Hungarian

Ügyszám: .	90/H/2005
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 1/2006. (I. 30.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2006/39 .

A döntés kelte: Budapest, 01/30/2006 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  az  Országos Választási  Bizottságnak  az országos    népszavazás   kitűzésére   irányuló   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ívének hitelesítése tárgyában hozott  határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási  Bizottság  6/2005. (I. 13.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I.                                 A  Pajzs Szövetség 2003. szeptember 29-én országos népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését kérte  az  Országos  Választási Bizottságtól  (a  továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e  Ön,  hogy  a Magyar Köztársaság  ne  ismerje  el  az Európai  Unió  alkotmányának  létrehozásáról  szóló  nemzetközi szerződés  Magyar  Köztársaságra  vonatkozó,  kötelező  érvényű hatályát?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését 122/2003. (X. 27.) OVB határozatában   megtagadta,  mivel   álláspontja   szerint   „a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C.  §-ában rögzített   tilalomba   ütközik,   mely   szerint   nem   lehet népszavazást  tartani  hatályos nemzetközi  szerződésből  eredő kötelezettségről”. A   határozat  ellen  benyújtott  kifogás  nyomán  lefolytatott jogorvoslati eljárás eredményeként az Alkotmánybíróság 58/2004. (XII.    14.)   AB   határozatával   (a   továbbiakban:   Abh.) megsemmisítette a 122/2003. (X 27.) OVB határozatot, és az OVB- t  új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság határozatában – eltérően   korábbi,   így  például  36/2003.   (VI.   26.)   AB határozatától – „arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bécsi Egyezmény  [a szerződések jogáról szóló, Bécsben az  1969.  évi május  hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló  1987. évi 12. törvényerejű rendelet] 18. Cikkének a) pontja nem zárja ki  eleve a népszavazást a már aláírt, de az Országgyűlés által még  meg nem erősített nemzetközi szerződésekhez kapcsolódóan.” (ABH 2004, 822, 826.) Az  OVB a megismételt eljárásban megállapította, hogy az  Abh.- ban  az  „Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott,  hogy nem ellentétes a Bécsi Egyezmény 18. Cikkének a) pontjával,  és így   nem  tartozik  az  Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdésének b)  pontjába foglalt tiltott tárgykörbe az, ha megfelelő kérdés alapján   népszavazás   dönt  arról,   hogy   az   Országgyűlés megerősítse-e az Európai Unió Alkotmányát [a továbbiakban: ASZ] vagy  sem. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása alapján annak eldöntése, hogy a már aláírt nemzetközi szerződést –  így az  Európai Unió alkotmányát – a Magyar Köztársaság  a  konkrét tartalommal  megerősíti-e  vagy  sem,  az  Alkotmány  2/A.  §-a alapján   az   Országgyűlés  hatáskörébe  tartozó  feladat.   A megerősítés  tárgyában hozott pozitív döntéssel  ismeri  el  az Országgyűlés, hogy a nemzetközi szerződést és az  abból  fakadó kötelezettségeket a Magyar Köztársaság magára nézve kötelezőnek tekinti.  […  Az  Abh.] kihirdetését követően  az  Országgyűlés 133/2004. (XII. 23.) OGY határozatával [a továbbiakban:  OGYh.] döntött  az  európai alkotmány létrehozásáról  szóló  szerződés megerősítéséről.”   Az  OVB  álláspontja   szerint   mivel   az „Országgyűlés   megerősítő  határozata  az  európai   alkotmány létrehozásáról   szóló   szerződésből  fakadó   kötelezettségek elismerését   jelenti,   [ezért]  az  e   tárgyban   benyújtott népszavazási    kezdeményezés    az    Alkotmány    28/C.     § (5)  bekezdésének b) pontjába foglalt tilalomba ütközik”.  Erre tekintettel  az  OVB  6/2005. (I.  13.)  OVB  határozatával  az aláírásgyűjtő ív hitelesítését ismételten megtagadta.                                                               II.                                 Az  OVB  határozata ellen a törvényes határidőn belül  kifogást nyújtottak    be,    melynek   előterjesztője    a    határozat megsemmisítését és az OVB új eljárás lefolytatására  utasítását kérte  az  Alkotmánybíróságtól.  Álláspontja  szerint  az   OVB határozatának  az indokolása helytelen, mivel az  aláírásgyűjtő ív  mintapéldányán  szereplő kérdés nem  ütközik  az  Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdésének b) pontjába. „Az Országgyűlés  2004. december 20-án megerősítette az ASZ-nak a miniszterelnök  és  a külügyminiszter  részéről  –  az  Országgyűlés   felhatalmazása alapján  –  történt aláírását, viszont ezzel az még nem  lépett hatályba. [58/2004. AB határozat: »Nincsen ugyanis még hatályos (aláírt,   megerősített,  kihirdetett   és   hatályba   lépett) nemzetközi    szerződés,   amely   az   Alkotmány    28/C.    § (5)    bekezdésének   b)   pontjában   megfogalmazott   tiltott népszavazási  tárgykörbe  tartozna, hanem  pusztán  egy  aláírt nemzetközi szerződés létezik.«] Tehát az AB határozatban  előbb idézett   kitétel   a  jelenlegi  helyzetre  értelemszerűen   a következők    szerint   értendő:   Az   Alkotmány    28/C.    § (5)  bekezdésének b) pontja a már megerősített, kihirdetett  és hatályba lépett nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban  állapít meg  népszavazási tilalmat és nem »a már aláírt,  megerősített, de    még    hatályba   nem   lépett   nemzetközi   szerződések vonatkozásában«.” A kifogás előterjesztője hivatkozott továbbá arra, hogy az Abh.- ban  az Alkotmánybíróság azt fejtette ki, hogy „önmagában abban a  kérdésben, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e vagy sem  egy nemzetközi    szerződést,    kezdeményezhető    és     tartható népszavazás”.  (ABH  2004, 822, 828.) Bár  az  Országgyűlés  az OGYh.-val megerősítette az ASZ-t (mégpedig olyan időben, amikor a   megerősítéssel   kapcsolatos   népszavazási   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ívének  a  hitelesítése  folyamatban  volt),  „a párhuzamosan futó két eljárás közötti prioritás a  mérvadó.  Az Alkotmánybíróság    52/1997.   (X.   14.)   AB    határozatában megállapítja:  »A közvetlen hatalomgyakorlás a  népszuverenitás gyakorlásának   kivételes  formája,  amely  azonban   kivételes megvalósulása  eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás  fölött áll.«  Az  EU  Alkotmány ratifikálásával kapcsolatos  közvetlen hatalomgyakorlás   a   »kivételesen  megvalósuló«   kategóriába tartozik  […]. Ezért attól függetlenül kiírható népszavazás  az EU Alkotmány ratifikálása ügyében, hogy az [OGYh.] kiállja-e az alkotmányossági   vizsgálatot  vagy  nem,  hiszen   kivételesen megvalósuló    közvetlen    hatalomgyakorlás    a    képviselői hatalomgyakorlás  fölött  áll, vagyis  a  tárgybeli  esetben  a népszavazás   eredménye  vagy  megerősíti  –  és  alkotmányossá teszi  –  az  országgyűlési határozatot, vagy arra kötelezi  az Országgyűlést, hogy [az OGYh.-t] visszavonja, és a  népszavazás eredményét iktassa törvénybe.” A   kifogás  előterjesztőjének  álláspontja  szerint   az   OVB „időszerűtlenség  miatt  utasította el a  hitelesítést”  akkor, amikor  arra  hivatkozott,  hogy az Abh.  kihirdetése  után  az Országgyűlés  az  OGYh.-val döntött az ASZ megerősítéséről,  és ennek   következtében  a  népszavazási  kezdeményezés  már   az Alkotmány   28/C.  §  (5)  bekezdésének  b)  pontjába   foglalt tilalomba ütközik. Kifejtette továbbá: „[e]gy jogszerűen folyó, a   képviseleti   hatalomgyakorlás   fölött   álló,   közvetlen hatalomgyakorlásra vonatkozó eljárást szüntetett meg  az  [OVB] 6/2005.  (I. 13.) sz. határozata. Egy olyan eljárást szüntetett meg  az  [OVB],  amit  a kezdeményező időben  indított  el,  az eljárás  folyamán semmi jogsértést nem követett el,  és  kérése teljesítésének nem volt – részére felróható okból –  sem  jogi, sem  egyéb akadálya. Ez a határozat súlyosan sérti az Alkotmány 2.  §  (2) bekezdésében meghatározott alapelvet, amely  szerint »minden  hatalom a népé« és az országos népszavazásról és  népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény [a  továbbiakban: Nsztv.]  Preambulumában meghatározott »alkotmányos  alapelvet«, mi  szerint  »A  demokratikus hatalomgyakorlás része,  hogy  az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a  nép  közvetlenül, szavazás útján is részt  vehessen.«  Ez  a határozat   sérti   az   Alkotmány  2.   §   (1)   bekezdésében meghatározott  alapelvet,  mi szerint:  »A  Magyar  Köztársaság független, demokratikus jogállam.«”                                                              III. Az  Alkotmánybíróság  a 6/2005. (I. 13.)  OVB  határozat  ellen benyújtott kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997.  évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) és az Nsztv. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: 1. Alkotmány „2.   §   (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus jogállam. (2)  A  Magyar  Köztársaságban minden hatalom a népé,  amely  a népszuverenitást   választott   képviselői   útján,    valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/C.  §  (2)  Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. […] (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: […] b)  hatályos  nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve    az   e   kötelezettségeket   tartalmazó    törvények tartalmáról,” 2. Ve. „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  -  az  Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...] (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 3. Nsztv. „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c)  a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási  eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”                               IV. A  kifogás nem megalapozott, ezért az Alkotmánybíróság  az  OVB 6/2005.  (I.  13.)  OVB  határozatának  rendelkező  részét,  az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását helybenhagyta, ám az OVB határozatában kifejtettektől eltérő indokolással. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az   Alkotmánybíróság  az  OVB  határozatai  ellen   benyújtott kifogások    elbírálása    során   kialakította    következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati  eljárásban  azt  vizsgálja,  hogy  a   beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 78. § (2) bekezdésében, illetve 130. § (1)   bekezdésében  foglalt  feltételeknek   és   az   OVB   az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során  az Alkotmánybíróság  e  feladatát  alkotmányos   jogállásával   és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999.  (VII.  7.)  AB határozat, ABH 1999. 251, 256.] Az  Alkotmánybíróság  a  jelen ügyben  megállapította,  hogy  a kifogás  megfelel a törvényi feltételeknek,  ezért  azt  a  Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2.  A  népszavazásra feltenni kívánt kérdés azt kívánja elérni, hogy  a Magyar Köztársaság ne ismerje el nemzetközi síkon, hogy az  ASZ  mint nemzetközi szerződés reá nézve kötelező hatállyal rendelkezik.  Az  Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése,  az  Nsztv., valamint   az   ASZ  megerősítésekor  hatályos,  a   nemzetközi szerződésekkel  kapcsolatos eljárásáról  szóló  1982.  évi  27. törvényerejű  rendelet  (a  továbbiakban:  Nsztvr.)  alapján  a kérdés   tartalmilag  tehát  arra  irányul,   hogy   a   Magyar Köztársaság Országgyűlése ne erősítse meg az ASZ-t. 2.1.  Az  ASZ-t az Európai Unió tagállamainak képviselői  2004. október  29-én,  Rómában aláírták, ezután kezdődhetett  meg  az egyes  tagállamokon  belül  az  ASZ  –  belső  jog  szerinti  – megerősítése. Az ASZ IV-447. cikk (1) és (2) bekezdése  szerint a  tagállamok a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően erősítik meg a szerződést, és a megerősítő okiratokat az  Olasz Köztársaság   kormányánál  helyezik  letétbe.   Ha   valamennyi megerősítő okiratot letétbe helyezték, az ASZ 2006. november 1- jén  lép  hatályba.  Ha  ezen időpontig  nem  helyezik  letétbe valamennyi  okiratot, az ASZ az azt követő második  hónap  első napján  lép  hatályba, hogy az utolsó aláíró állam  is  letétbe helyezte  megerősítő  okiratát. Az ASZ  aláírását  követően  az egyes tagállamokban megindult az ASZ megerősítésének folyamata. A   magyar   Alkotmány  nemzetközi  szerződés  megkötésére   az Országgyűlést  [19.  §  (3) bekezdés f) pont],  a  köztársasági elnököt  [30/A.  § (1) bekezdés b) pont] és a Kormányt  [35.  § (1)   bekezdés  j)  pont]  hatalmazza  fel,  az  Európai   Unió vonatkozásában  speciális szabályt tartalmaz még  az  Alkotmány 2/A.  § (2) bekezdése. Az Alkotmánybíróság a 7/2005. (III. 31.) AB  határozatában  (MK  2005.  évi  41.  szám,  1989-1998.,   a továbbiakban  Abh1.) értelmezte a köztársasági elnök,  valamint az  Országgyűlés számára biztosított nemzetközi szerződéskötési hatáskör  egymáshoz való viszonyát. Mulasztásban  megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg továbbá az Abh1. (csakúgy, mint  az  OGYh.)  elfogadásának  idején  hatályos,  Nsztvr.-hez kapcsolódóan. Az  Nsztvr.  10.  §-a szerint: „(1) Megerősítést  igényelnek  a Magyar   Népköztársaság  nemzetközi  kapcsolatai  szempontjából kiemelkedő  fontosságú, valamint azok a nemzetközi szerződések, amelyek  megkötésével  kapcsolatban törvény  vagy  törvényerejű rendelet  alkotása,  módosítása vagy hatályon  kívül  helyezése szükséges,  továbbá  amelyeket az abban  foglalt  rendelkezések vagy  a  szerződő  felek  erre  vonatkozó  külön  megállapodása alapján meg kell erősíteni. (2)   Az   Országgyűlés  határozattal  erősíti  meg  a   Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából  kiemelkedő fontosságú  nemzetközi szerződéseket.” A  13.  §  pedig  akként rendelkezett  a  szerződés  kihirdetéséről,  hogy  egyrészt  az Országgyűlés   által   megerősített  nemzetközi   szerződéseket törvénnyel  kell kihirdetni, másrészt viszont a kihirdetésre  a nemzetközi  szerződés  hatálybalépésével egyidejűleg  vagy  azt követően  kerülhet  sor. Ha a hatálybalépéshez  a  szerződésben előírt  feltételek  már teljesültek, de a szerződés  nem  ezzel egyidejűleg,  hanem  egy meghatározott későbbi  időpontban  lép hatályba, a szerződés ezen időpont előtt is kihirdethető volt. Mindezek alapján fogadta el az Országgyűlés 2004. december  20- án  az  OGYh.-t,  és  ezek indokolják, hogy az  ASZ  törvényben történő kihirdetése még nem történt meg. A fenti tények alapján áll fenn az a kettősség, hogy bár az ASZ- hoz  kapcsolódó nemzetközi kötelezettségvállalás már megtörtént (az  Országgyűlés  megerősítette  az  ASZ-t,  és  a  megerősítő okiratot  a  külügyminiszter az Olasz  Köztársaság  Kormányánál letétbe  helyezte),  de a belső jogrendbe  történő  beemelésére ezideig még nem került sor. Az   indítványozó  álláspontja  szerint  mivel  az  ASZ-t  csak megerősítette az Országgyűlés, ám az még nem lépett hatályba, a népszavazási  kezdeményezés nem ütközik az  Alkotmány  28/C.  § (5)   bekezdésének   b)  pontjában  megfogalmazott   tilalomba. Indítványában  kifejtette  továbbá azt  a  meggyőződését,  hogy mivel   az   ASZ   megerősítéséről  való  döntés  országgyűlési hatáskör,  ezért  e  kérdésben a jelen  körülmények  között  is dönthet  népszavazás, és az Országgyűlés a  szerződés  hatályba lépéséig  megváltoztathatja  a  megerősítésről  szóló  döntését (vagyis    népszavazás    eredménye   kötelezheti    erre    az Országgyűlést). Az  Abh.-ban  az Alkotmánybíróság arra mutatott  rá,  hogy  „az Alkotmánynak    és   az   Nsztv.-nek   megfelelő   népszavazási kezdeményezés esetén tartható népszavazás a már aláírt, de  még nem   megerősített   nemzetközi  szerződés  megerősítésének   a kérdésében.   […]  A  megerősítés  tárgyában   hozott   pozitív (megerősítő)  döntéssel  ismeri  el  az  Országgyűlés,  hogy  a nemzetközi  szerződést, és az abból fakadó kötelezettségeket  a Magyar  Köztársaság magára nézve kötelezőnek  tekinti.  […]  Az Alkotmány   28/B.  §  (1)  bekezdése  szerint  népszavazás   az Országgyűlés  hatáskörébe tartozó kérdésben tartható.  Mivel  a nemzetközi  szerződés megerősítése az Országgyűlés  hatáskörébe tartozó  kérdés, amely döntés tartalmára (megerősítés vagy  meg nem  erősítés)  nézve  az Országgyűlést  semmiféle,  nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség sem terheli, ezért  önmagában abban a kérdésben, hogy az Országgyűlés megerősítsen-e vagy sem egy   nemzetközi   szerződést,  kezdeményezhető   és   tartható népszavazás.” (ABH 2004, I. kötet, 822, 826, 827-828.) A   hatályos  magyar  jogrendszerben  tehát  tartható,  de  nem kötelező  népszavazást  tartani valamely  nemzetközi  szerződés megerősítésének a kérdésében. 2.2. A jelen esetben az ASZ Országgyűlés általi megerősítése új helyzetet  teremtett az Abh. elfogadásakor fennálló  helyzethez képest.  Az Országgyűlés döntésével – és a csatlakozási  okirat letétbe  helyezésével – ugyanis a Magyar Köztársaság kifejezte, hogy  az  ASZ-t, mint nemzetközi szerződést és az abból  fakadó kötelezettségeket magára nézve kötelezőnek ismeri el. A  nemzetközi  szerződés  megerősítéséről  szóló  országgyűlési döntés nem tekinthető ugyanolyan döntésnek, mint az, amelyet az Országgyűlés  egyéb hatáskörében eljárva hoz  (például  elfogad vagy  módosít  valamely  törvényt).  Azzal  ugyanis,  hogy   az Országgyűlés   megerősít  egy  nemzetközi  szerződést   (és   a megerősítő  okiratot  a megfelelő helyen letétbe  helyezik),  a Magyar  Köztársaság elismeri a szerződésnek a – Bécsi Egyezmény szerinti – kötelező hatályát a Magyar Köztársaság tekintetében, nemzetközi  síkon  megtörténik tehát  a  kötelezettségvállalás, melynek  hatályosulása a nemzetközi jog általános,  illetve  az adott  szerződés  szabályai alapján  történik.  Ahogy  arra  az Alkotmánybíróság  az  Abh1.-ben is  rámutatott:  „A  nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtása, (…) a jogállamiságot,  ezen belül  a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését magába  foglaló  Alkotmány  2. § (1) bekezdéséből,  valamint  a nemzetközi jog és belső jog összhangját megkövetelő  7.  §  (1) bekezdésből   fakadó  kötelesség,  amely  attól  a  pillanattól fennáll,  amikortól  a  nemzetközi szerződés  (nemzetközi  jogi értelemben) kötelezi Magyarországot.” (MK 2005. évi  41.  szám, 1989, 1991.) A nemzetközi kötelezettségvállalás tényét és létét nem  érinti tehát az, hogy maga a nemzetközi szerződés hatályba lépett-e  már  vagy  sem. Az állam által már  megerősített,  de hatályba  még  nem  lépett  nemzetközi  szerződés  „tárgyát  és célját”  is védelemben részesíti a Bécsi Egyezmény: a 18.  Cikk b)  pontja  alapján az állam a szerződés hatályba  lépéséig  is tartózkodni  köteles mindazon cselekményektől,  amelyek  ezeket meghiúsítanák. A  megerősítés egyszeri jogi aktus, a megerősítő okirat letétbe helyezését  követően – a nemzetközi jogban  általánosan  bevett gyakorlat alapján – nincs mód annak visszavonására, hanem  csak –  meghatározott  esetekben és feltételekkel –  a  szerződésből való  kilépésre,  illetve – szűk körben –  az  érvénytelenségre való  hivatkozásra van lehetőség (Bécsi Egyezmény 2.  cím,  46- 53.  Cikk).  A nemzetközi szerződés megerősítését  követően  az abból   való  kilépésre  már  nemcsak  a  hatályos  belső   jog szabályait kell alkalmazni (korábban az Nsztvr.-t, 2005. július 1-jétől   pedig   a   nemzetközi   szerződésekkel   kapcsolatos eljárásról  szóló  2005.  évi  L.  törvényt),  hanem  az  adott szerződés,  illetve a Bécsi Egyezmény vonatkozó  rendelkezéseit is. Mivel  az  ASZ-t  az  Országgyűlés  2004.  december  20-án  már megerősítette,  és  a megerősítő okiratot a Magyar  Köztársaság külügyminisztere  2004.  december 30-án  az  Olasz  Köztársaság Kormányánál  letétbe  helyezte, így  a  megerősítés  kérdésében ismételten  már  nem  dönthet  az  Országgyűlés,  a  nemzetközi kötelezettségvállalás megtörténtével (megerősítő okirat letétbe helyezése)  az  ASZ megerősítésének ténye már nem változtatható meg.   Az   Országgyűlés  az  ASZ  megerősítését   követően   a megerősítés kérdésében ismételten tehát már nem dönthet. 3.  Az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlata alapján  –  a kifogást  elbíráló  jogorvoslati eljárásában  arra  is  választ keres, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.  [25/1999.  (VII. 7.) AB határozat, ABH  1999,  251,  256.; 51/2001.  (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394., 52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 401., 53/2001. (XI. 29.) AB  határozat, ABH 2001. 414, 416.] A Ve. 117. §-a  alapján  az OVB  a  jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon  belül hitelesíti.  E  rendelkezés alapján az OVB-nek a  népszavazásra bocsátandó kérdés tekintetében meg kell vizsgálnia,  hogy  azok valamennyi    jogszabályi   feltételnek    megfelelnek-e.    Az Alkotmánybíróság  ebből  következően –  hasonlóan  az  56/2004. (XII.  14.)  AB  határozatához (ABH  2004,  788.)  és  57/2004. (XII.  14.)  AB határozatához (ABH 2004, 809) – azt  vizsgálta, hogy  a  népszavazásra  bocsátandó  kérdés  –  nemcsak  az  OVB határozatában   szereplő,   hanem   további   szempontokat   is figyelembe   véve  –  megfelel-e  az  alkotmányi  és   törvényi feltételeknek. Az  Alkotmány  28/C.  § (3) bekezdése alapján  a  kötelezendően elrendelendő,  eredményes  népszavazáson  hozott   döntést   az Országgyűlés   köteles  végrehajtani.  A   jelen   népszavazási kezdeményezés   alapján   tartott,   eredményes,   a    kérdést többségében támogató népszavazás azonban olyan tartalmú  döntés meghozatalára – a szerződésnek a Magyar Köztársaságra vonatkozó kötelező hatályát elismerő határozatának a megváltoztatására és ennek  következtében a már letétbe helyezett megerősítő  okirat visszavonására – kényszerítené az Országgyűlést, amelyet az nem hozhat,  mivel  a nemzetközi szerződések megkötésére  vonatkozó hatályos  nemzetközi  szerződés ilyen  típusú  nemzetközi  jogi aktust nem ismer el. Jelen esetben tehát az ASZ mint nemzetközi szerződés  megerősítéséről (kötelező hatályának  elismeréséről) való  döntés  olyan,  eredetileg  az  Országgyűlés  hatáskörébe tartozó  döntés, amelyet azonban maga az Országgyűlés  is  csak egyszer   hozhat  meg.  