Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet 1. § d) pontja, 4. §-a és 6. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A sérelmezett rendelkezések az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, a veszélyhelyzet ideje alatt a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal - ideértve egyes közlekedési építményeket is - kapcsolatos közigazgatási eljárásokban kizárják az azonnali jogvédelem lehetőségét. A jogvédelem lehetőségét kizáró rendelkezést azokban a közigazgatási perekben is alkalmazni kell, amelyek esetében a rendelet a hatóság megtámadott döntésének véglegessé válását megelőzően lépett hatályba.
Az indítványozó - környezetvédő egyesület - ügyféli jogállását a Környezetvédelmi Hatóság elismerte a vasútépítésre vonatkozó beruházásban. Az eljárásban a Kormányhivatal megadta a beruházás számára a környezetvédelmi engedélyt, amelynek birtokában a beruházó fák tömeges kivágását kezdte meg. Az indítványozó, mint az eljárásban érintett fél keresetet nyújtott be a beruházó számára kiadott engedéllyel szemben. A keresete nyomán indult eljárásban azonnali jogvédelmet is kért a Kp. 50. § (1) bekezdése és (2) bekezdés d) pontja alapján arra hivatkozva, hogy a környezetben jelentős károk keletkeztek mind a zajvédelem, mind a levegőtisztaság, mind a helyi természetvédelem tekintetében. A bíróság az azonnali jogvédelem keretében elrendelte a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a környezetvédelmi engedély végrehajtására, a másodfokú bíróság az alperesi fellebbezést visszautasítva pedig rögzítette, hogy a tömeges fakivágást a közérdek szempontjából visszafordíthatatlan és súlyos hátránynak kell tekinteni. A környezetvédelmi engedély jogszerűsége tárgyában folytatott perben a Fővárosi Törvényszék a környezetvédelmi engedélyt megsemmisítette 2023. májusában hozott ítéletével. Ezt követően a beruházó kérelmére új eljárás indult a Kormányhivatalnál a környezetvédelmi engedély iránt. Az indítványozó ugyanakkor felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál a környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő bírósági határozattal szemben, mert azt több jogszabálysértésben találta megsemmisítendőnek. Kérelmét a Kúria befogadta, az eljárás jelenleg is folyamatban van. A Kormányhivatal előtt folyamatban lévő eljárás során lépett hatályba a Korm. rendelet, amely felhatalmazása alapján a Honvédelmi Minisztérium az érintett vonalszakaszt honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki, így a panaszban sérelmezett jogszabályi rendelkezés alapján az azonnali jogvédelem lehetősége az eljárásban kizárt.
Az indítványozó - Alapszabálya szerint az egészséges környezethez való jog és az emberi méltóság védelme céljából alakult - egyesület érvelése szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések érvényesülésével az Alapszabályban kitűzött érdekérvényesítő céljai elérését és feladatai ellátását akadályozza. Az egyesületet aktuálisan és közvetlenül érintő rendelkezések révén alapjogai azáltal sérülnek, hogy - visszamenőlegesen is - kizárják a bírói úton igénybe vehető azonnali jogvédelem lehetőségét, így az olyan közigazgatási döntés, amely visszafordíthatatlan környezeti károkozással járhat, nem orvosolható. Mindez az egészséges környezethez való jog sérelmét okozza és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik..
. |