Hungarian

Ügyszám: .	1178/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 1178/B/1991. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1993/564 .

A döntés kelte: Budapest, 04/20/1993 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az Alkotmánybíróság  jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő                           határozatot: Az Alkotmánybíróság  a Munka  Törvénykönyvéről szóló  1992.  évi XXII.   törvény  106. §  (1)   és   (2)   bekezdésében   foglalt rendelkezések alkotmányellenességének  megállapítására  irányuló indítványt és  e jogszabályhelyek megsemmisítése iránti kérelmet elutasítja.                            Indokolás                                I. 1. Az  indítványozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 35.  §  (3)  bekezdésében foglalt rendelkezés, továbbá a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.)  MT rendelet 39.  §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének a megállapítását kérte. A támadott  törvényi rendelkezés  az ún.  kirendelés intézményét szabályozta, amelynek  alapján a  dolgozó kötelezhető volt arra, hogy  ideiglenesen  más  munkáltatónál  is  munkát  végezzen.  E kötelezésre   vonatkozó    részletszabályokat   tartalmazta    a végrehajtási rendelet sérelmezett 39. §-a. Az indítványozó  álláspontja szerint  a  támadott  rendelkezések ellentétesek  a  szerződési  szabadság  alkotmányos  elvével,  a munkavállalót kiszolgáltatottá  teszik, mert  olyan munkaadó alá kényszerítik, akivel  nem áll jogviszonyban. A más munkáltatóhoz való kirendelés  szabálya egyidejűleg  sérti a munkavállalónak a személyes adatok  védelméhez  való  alkotmányos  jogát,  mert  a munkaviszonnyal  kapcsolatos   adatokat   munkáltatója   az   új munkáltatóhoz  továbbítja,   s  ezzel  ez  utóbbi  olyan  adatok birtokába  jut,   amelyek  kiszolgáltatásához   a   munkavállaló engedélyt nem adott. 2. A  Munka Törvénykönyvéről  szóló 1992.  évi XXII. törvény ( a továbbiakban :   Mt  ) a támadott törvényi rendelkezést hatályon kívül  helyezte  és  a  103/1992.(VI.26.)  Korm.  rendelettel  a végrehajtási rendelet is hatályon kívül helyezésre került. Az Mt 106. § (1) és (2) bekezdése azonban  a  támadott rendelkezéseket lényegében   azonos    tartalommal    fenntartotta,   így     az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot  az  Mt hatályos rendelkezése vonatkozásában folytatta le. Az Mt  106. §  (1) bekezdése  értelmében a  munkavállaló  az  Mt 105. §-ában  foglalt feltételek szerint írásban ideiglenesen más munkáltatónál    történő     munkavégzésre    is     kötelezhető (  kirendelés  ).     Az     ennek    következtében    felmerülő többletköltségeit  a  munkáltató   köteles   megtéríteni. A  (2) bekezdés  pedig  úgy   rendelkezik,   hogy  az  (1)   bekezdében meghatározott  esetben  meg  kell  jelölni  a munkáltatói jogkör gyakorlóját is. Az Mt  105. §  (1)  -  (5)  bekezdésében írt rendelkezések a más munkakörben  való   munkavégzésre   kötelezés   feltételeit   és garanciális,  a   munkavállaló  érdekeit  védelmező  szabályokat tartalmazzák.                               II. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta. 1.  A   szerződési  szabadság   elvét  az   Alkotmánybíróság   a 13/1990. ( VI. 18. ) AB  határozatában az  Alkotmány  9.  §  (1) bekezdésében  írt   piacgazdaság  lényegi   elemének  és  önálló alkotmányos jognak  tekintette,  amelynek  lényegi  vonatkozása, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg és a szerződésekre  vonatkozó jogszabályi  rendelkezésektől  egyező akarattal eltérhetnek.  A szerződési szabadság egyik aspektusát, a munka  és foglalkozás  szabad  megválasztásásához  való  jogot fejezi ki az Alkotmány 70/B. §  (1)  bekezdése. A kifogásolt  jogszabályi rendelkezések  az  önálló  alkotmányos jogként  felfogott   szerződési  szabadság  követelményével  nem ellentétesek. Az  Mt 13. §  (3)  bekezdése értelmében a feleknek a munkaviszonyra  vonatkozó  megállapodása  a  törvény  Harmadik Részében meghatározott  szabályoktól -  ha a  törvény  egyébként másként nem  rendelkezik -  eltérhet.  Az  eltérés  egyébként  a munkavállalóra kedvezőbb feltételek mellett történhet csak meg. A  munkaviszonyra  vonatkozó  részletes  szabályokat  a  törvény Harmadik Része tartalmazza. Itt foglalnak helyet az indítványozó által támadott  rendelkezések is.  Az Mt  76. §   (1)  bekezdése szerint  a   munkaviszony  -   hacsak  a   törvény  másként  nem rendelkezik -  munkaszerződéssel  jön  létre.  A  munkaszerződés tartalmát a  fentiek szerint a felek szabadon állapítják meg, az Mt-ben foglalt  és a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezésektől a munkavállaló javára eltérhetnek. A munkavállalónak  tehát szabadságában  áll a  munkaszerződésben kikötni a  kirendelésre vonatkozó  munkáltatói jog mellőzését. A törvény  rendelkezése   csak  az   erre  vonatkozó  megállapodás hiányában érvényesül,  ilyen  körülmények  között  a  munkáltató kirendelésre  vonatkozó   lehetősége  nem   sérti  a  szerződési szabadság alkotmányos jogát, illetőleg a munkavállalónak a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát sem. 2. Az Alkotmány 59. §  (1)  bekezdésében írt rendelkezés szerint a Magyar  Köztársaságban mindenkit  megillet a  személyes adatok védelméhez   való    jog.   Ennek    -    az    Alkotmánybíróság 15/1991.(IV.13.)  AB  határozatával  információs  önrendelkezési jogként értelmezett  - alkotmányos  alapjognak a  munkaviszonyra vonatkozó konkrét  törvényi megfogalmazását  adja az Mt 77. §-a. Eszerint a  munkáltató a  munkavállalót csak  olyan  nyilatkozat megtételére vagy  adatlap kitöltésére  kérheti,  illetőleg  vele szemben csak  olyan alkalmassági  vizsgálatot alkalmazhat, amely személyiségi jogait nem sérti és amely a munkaviszony létesítése szempontjából nyújt lényeges tájékoztatást. A törvény ugyanakkor az  információs  önrendelkezési  jog  lényeges  tartalmi  elemét alkotó adattovábbítási  tilalmat is  kimondja. Az  Mt 3. §  (2) bekezdése  szerint   ugyanis  a   munkáltató  a   munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel kizárólag a  törvényben   meghatározott  esetekben   vagy  a  munkavállaló hozzájárulásával közölhet.  Mivel kirendelés  esetén a törvény a munkáltatót  az   adattovábbítás  jogával  nem  ruházza  fel,  a munkavállaló   adatait    a   kirendelésben    érintett    másik munkáltatóval csak a munkavállaló hozzájárulásával közölheti. E   garanciális    törvényi   rendelkezések    tehát   megfelelő biztosítékot adnak  mind a  szerződési szabadság,  mind pedig az információs önrendelkezési  jog alkotmányos elveinek betartására és érvényesülésére,  ezért az  indítványban kifogásolt  törvényi rendelkezés nem  áll ellentétben  az Alkotmány előírásaival, így az Alkotmánybíróság az alaptalan indítványt elutasította.                        Dr. Sólyom László                    az Alkotmánybíróság elnöke           Dr. Ádám Antal               Dr. Herczegh Géza           alkotmánybíró                  alkotmánybíró                         Dr. Kilényi Géza                          alkotmánybíró                         Dr. Lábady Tamás                       előadó alkotmánybíró       Dr. Schmidt Péter                  Dr. Szabó András         alkotmánybíró                     alkotmánybíró       Dr. Tersztyánszky Ödön             Dr. Vörös Imre           alkotmánybíró                   alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	1178/B/1991
Date of the decision: .	04/20/1993
.
.