Az indítvány lényege:
A Debreceni Ítélőtábla az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett - az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 869. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása és az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől kezdődő hatályú megsemmisítése iránt.
A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények tárgyában indult büntetőügy elsőfokon a Nyíregyházi Törvényszék előtt volt folyamatban 45 vádlott ellen. Ugyanezen személyi kör által elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények tárgyában további büntetőügyek vannak folyamatban az egész ország területén.
Az indítványozó bíró az ügy jogi előzményeihez ismertette a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatban megfogalmazott azon alkotmányos követelményt, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. § (6) bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjában megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. Ismertette továbbá a 21/2016. (XI. 30). AB határozatot, mely alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. A 25/2017. (X. 17.) AB határozat szerint azokban az ügyekben, melyek a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat közzétételekor folyamatban voltak, vagy azt követően indultak, de nem esnek a Be. módosított szabályának hatálya alá, a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményt alkalmazni kell. Az alkalmazási kötelesség alól csak kényszerítő okon alapuló kevés kivétel képzelhető el.
Az eljáró bíró előadása szerint a Debreceni Ítélőtábla az eddig jogerősen befejezett ügyek mindegyikében a Kúria gyakorlata és a hatályos eljárási törvény alapján vizsgálta az alkotmányos követelményt. Ezen határozatok meghozatala során a 2024. december 10-én meghozott 3001/2025. (I. 21.) AB határozatot nem ismerhette, mely új helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság ugyanis újraértelmezte az ügy fogalmát, azt lényegesen szélesebb körben meghatározva, mint azt a Be. és annak indokolása, valamint az azon alapuló bírósági gyakorlat eddig meghatározott. Ezen alkotmánybírósági határozat alapján jelen ügyben már valamennyi büntetőügy egyetlen ügynek számít, és bármely terheltet érintően a nyomozás során hozott határozat felülbírálatában történő bírói részvétel valamennyi terheltre nézve kizárási okot alapozhat meg.
Az eljáró bíróság szerint megállapítható, hogy jelenleg olyan átmeneti rendelkezések vannak az alkalmazandó, hatályos Be.-ben, amelyek az Alkotmánybíróság felfogása szerint ütköznek a pártatlan bírósághoz, így a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogokkal. A támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazhatósága, illetve annak félretétele, valamint az esetleges figyelembevétele a bírósági eljárásban teljes jogbizonytalanságot eredményezett. A bíróság a fentiek alapján az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a C) cikk (1) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének és a XXIV. cikk (1) bekezdésének és XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állítja. .
. |