A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének a tárgyi ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasítja, és az indítványt átteszi a Kúriára.
2. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének és megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-ára alapozott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó először 2009. október 29-én érkezett utólagos absztrakt normakontroll indítványában kérte Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) a tárgyi ingatlanra vonatkozó E-TG turisztikai erdő keretövezeti besorolása alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az indítványozó előadta, hogy a tulajdonában levő tárgyi ingatlant az Ör. alkotmányellenes és törvénysértő módon sorolta az E-TG turisztikai keretövezetbe, ami kizárja, hogy – a szerinte egyébként L/6 építési övezetbe tartozó – ingatlanon lakóépület létesüljön. Bár Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata az ingatlanra vonatkozó átminősítési kérelmet nyújtott be Budapest Főváros Közgyűléséhez, de a Közgyűlés az övezeti besorolást nem módosította.
[3] 2. Álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartási adatok, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága által kiadott vélemény bizonyítják azt, hogy az Ör. térképi és rajzi része a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésébe és 44/A. § (2) bekezdésébe, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésébe, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 5. §-ába, 8. § (1) bekezdésébe, 15. § (1) bekezdésébe, 16. § (2) bekezdésébe, 31. § (1) bekezdésébe, 73. § (1) bekezdésébe, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 23. § (2) és (3) bekezdéseibe, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésébe, 28. §-ába, az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdésébe, 31. § (1) bekezdésébe, továbbá Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv.Kgy. rendelet 53. §-ába ütköző módon sorolta a tulajdonában álló ingatlant E-TG turisztikai erdő övezetbe.
[4] 3. Mivel 2012. január 1-jén az Alkotmány helyébe az Alaptörvény lépett, az Alkotmánybíróság a XX/785-1/2012. számú végzésében felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon arról, alkotmányjogi panaszként fenn kívánja-e tartani indítványát, és ha igen, nyilatkozzon arról is, mely alaptörvényi rendelkezést sért a támadott norma. A végzésre adott válaszában az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése 27. §-a és 71. § (3) bekezdése alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
[5] 3.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a tulajdonában álló ingatlanon engedély nélkül építkezett, amelynek eredményeként az ügyben eljáró építésügyi hatóságok, végül a Fővárosi Bíróság 2009. november 12-én kelt 5.K.31. 383/2009/14. számú ítéletével jogerősen az engedély nélkül megépített építmény lebontására kötelezték.
[6] 3.2. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasza szerint a Fővárosi Bíróság ítéletében alkalmazott Ör. – fenntartva e körben az utólagos absztrakt normakontroll eljárásban előadott érveket – magasabb szintű jogszabályokba ütközik, ezáltal sérül az Alaptörvény R), T) és 32. cikke.
[7] 3.3. Az Abtv. 27. §-ára alapított panaszában arra utalt, hogy a bírósági eljárás során az indítványozónak az Alaptörvény I., XX. és XXIV. cikkeibe, és “erre tekintettel” a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2–3. §-aiban, 50. §-ában, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 165. §-ában biztosított jogai sérültek.
[8] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
[9] 5. Az Alkotmánybíróság először az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszról döntött.
[10] Az alkotmányjogi panasz indítvány e részében nem fogadható be, mert az alkotmányjogi panasz nem tesz eleget az Abtv. 37. § (1) bekezdésének. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott panaszindítvány nem csak Alaptörvénybe ütközést, hanem más jogszabályba ütközést is állít, és ezért az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 37. § (1) bekezdése alapján nincs hatásköre az indítványt elbírálni. Ilyen esetekben az indítványt át kell tenni az eljárásra hatáskörrel rendelkező Kúriára, mivel az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján visszautasította, és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 31. § (1) bekezdés b) pontja és 64. §-a alapján a panasznak – e részében – az eljárásra hatáskörrel rendelkező Kúriára történő áttételéről rendelkezett.
[11] 6. Az indítványozó másodlagos indítványi kérelemként kérte alkotmányjogi panaszának az Abtv. 27. §-a szerinti elbírálását és a Fővárosi Bíróság 2009. november 12-én kelt 5.K.31.383/2009/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Abtv. 74. §-ából az következik, hogy a jogalkotó csak az Abtv. hatályba lépését (2012. január 1-jét) követően nyitotta meg az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz előterjesztésének lehetőségét, az azt megelőzően jogerősen lezárult eljárások tekintetében nem, így az indítványozó indítványozói jogosultsága e vonatkozásban nem állapítható meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján – az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |