Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00706/2013
Első irat érkezett: 05/06/2013
.
Az ügy tárgya: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/11/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (3) bekezdés b) pontja, és 1. § (2) bekezdés 10. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Álláspontja szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és ezen keresztül az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy az Mmtv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátását a kérelem benyújtását megelőző 5 évben minimum 3 évi biztosítotti időszakhoz köti. Az indítványozó szerint az Mmtv. alapján hátrányos megkülönböztetést szenved, aki fiatal kora és súlyosabb fokú rokkantsága miatt a kérelem benyújtását megelőző 5 évben nem rendelkezik 3 évi biztosítási jogviszonnyal. Kifogásolja, hogy az Mmtv. rokkantsági járadék folyósításának időtartamát nem ismeri el, mint jogosultságot megalapozó ellátási formát..
.
Támadott jogi aktus:
    a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont, 2. § (3) bekezdés b) pont, 1. § (2) bekezdés 10. pontja
    Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.423/2012/2. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (2)
(4)
(5) bekezdés
XIX. cikk (1) bekezdés
I. cikk
II. cikk
T. cikk (3) bekezdés

.
A határozat száma: 3227/2013. (XII. 12.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2587
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: határozott kérelem (mint az indítvánnyal szembeni követelmény); mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség
.
A határozat kelte: Budapest, 12/02/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.12.02 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 10. pontja, 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 2. § (3) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
    [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasszal élt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 10. pontja, 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 2. § (3) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
    [3] Az indítványozó előadta, hogy születése óta rokkant, 18 éves korától rokkantsági járadékban részesült, melyet arra tekintettel szüntettek meg, hogy egészségkárosodása már nem éri el a 80%-ot. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti igényét azonban azzal utasították el, hogy bár a szakhatóság állásfoglalása alapján 60%-os mértékű az egészségi állapota, a jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, mert a rokkantsági járadék folyósításának időtartama nem számítható be a szükséges biztosítotti jogviszonyba. A közigazgatási döntés ellen keresettel élt, a Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.423/2012/2. szám alatt 2013. január 10-én kelt ítéletével – melynek kézbesítésére 2013. február 21-én került sor – a sérelmezett jogszabályi rendelkezésre alapítva, a keresetet elutasította.
    [4] Az indítványozó álláspontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek csoportján belül hátrányos megkülönböztetést szenved el az a személy, aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 3 évi biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezik és rokkantsági járadékos volt. Szerinte ez a szabály megszorító jellegű, mivel indokolatlanul nem lehet ellátást megállapítani annak a személynek, aki ezen időszak alatt nem rendelkezik 3 éves biztosítotti jogviszonnyal.
    [5] Ezek alapján – álláspontja szerint – sérül az Alaptörvény XV. cikk (4) és (5) bekezdése, valamint az I. és II. cikke. Ezen túlmenően az indítványozó beidézett egy szövegrészletet a XIX. cikk (1) bekezdéséből.
    [6] Az indítványozó alkotmányjogi panasz beadványában kifejtette, hogy nem önmagában az adott rendelkezés alkotmányossági vizsgálata és megsemmisítésének elérése a célja, hanem azt szeretné, hogy a jogalkotó azt egészítse ki. Álláspontja szerint olyan jogtechnikai megoldás és tartalmi kiegészítő szabály kell, amely alkalmas arra, hogy a társadalom egy meghatározott csoportja (értelemszerűen a megváltozott munkaképességű személyek) számára ellátást biztosítson. A jogalkotónak tehát a főszabály mellett kiegészítő rendelkezéseket kellene beépítenie a törvénybe, annak érdekében, hogy akik nem rendelkeznek a szükséges biztosítotti jogviszonnyal, de korábban rokkantsági járadékban részesültek, szintén szerezhessenek jogosultságot a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátásra.
    [7] Az indítványozó ezen túlmenően utalt arra, hogy az Mmtv. sérelmezett rendelkezései sértik az Európai Unió Alapjogi Chartájának 34. cikkét, valamint kitért arra is, hogy a diszkrimináció végső soron az emberi méltóságot sérti, ebből az aspektusból az Alkotmánybíróság még a pénzügyi tárgyú törvényeket is vizsgálhatja, tehát e tárgyban is fennáll hatásköre.
    [8] Végezetül kijelentette, hogy az ügyében született ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, felülvizsgálati eljárást nem kezdeményezett a Kúria előtt, és perújítással sem élt. Az ítéletet nem tartja jogszabálysértőnek, álláspontja szerint maga a jogszabály ütközik az Alaptörvénybe.
    [9] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását.
    [10] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmánybírósági eljárást az kezdeményezheti, aki egyedi ügyben érintett, és az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a saját ügyében hozott közigazgatási határozatot keresettel megtámadta, az ügyben jogerős döntés született, amely ellen további fellebbezésnek helye nincs, tehát e tekintetben az alkotmányjogi panasz a törvényi feltételeknek megfelel.
    [11] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A jogerős bírósági ítélet kézbesítése – a bíróság tájékoztatása szerint – 2013. február 21-én történt, az alkotmányjogi panasz 2013. április 8-án, tehát a törvényes határidőn belül érkezett a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra.
    [12] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését, amely megalapozza az indítványozói jogosultságot, valamint az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 10. pontját, 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 2. § (3) bekezdés b) pontját, mint sérelmezett jogszabályi rendelkezést, és feltüntette az Alaptörvény azon rendelkezéseit, melyekbe álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések ütköznek. Előadta az eljárás megindításának indokait, ismertette az alapul fekvő ügyet, melyben személyét érintően született az ellátás iránti igényt elutasító döntés, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő a sérelmezett jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére vonatkozóan.
    [13] A beadvány indokolásában azonban az indítványozó nem az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló érveket vonultatott fel, hanem a jogalkotó felé fogalmazott meg elvárásokat. Határozottan kijelentette, hogy nem célja a sérelmezett jogszabályi rendelkezés megsemmisítése, hanem azt szeretné elérni, hogy a sérelmezett jogszabályba olyan kiegészítő rendelkezések kerüljenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a szükséges biztosítási idő hiányában is jogosulttá váljon a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátásra. Ezzel valójában a jogosulti körre vonatkozó szabályozást alapjaiban kívánta átalakíttatni az indítványozó.
    [14] Az Alkotmánybíróság a beadványokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján bírálja el. Tekintettel arra, hogy jelen alkotmányjogi panasz tartalmát illetően jogalkotásra irányul, azonban az Alaptörvény 24. cikke értelmében az Alkotmánybíróság nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, a beadványban foglalt kérelem teljesítésére nincs mód. Az Alkotmánybíróságnak a jogalkotás irányában fennálló lehetősége az Abtv. 46. §-ában szabályozott, a jogalkotó általi mulasztás megállapításának lehetősége lenne, azonban erre az Alkotmánybíróság egyéb hatáskörei gyakorlása során van mód akkor, ha nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, vagy kifejezett jogszabályi felhatalmazásból eredő jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, illetve a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
    [15] Az Alkotmánybíróság ezért, az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) pontja értelmében, tekintve, hogy annak elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        05/06/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3227/2013. (XII. 12.)
        Date of the decision:
        .
        12/02/2013
        .
        .