A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 107. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 107. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az Nftv. értelmében a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. A támadott rendelkezések szerint a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik vagy a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Az (1) bekezdés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016., a (2) bekezdés pedig azoknál, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát. Az indítványozó – állítása szerint – a mentesség, illetve a kedvezmény bevezetésével hátrányos megkülönböztetést, valamint versenyhátrányt szenved el, azokhoz képest, akik életkoruk vagy olyan intézményválasztásuk miatt, ahol egyszerűbb belső nyelvvizsgát tehetnek, mentesülnek az általános nyelvvizsgatételi kötelezettség alól. Mindezekre tekintettel az Nftv. sérti az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdését (törvény előtti egyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma), valamint a XI. cikk (1)–(2) bekezdését (művelődéshez való jog, a felsőfokú oktatásban való részvétel joga).
[3] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az eljárás alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó követelményeknek.
[4] A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbi következtetésekre jutott:
[5] Az indítványozó gondoskodott az Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdése szerinti jogi képviseletről. A meghatalmazott ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartott aktív ügyvéd, a meghatalmazás szabályos.
[6] Az Nftv. kifogásolt rendelkezései 2012. szeptember 1-jén léptek hatályba, így az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2013. február 25-én, az Abtv. 30. § (1) bekezdésében megjelölt határidőben, a vitatott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz.
[7] Az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdésben foglalt, az indítványokkal szemben támasztott formai feltételeknek, mivel
[8] – megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 26. § (2) bekezdését],
[9] – megjelöli továbbá az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XV. cikk (1)–(2) bekezdése, XI. cikk (1)–(2) bekezdése],
[10] – megjelöli az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést [Nftv. 107. § (1)–(2) bekezdése],
[11] – tartalmazza a kifogásolt rendelkezések alaptörvény-ellenességének indokát,
[12] – kifejezett kérelmet fogalmaz meg a támadott rendelkezések megsemmisítésére.
[13] 3. A befogadhatóság tartalmi feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg:
[14] Az Abtv. 56. §-a szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[15] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Jelen esetben is tehát a panasz befogadhatóságának feltétele – egyebek mellett – a panaszos érintettsége.
[16] A jelen ügyben a személyes érintettség követelménye azonban nem áll fenn az Nftv. 107. § (1)–(2) bekezdései vonatkozásában tekintettel arra, hogy a támadott rendelkezések azon hallgatók számára biztosítanak a nyelvvizsga meglétének igazolása alól mentességet, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik vagy a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Az indítványozó – az általa becsatolt leckekönyv másolat alapján – a fenti feltételek egyikének sem felel meg. Az indítványozó tanulmányait 2007-ben kezdte meg, amikor még csak harmincnégy éves volt, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát nem tett.
[17] Mivel az indítványozó érintettsége nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az Nftv. 107. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |