Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03453/2012
Első irat érkezett: 10/02/2012
.
Az ügy tárgya: a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22.§ (1) és 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz

.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/16/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
A Kjtv. 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alapján az indítványozók közjegyzői jogviszonya 2014. január elsején, illetve a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján a törvény erejénél fogva megszűnik.
Az indítványozók álláspontja szerint a közjegyzői foglalkozás esetében a Kjtv.-ben előírt felső korhatár önkényes, alkalmatlan eszköz a foglalkozás megválasztása szabadságának az időskorra jellemző szellemi elfáradásra való tekintettel történő korlátozására, ezért nem felel meg az alapjog-korlátozás szükségességi és arányossági kritériumrendszerének.
Az indítványozók kifejtik, hogy a közjegyzői hivatás gyakorlása feltételeinek a Kjtv.-ben foglaltak szerinti megváltoztatása a tulajdonhoz való jog sérelméhez is vezet, mivel rendszeres jövedelmet biztosító rendszeres kereső tevékenységet szüntet meg a feltételek utólagos megváltoztatásával. Véleményük szerint a Kjtv.-ben foglalt rendelkezések az emberi méltóságot sértő megkülönböztetéshez is vezetnek, mivel az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és el nem ért közjegyzők között (homogén csoport) önkényes, racionálisan nem elfogadható indokkal tesznek különbséget. A Kjtv. megjelölt rendelkezései az indítványozók szerint megbontják továbbá a hatalmi ágak alkotmányos elrendezését is..
.
Támadott jogi aktus:
    a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) és 177.§ (2) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XII. cikk
XIII. cikk
XV. cikk
C. cikk (1) bekezdés

.
A döntés száma: 3053/2013. (II. 28.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 1461
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a 180 napos határidő; közjegyzői nyugdíjkorhatár
.
A döntés kelte: Budapest, 02/19/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.02.18 10:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    1. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

    2. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az Alkotmánybírósághoz több indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján – a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 22. § (1) bekezdés d) pontjába foglalt azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt, amely a közjegyzői hivatás gyakorlásának felső korhatárát a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárában határozta meg. Ehhez kapcsolódva támadták a 22. § (1) bekezdés d) pontjához tartozó átmeneti rendelkezést, a Kjtv. 177. § (2) bekezdését is.
    [2] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény úgy módosította a Kjtv.-t, hogy a közjegyzői szolgálat – a korábbi szabályozással ellentétben – nem a 70. életév, hanem a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével szűnik meg. Egészen pontosan a közjegyzői szolgálat megszűnésére vonatkozó fenti szabály – a Kjtv. 22. § (1) bekezdésének d) pontja – 2014. január 1-jével lép hatályba, addig továbbra is a 70. életév betöltésével szűnik meg a közjegyzői szolgálat. Ugyanakkor 2012. január 1-jén hatályba lépett a Kjtv. 177. § (2) bekezdése, amely szerint a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik. 2012. január 1-je és 2013. december 30-a között tehát a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, de a 70. életévét be nem töltött közjegyző szolgálatban maradhat, 2013. december 31-én azonban automatikusan megszűnik a közjegyzői szolgálata. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét követően betöltő közjegyzők szolgálati viszonya pedig a nyugdíjkorhatár elérésével megszűnik.
    [3] Az indítványozók álláspontja szerint a közjegyzői szolgálat megszűnésének az öregségi nyugdíjkorhatárhoz való kötése nem nyugdíj-kérdés, hanem az eddigi felső életkori határ – 70. életév – leszállítása. Ráadásul a szabályozás aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot [Alaptörvény XII. cikk]. Nem indokolható ugyanis a szellemi elfáradásra hivatkozva a szolgálati jogviszony felső korhatárának csökkentése. Jellemzően a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár felfelé mozdul el, szemben a támadott szabályozással, amely a jelenlegi 70. helyett a 62. életév betöltéséhez köti a közjegyzői szolgálat megszűnését.
    [4] A tulajdonhoz való jog [Alaptörvény XIII. cikk] sérelmére is hivatkoztak az indítványozók, mivel úgy vélik, hogy a kényszernyugdíjazás következtében a közjegyzők és az általuk fenntartott irodák elvesztik a “gazdasági tervezés eddigi alapját”. A kényszerű és idő előtti nyugdíjazás miatt a közjegyzők nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a frissen eszközölt beruházásaik anyagi fedezetét, a közjegyzői irodák megszüntetése pedig olyan újabb anyagi terhet ró rövid időn belül a közjegyzőkre (végkielégítések kifizetése, végelszámolás), amelyekkel nem számolhattak.
    [5] A jogalkotó azzal, hogy önkényesen különbséget tett az öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-je előtt, illetve az ezen időpontot követően betöltő közjegyzők között, az indítványozók szerint megsértette az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményét [Alaptörvény XV. cikk].
    [6] Végezetül az indítványozók sérülni látják a hatalommegosztás elvét is [Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése], mivel a kényszernyugdíjazás egyszerre érinti a közjegyzői kar mintegy egyharmadát. A megüresedett helyekre pályázat alapján az igazságügyért felelős miniszter személyes mérlegelésével kerülnek kinevezésre az új közjegyezők, ami megváltoztathatja a közjegyzői kar eddigi független karakterét. Az évenkénti szokásos fluktuációnál ez nem jelent gondot, most azonban a közjegyzők harmada cserélődik le egy időben, ami sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
    [7] Az indítványozók utaltak még Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek (a továbbiakban: Aár.) 12. cikke (2) bekezdésére, amely kifejezetten a közjegyzők kényszernyugdíjazására vonatkozott. A 12. cikk (1) bekezdése szólt a bírák, a (2) bekezdés pedig az “egyes jogvitákban kormány tagjának egyedi közhatalmi döntéssel kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek” kényszernyugdíjazásáról. Álláspontjuk szerint az Aár. fenti rendelkezése – a jogalkotó szándéka ellenére – nem vonatkoztatható a közjegyzőkre, azok ugyanis jogvitákban nem döntenek.
    [8] Mindezek alapján az indítványozók kérték a Kjtv. 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
    [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányjogi panaszt (ún. közvetlen panasz) az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

    [11] 2.1 A Kjtv. 22. (1) bekezdés d) pontja, – amelynek alapján a közjegyzői szolgálat a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján megszűnik – 2014. január 1-jén lép hatályba.
    [12] Az indítványozók szerint az Abtv. nem határozza meg, hogy mely időponttól terjeszthető elő az közvetlen panasz. Az Abtv. 30. § (4) bekezdésére hivatkozva, – amely szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye – előadták, hogy az Abtv. csak véghatáridőt állapít meg a panasz előterjesztésére, kezdő időpontot nem.
    [13] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése azonban meghatározza azt a kezdő időpontot is, amikortól közvetlen panasz benyújtására lehetőség van, ez pedig a jogszabály hatályba lépésének napja. Ezt követően nyújtható be a közvetlen panasz, de ekkor sem korlátlan ideig, hanem szigorú időkorlátok között: a hatálybalépés napjától számított száznyolcvan napon belül. A jogalkotó tehát nemcsak véghatáridőt, hanem kezdő időpontot is meghatározott a közvetlen panasz előterjesztésére.
    [14] A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni alkotmányjogi panasz tehát idő előtti. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasz előterjesztésére csak a hatálybalépést követően, azaz 2014. január 1-jétől lesz lehetőség. A fentiek miatt az Alkotmánybíróság a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

    [15] 2.2 A Kjtv. 177. § (2) bekezdése –, amely kimondja, hogy a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik – 2012. január 1-jén lépett hatályba.
    [16] Ellene az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panaszt 2012. október 2-án terjesztették elő az Alkotmánybíróságnál. A fentebb idézett határidő-számítási szabályok alapján közvetlen panasszal a hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül támadható a sérelmezett jogszabály. Az alkotmányjogi panasznak tehát legkésőbb 2012. június 29-én be kellett volna érkeznie az Alkotmánybírósághoz.
    [17] Az indítványozók tudatában voltak, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdését támadó alkotmányjogi panaszukat a törvényben előírt száznyolcvan napos határidőn túl terjesztették elő, ám álláspontjuk szerint ez a rendelkezés nem tekinthető önálló normának, mivel tartalma szerint csak kiegészíti a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontját. Véleményük szerint a 177. § (2) bekezdés – bár valóban hatályba lépett 2012. január 1. napján – csak 2013. december 31-én fog hatályosulni, ezért nem kezelhető önállóan, csak a 22. § (1) bekezdés d) pontjával együtt.
    [18] Kétségtelen, hogy a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja és a 177. § (2) bekezdése tartalmilag összefüggnek, és ez utóbbiban található átmeneti rendelkezés teszi lehetővé 2014. január 1-jével a közjegyzők jelentős részének nyugdíjazását. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése azonban egyértelműen kimondja, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdése ellen 2012. október 2-án előterjesztett alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d)pontja alapján visszautasította.
    [19] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága a C-286/12. Európai Bizottság v. Magyarország ügyben, elmarasztalta Magyarországot, mivel a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvéből ered kötelezettségeit. Magyarország kormánya az ítélet végrehajtása céljából – tekintettel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességéről szóló 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban foglaltakra is – 2012. december 21-én T/9598 szám alatt törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról címmel. A törvényjavaslat a bírák, ügyészek, közjegyzők, igazságügyi alkalmazottak és bírósági végrehajtók esetében lépcsőzetesen csökkenő felső korhatárt vezetne be. A tervezett szabályozás alapján 2022. december 31-ig az általános öregségi nyugdíjkorhatár és a fenti jogászi hivatásrendek felső korhatára azonosan a betöltött 65. életév lenne.
        Dr. Holló András s. k.,
        tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/02/2012
        .
        Number of the Decision:
        .
        3053/2013. (II. 28.)
        Date of the decision:
        .
        02/19/2013
        .
        .