A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Soproni Járásbíróság 1056/2012/6. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó 2012. március 17-én a fertőszentmiklósi Meidl repülőtéren Antonov 2 típusú személyszállító repülőgéppel leszállást hajtott végre. A leszállást követően két másik, a repülőtéren parkoló ultrakönnyú repülőgép összekoccant úgy, hogy a Helmut Stern osztrák állampolgár által leállított Kiebitz B4 típusú D-KMOL lajstromjelű, Németországban lajstromba vett, rögzítőfék nélküli és kerékkitámasztó ékkel sem rögzített ultrakönnyű repülőgép elfordult, és a másfél méterrel mellette parkoló, de mozdulatlanul maradó, Csonka István által leállított, Magyarországon nyilvántartásba vett repülőgépnek csapódott. A Soproni Rendőrkapitányság a bejelentést követően szabálysértési eljárást indított, melynek során Hubert Petutchnigot az egyes szabálysértésekről szóló, 2012. április 15-ével hatályát vesztett 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: régi Szr.) 58/A. § (3) bekezdése szerinti, a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok megsértése szabálysértés miatt 20 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint az indítványozó az általa vezetett repülőgép hajtóművét felelőtlenül felpörgette, és az így okozott levegőáramlat fordította el az egyik ultrakönnyű gépet. A Soproni Rendőrkapitányság álláspontja szerint az indítványozó a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 6. § (1) bekezdésének a) pontját szegte meg, és ezáltal megvalósította a régi Szr. 58/A. § (3) bekezdésének sérelmét is.
[2] 2. Az indítványozó a szabálysértésekről szóló, 2012. április 15-ével hatályát vesztett 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: régi Sztv.) 89. §-a szerinti kifogást terjesztett elő a Soproni Rendőrkapitányságon, mely azonban nem módosította, illetőleg nem vonta vissza határozatát, ezért az iratokat a régi Sztv. 89. § (2) bekezdése alapján a Soproni Városi Bírósághoz tette át. A Soproni Városi Bíróság a Soproni Rendőrkapitányság határozatát tárgyalás mellőzésével hozott végzésében hatályban tartotta. Az indítványozó a régi Sztv. 94. § (4) bekezdése alapján tárgyalás tartását kérte. A Soproni Városi Bíróság tárgyalás tartásával meghozott végzésében akként változtatta meg a Soproni Rendőrkapitányság határozatát, hogy a régi Szr. 58/A. § (3) bekezdése szerinti szabálysértést az indítványozó az Lt. 50/A. § (2) bekezdésének megszegésével valósította meg. A végzés egyebekben nem érintette az elsőfokú határozatot.
[3] 3. Az indítványozó 2013. január 7-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, majd indítványát 2013. február 26-án érkezett beadványában kiegészítette. Az indítványozó az Alaptörvény B) cikkére, XXIV. cikk (1) bekezdésére, XXVIII. cikk (1), (2) és (4) bekezdésére, valamint 28. cikkére hivatkozott. Álláspontja szerint a Soproni Rendőrkapitányság és a Soproni Városi Bíróság a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az ártatlanság vélelmének követelményét sértő módon járt el, amikor figyelmen kívül hagyta az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat, mindenekelőtt az eset körülményeit ábrázoló video- és fényképfelvételeket, az indítványozó nyilatkozatait és az esetről készített rajzait, valamint az ultrakönnyű repülőgép tervezőjének és kivitelezőjének nyilatkozatait, és pusztán a repülőtérvezető tanúvallomására alapozta ítéletét, aki előadta, hogy bár van a repülőtéren repülőtérrend, az részletesen nem szabályozza, hogyan kell végrehajtani az indítványozó által végrehajtott manővert. Az indítványozó emellett előadja, hogy a magatartás, amelyért felelősségre vonták, valójában nem is minősül szabálysértésnek, ugyanis annak szankcionálása az Lt. 50/A. § (4) bekezdése alapján a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozik, ezzel szemben a régi Sztv. 32–35. §-ai, melyek a szabálysértés miatt eljáró hatóságokat sorolják fel, nem tartalmazzák a légiközlekedési hatóságot. Az ügyben tehát a légiközlekedési hatóságnak kellett volna eljárnia, amely azonban nem szabálysértési eljárás lefolytatására lett volna jogosult. A Soproni Városi Bíróság hatályban tartó ítélete ezért az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a nullum crimen sine lege elvét sértette.
[4] 4. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés e) pontja előírja, hogy az indítványnak tartalmaznia kell indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A jelen ügyben az indítványozó a bizonyítékoknak a Soproni Rendőrkapitányság általi értékelését, valamint annak a Soproni Városi Bíróság általi elfogadását vitatja. A bizonyítékok szabad mérlegelése azonban a hatóságok és a bíróságok hatásköre, az Alkotmánybíróságnak nem áll hatáskörében pusztán erre alapozva felülbírálni az e mérlegelés alapján hozott döntést.
[5] 5. Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványozó hivatkozik arra, hogy a repülőtérrend nem szabályozza részletesen azt, hogy az indítványozó által végrehajtott manővert hogyan kell végrehajtani, ezért az Alaptörvény jogbiztonsági klauzulája, és ezzel összefüggésben a nullum crimen sine lege elve sérül. Az Alkotmánybíróság azonban már foglalkozott a keretdiszpozíciók és a nullum crimen sine lege elv kapcsolatával, és megállapította, hogy olyan esetekben, amikor a büntető tényállás nem tartalmaz konkrét elkövetési magatartást, és a szabályozott visszaélések az életben olyan széles körben és változatos módon jelentkezhetnek, hogy a kazuisztikus, taxatív vagy példálózó felsorolások óhatatlanul joghézagot eredményeznének, akkor a tényállások absztrakt jellege olyan jogtechnikai megoldást jelent, amely a jogállamiság alkotmányos alapelvét nem sérti. Erre tekintettel az indítvány nem vet fel alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést.
[6] 6. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), f), és h) pontjai alapján visszautasítja.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |