Hungarian
Ügyszám:
.
VI/00745/2012
Első irat érkezett: 08/09/2010
.
Eljárás típusa: Az OVB országos népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata (átmeneti hatáskör)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 3/2012. (II. 22.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2012/814
.
A döntés kelte: Budapest, 02/21/2012
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
8. cikk (3) bekezdés
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2012.02.14 9:00:00 Teljes ülés
2012.02.21 9:00:00 Teljes ülés

.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
    h a t á r o z a t o t:

    Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatát helybenhagyja.
    Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I n d o k o l á s
I.

[1] A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek 2010. augusztus 9-én – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak a 2009. augusztus 7-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:
[2] „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság – eljárási és működései szabályait tartalmazó – ügyrendjéről?”
[3] Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a beadványozók 2009. augusztus 7-én – a jelen eljárásban kifogással támadott OVB határozatban foglaltakkal azonos – aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az OVB-hez az 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az OVB a 362/2009. (IX. 3.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 126/2010. (VII. 8) AB számú határozatával a 362/2009. (IX. 3.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.
[4] Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában megállapította, hogy a testületnek benyújtott kifogás alapján az OVB-nek először arra kellett volna választ adnia, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja kizárja-e a népszavazás tartását az OVB által hitelesített kérdésben. Az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy az Alkotmány említett rendelkezése alapján nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó „személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről”.
[5] Az OVB hivatkozott az Alkotmánybíróság – fenti ügyszámú határozatában kifejtett – azon megállapítására is, hogy az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában már értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját. Az OVBh. indokolása szerint az Alkotmánybíróság érvelése alapján az OVB-által hitelesített kérdés alapján a választópolgároknak olyan, az Országgyűlés által megalkotandó törvény meghozataláról kellene állást foglalniuk, amely megváltoztatná az OVB eljárására vonatkozó jelenlegi szabályokat. A kérdésre adott válasz közvetlenül ugyan nem jelenti valamely szerv létrehozását, átalakítását, vagy megszüntetését, azonban a kérdésről tartott eredményes népszavazás az adott testület eljárási rendjére vonatkozó, a Ve.-ben, az Nsztv.-ben szabályozott hatályos jogi rend változtatását eredményezheti.
[6] Az OVB az Alkotmánybíróság 126/2010. (VII. 8.) AB határozatában foglaltakra hivatkozással megállapította, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, ezért az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.
[7] A kifogástevők szerint az OVBh. jogszabálysértő. Álláspontjuk szerint a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel lehet válaszolni, ezért a kérdés megfogalmazása is megfelel a törvényben foglalt követelményeknek. Úgy vélik továbbá, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján az OVB-re az alkotmánybírósági határozat tartalmi tekintetben kötelező lenne. Emellett az OVB hatáskörét – a Ve. 21. § (1) bekezdése szerint – csak a törvénynek alárendelten, nem pedig az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően gyakorolhatja. A kifogástevők az Alkotmánybíróság „kiterjesztő” értelmezését is kifogásolják, amit a nép közvetlen hatalomgyakorlásának korlátozásaként értelmeznek. Végül a kifogástevők arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy szerezze be a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleményét, mivel az OVB az egyértelműség követelményének való meg nem felelést bizonyítékkal nem támasztotta alá.
II.

[8] Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:

[9] 1. Magyarország Alaptörvénye:
[10] „8. cikk (…)
[11] (3) Nem lehet országos népszavazást tartani (…)
[12] e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;”

[13] 2. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései:
[14] „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.”
[15] „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)
[16] b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, (…)”

[17] 3. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései:
[18] „118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.”
[19] „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
[20] (…)
[21] (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”

[22] 4. A hatályos Ve. rendelkezései:
[23] „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – a Kúriához címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
[24] (2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.”
[25] „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
[26] (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”
III.

[27] A kifogás nem megalapozott.

[28] 1. Az Alkotmánybíróság hatásköre a következő törvényi rendelkezéseken alapul. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át úgy módosította, hogy 2012. január 1-jétől az OVB-nak az aláírásgyűjtő ív, illetve a népszavazásra feltett kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálása a Kúria hatáskörébe tartozik. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdésével beiktatott Ve. új 156. § (2) bekezdése szerint viszont az EtAmtv. hatálybalépését – 2012. január 1-jét – megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezéskor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
[29] Az országos népszavazásnak a Ve. XIII. fejezetében megállapított szabályai közül a Ve. 130. §-ában meghatározott jogorvoslatra vonatkozó szabályozás annyiban változott, hogy az OVB hitelesítés tárgyában meghozott döntése elleni kifogást mely szervhez (az Alkotmánybírósághoz vagy a Kúriához) kell benyújtani. A Ve. 156. § (2) bekezdésében említett „hitelesítés” a Ve. 118. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítési záradékkal való ellátásával zárul vagy a jogorvoslati határidő elteltét követő napon, vagy a hitelesítő határozatot helybenhagyó határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján. Mindezek alapján azt, hogy a Ve.-nek melyik – az EtAmtv.-vel történt módosítás előtti vagy utáni – szabályát kell alkalmazni a jogorvoslati fórum meghatározása tekintetében, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének, illetve a népi kezdeményezés iránti kérdés hitelesítésére való benyújtásának időpontjától tette függővé a jogalkotó. Ezért az OVB-hez 2012. január 1-je előtt benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívek hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálása változatlanul az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

[30] 2. Az Alkotmánybíróság hatásköre a jelen eljárásban jogorvoslati természetű [63/2002. (XII. 3) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]
[31] Az OVBh. meghozatalát követően a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló 2011. december 31-i törvény 31. cikk (3) bekezdése 2012. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Az Alkotmánybíróság az OVBh.-ban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az OVBh. Magyarország Alaptörvényének és az irányadó törvényeknek megfelel-e.
[32] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerint nem lehet népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. Az Alaptörvény idézett rendelkezése szerint ugyanúgy kizárt e tárgykörben a népszavazás tartása, mint az OVBh. meghozatalakor hatályban volt Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése szerint.

[33] 3. Az OVB kifogással támadott határozatában megállapította, hogy az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán feltett kérdés nem felel meg a 126/2010. (VII. 8.), valamint a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatokban foglaltaknak.
[34] Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért a 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozatot az abban foglalt indokok, valamint a 126/2010. (VII. 8.) AB határozatban kifejtettek alapján helybenhagyta.
[35] Mivel az Alkotmánybíróság hatásköre a Ve. 130. §-a alapján jogorvoslati jellegű, ezért az Alkotmánybíróság határozata köti az OVB-t. Emiatt a kifogástevők azon érvelése, mely szerint az OVB-re nem kötelezőek a kifogással támadott határozatban hivatkozott alkotmánybírósági határozatok, nem helytálló.
[36] Nem megalapozott a kifogástevők azon érvelése sem, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése „kiterjesztő”, amely a nép hatalomgyakorlását közvetlenül korlátozza.
[37] Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

    Dr. Paczolay Péter s. k.,
    az Alkotmánybíróság elnöke,
    előadó alkotmánybíró
    .
    Dr. Balogh Elemér s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Bragyova András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Holló András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kovács Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Lévay Miklós s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Stumpf István s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Kiss László s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Pokol Béla s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró
    .
    Dr. Szívós Mária s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    08/09/2010
    .
    Number of the Decision:
    .
    3/2012. (II. 22.)
    Date of the decision:
    .
    02/21/2012
    .
    .