Amint  a  kötelező  hatály   elismerése nemzetközi  síkon  megtörtént, annak felmondására  (így  pl.  a szerződésből  való  kilépésre)  már  egyéb,  szigorú  szabályok vonatkoznak,  a továbbiakban nem tekinthető tehát  a  döntés  a szerződés   kötelező  hatályának  elismerése  kérdésében   való döntésnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint jelen ügyben a probléma nem az, hogy a népszavazási kezdeményezés ellentétes az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének  b)  pontjával,  mivel nemzetközi  szerződésből fakadó kötelezettségekre  irányul,  és így   az   Alkotmány  által  tiltott  népszavazási   tárgykörbe tartozik, hanem az, hogy a nemzetközi szerződés megerősítéséről (hatályának elismeréséről) szóló döntés olyan egyszeri  döntés, amelyre az Országgyűlésnek az adott szerződés vonatkozásában  a megerősítés  esetén  csak  egyszer,  annak  meghozataláig   van hatásköre.   (Természetesen   ha   az   Országgyűlés   valamely nemzetközi  szerződést  nem  erősít meg,  utóbb  meggondolhatja magát,   dönthet   annak   megerősítéséről,   vagy   eredményes népszavazás  kényszerítheti erre.) A megerősítés  a  nemzetközi szerződés  kötelező hatálya elismerése folyamatának befejezését és  lezárását jelenti. A megerősítés tekintetében –  a  konkrét nemzetközi szerződés vonatkozásában – az Országgyűlésnek ezután már  nincs  hatásköre.  Így a jelen népszavazási  kezdeményezés kapcsán  –  az  Alkotmány 28/C. § (3) bekezdésére  és  28/C.  § (5)  bekezdésének  b)  pontjára  is  tekintettel  –  a  kifogás elbírálásának  időpontjában már hiányzik az Alkotmány  28/B.  § (1)  bekezdésében  foglalt azon feltétel,  hogy  a  népszavazás tárgya  az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó  kérdés  lehet.  A kötelező   hatály   elismerésének   megtörténtét   követően   a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése vagy el nem ismerése  tárgyában a hatályos magyar jogszabályok szerint  nem tartható népszavazás. Mindezek  alapján az Alkotmánybíróság az OVB 6/2005.  (I.  13.) OVB  határozatát  a jelen határozatba foglalt  indokok  alapján helybenhagyta. Az     Alkotmánybíróság    határozatának    közzétételét     az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  41.  §-ára, valamint   az   OVB  határozatnak  a  Magyar  Közlönyben   való megjelenésére tekintettel rendelte el.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke,                      előadó alkotmánybíró                                   Dr. Bagi István                          Dr. Balogh Elemér   alkotmánybíró                                alkotmánybíró                                   Dr. Bragyova András                        Dr. Erdei Árpád   alkotmánybíró                                alkotmánybíró                                   Dr. Harmathy Attila                       Dr. Holló András   alkotmánybíró                                alkotmánybíró                                   Dr. Kiss László                           Dr. Kovács Péter   alkotmánybíró                                alkotmánybíró                                   Dr. Kukorelli István    Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva   alkotmánybíró                                alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	1/2006. (I. 30.)
Date of the decision: .	01/30/2006
.
.