakönnyű repülőgép elfordult, és a másfél méterrel mellette parkoló, de mozdulatlanul maradó, Csonka István által leállított, Magyarországon nyilvántartásba vett repülőgépnek csapódott. A Soproni Rendőrkapitányság a bejelentést követően szabálysértési eljárást indított, melynek során Hubert Petutchnigot az egyes szabálysértésekről szóló, 2012. április 15-ével hatályát vesztett 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: régi Szr.) 58/A. § (3) bekezdése szerinti, a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok megsértése szabálysértés miatt 20 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint az indítványozó az általa vezetett repülőgép hajtóművét felelőtlenül felpörgette, és az így okozott levegőáramlat fordította el az egyik ultrakönnyű gépet. A Soproni Rendőrkapitányság álláspontja szerint az indítványozó a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 6. § (1) bekezdésének a) pontját szegte meg, és ezáltal megvalósította a régi Szr. 58/A. § (3) bekezdésének sérelmét is.

    [2] 2. Az indítványozó a szabálysértésekről szóló, 2012. április 15-ével hatályát vesztett 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: régi Sztv.) 89. §-a szerinti kifogást terjesztett elő a Soproni Rendőrkapitányságon, mely azonban nem módosította, illetőleg nem vonta vissza határozatát, ezért az iratokat a régi Sztv. 89. § (2) bekezdése alapján a Soproni Városi Bírósághoz tette át. A Soproni Városi Bíróság a Soproni Rendőrkapitányság határozatát tárgyalás mellőzésével hozott végzésében hatályban tartotta. Az indítványozó a régi Sztv. 94. § (4) bekezdése alapján tárgyalás tartását kérte. A Soproni Városi Bíróság tárgyalás tartásával meghozott végzésében akként változtatta meg a Soproni Rendőrkapitányság határozatát, hogy a régi Szr. 58/A. § (3) bekezdése szerinti szabálysértést az indítványozó az Lt. 50/A. § (2) bekezdésének megszegésével valósította meg. A végzés egyebekben nem érintette az elsőfokú határozatot.

    [3] 3. Az indítványozó 2013. január 7-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, majd indítványát 2013. február 26-án érkezett beadványában kiegészítette. Az indítványozó az Alaptörvény B) cikkére, XXIV. cikk (1) bekezdésére, XXVIII. cikk (1), (2) és (4) bekezdésére, valamint 28. cikkére hivatkozott. Álláspontja szerint a Soproni Rendőrkapitányság és a Soproni Városi Bíróság a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az ártatlanság vélelmének követelményét sértő módon járt el, amikor figyelmen kívül hagyta az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat, mindenekelőtt az eset körülményeit ábrázoló video- és fényképfelvételeket, az indítványozó nyilatkozatait és az esetről készített rajzait, valamint az ultrakönnyű repülőgép tervezőjének és kivitelezőjének nyilatkozatait, és pusztán a repülőtérvezető tanúvallomására alapozta ítéletét, aki előadta, hogy bár van a repülőtéren repülőtérrend, az részletesen nem szabályozza, hogyan kell végrehajtani az indítványozó által végrehajtott manővert. Az indítványozó emellett előadja, hogy a magatartás, amelyért felelősségre vonták, valójában nem is minősül szabálysértésnek, ugyanis annak szankcionálása az Lt. 50/A. § (4) bekezdése alapján a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozik, ezzel szemben a régi Sztv. 32–35. §-ai, melyek a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat sorolják fel, nem tartalmazzák a légiközlekedési hatóságot. Az ügyben tehát a légiközlekedési hatóságnak kellett volna eljárnia, amely azonban nem szabálysértési eljárás lefolytatására lett volna jogosult. A Soproni Városi Bíróság hatályban tartó ítélete ezért az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a nullum crimen sine lege elvét sértette.

    [4] 4. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontja előírja, hogy az indítványnak tartalmaznia kell indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A jelen ügyben az indítványozó a bizonyítékoknak a Soproni Rendőrkapitányság általi értékelését, valamint annak a Soproni Városi Bíróság általi elfogadását vitatja. A bizonyítékok szabad mérlegelése azonban a hatóságok és a bíróságok hatásköre, az Alkotmánybíróságnak nem áll hatáskörében pusztán erre alapozva felülbírálni az e mérlegelés alapján hozott döntést.

    [5] 5. Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványozó hivatkozik arra, hogy a repülőtérrend nem szabályozza részletesen azt, hogy az indítványozó által végrehajtott manővert hogyan kell végrehajtani, ezért az Alaptörvény jogbiztonsági klauzulája, és ezzel összefüggésben a nullum crimen sine lege elve sérül. Az Alkotmánybíróság azonban már foglalkozott a keretdiszpozíciók és a nullum crimen sine lege elv kapcsolatával, és megállapította, hogy olyan esetekben, amikor a büntető tényállás nem tartalmaz konkrét elkövetési magatartást, és a szabályozott visszaélések az életben olyan széles körben és változatos módon jelentkezhetnek, hogy a kazuisztikus, taxatív vagy példálózó felsorolások óhatatlanul joghézagot eredményeznének, akkor a tényállások absztrakt jellege olyan jogtechnikai megoldást jelent, amely a jogállamiság alkotmányos alapelvét nem sérti. Erre tekintettel az indítvány nem vet fel alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést.

    [6] 6. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), f), és h) pontjai alapján visszautasítja.
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Pokol Béla s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        01/11/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3127/2013. (VI. 24.)
        Date of the decision:
        .
        06/10/2013
        .
        .