A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. T. Tóth Balázs ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének sérelmére hivatkozással.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint az indítványozó – miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították – azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az Országos Bírósági Hivatalt (a továbbiakban: OBH) három adatkör tekintetében az adatok kiadására:
– i. a közigazgatási bíráskodást érintő jogszabály tervezetének OBH-elnök általi, 2016. augusztus 17-én kelt véleményezése;
– ii. a „Létszámbővítés a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban: 89 elbírált álláspályázat” közlemény alapjául szolgáló bírói álláspályázatok egyes adatai (pályázók pontszámai, áthelyezett bírók stb.);
– iii. a 2012. január 1-jétől a Fővárosi Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára szóló bírói pályázatok esetén az OBH elnökének a rangsortól való eltérésre vonatkozó írásbeli javaslata és az Országos Bírói Tanács ülésén előadott szóbeli indokolásáról szóló jegyzőkönyvek [vesd össze a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. § (3)–(5) bekezdéseivel].
[3] Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a keresetet mindhárom adatkör vonatkozásában elutasította. Az i. adatkör tekintetében a bíróság az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (6) bekezdése alkalmazásával nagyobb súlyúnak találta a döntés megalapozását szolgáló adat kiadása megtagadásának alapjául szolgáló közérdeket a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél (lásd: Fővárosi Törvényszék 62.P.21.019/2020/8. számú ítélete, Indokolás [24]). A ii. adatkör tekintetében a bíróság szerint a pályázók személyes adatáról van szó, amelyek nem adhatók ki az érintettek hozzájárulása nélkül. A iii. adatkör tekintetében a bíróság szintén azt állapította meg, hogy személyes adatokról van szó, a bíróság szerint egyébként döntés megalapozását is szolgálják.
[4] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az i. és a iii. adatkör tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az i. adatkör tekintetében rámutatott a bíróság, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (1) bekezdés e) pontja alapján készült „dokumentum a bírósági véleményezőkre utalás nélkül tartalmazza a jogszabálytervezetre adott összefoglaló véleményt. A dokumentum a véleményt kifejtő jogalkalmazókkal közvetlenül összefüggésbe nem hozható, így véleményük miatt nem válhatnak támadhatóvá. Emellett az adott jogalkotási folyamat évekkel korábban befejeződött, az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat nyilvánossá vált, a törvény elfogadásra, sőt utóbb hatályon kívül helyezésre is került már, ezért függetlenül az összefoglaló szakmai véleménynek a törvényjavaslatot támogató vagy ellenző tartalmától, ennek a jogszabálynak az alkalmazására már nem kerül sor, így a pártatlanság látszatának elvesztése sem merülhet fel. Mindennek folytán az összefoglaló szakmai álláspontnak a nyilvánosságra kerülése nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését” (a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.057/2021/7. számú ítélete, Indokolás [25]). A iii. adatkör tekintetében a bíróság azt állapította meg, hogy az OBH elnökének javaslatát tartalmazó dokumentum teljes egészében nem minősíthető személyes adatnak. Továbbá a döntés megalapozását szolgáló adatra hivatkozás az Infotv. 27. § (6) bekezdése második fordulata tekintetében bizonyítási kötelezettséggel jár, a kiadás megtagadásának jogszerűségét azonban az alperes nem igazolta (a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.057/2021/7. számú ítélete, Indokolás [27]–[28]). Az Ítélőtábla ezért a 2012. január 1-től 2019. január 16-ig a Fővárosi Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára szóló bírói pályázatok esetén az Országos Bírósági Hivatal elnöke az eltérésekre tett írásbeli javaslatok kiadására kötelezte az alperest a személyes adatok felismerhetetlenné tételével.
[5] A felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria az alperes kérelmére a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. Az i. adatkört érintően a Kúria megjegyezte, hogy a jogszabály-véleményezés nem a Bszi. 76. § (1) bekezdés e) pontján alapult, mivel az előzetes vélemény a jogszabályalkotás olyan előkészítő szakaszában készült, amikor a jogszabály tervezete nem volt nyilvános. A bíróság szerint továbbá az „irat megismerése esetén a jövőbeli szabad szakmai véleménynyilvánítás nehezülne el azzal, ha a bíróságok, bírói szervek javaslatai az összefoglaló elkészítését követően nyilvánosságra kerülnének. Ha a bíróságok a véleményük miatt támadhatóvá válnak, ez befolyásolhatja közreműködési hajlandóságukat, illetve véleményük befolyásmentességét is, mivel a jogalkotás – természeténél fogva – a közéleti viták állandó tárgya. A különböző bírósági szinteken igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírák érdeke és emiatt a véleménye sem mindig egységes. […] A jogalkotót nem köti az alperes elnökének a bíróságok bevonásával készített véleménye, azt figyelmen kívül hagyhatja, illetve alkothat azzal ellentétes jogszabályokat, melyeket a bíróságoknak – ennek ellenére – kötelező alkalmazniuk. Ezért a Kúria megítélése szerint a jogszabályvéleményezés körében készített belső munkaanyag kiadása alkalmas lehet a jogalkalmazói tárgyilagosság nyilvánosság előtti megkérdőjelezésére, vagyis a törvényes működési rend megzavarására. A másodfokú bíróságnak az a hivatkozása, hogy a jogalkotási folyamat már befejeződött, azért nem fogadható el, mert a jogalkotó bármikor dönthet úgy, hogy »újrakodifikálja« az adott kérdést” (a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/4. számú ítélete, Indokolás [26]). A iii. adatkört érintően a Kúria azt állapította meg, hogy „a bíró személyi nyilvántartásában szereplő adata (így a pályázati rangsortól való eltérésre vonatkozó adat) a bíró személyes adata, nem tartozik az Infotv. 3. § 5. pontjában meghatározott közérdekű adat fogalmába” (a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/4. számú ítélete, Indokolás [30]).
[6] 2. Az indítványozó ezt követően benyújtott alkotmányjogi panaszában a közérdekű adatok megismeréséhez való jog [Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés] sérelmét állítja.
[7] Az i. adatkört érintően elsődlegesen azzal érvel az indítványozó, hogy nincs is szó döntés megalapozását szolgáló adatról, ezért az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdése sem alkalmazandó. A jogszabályok OBH általi véleményezése esetében ugyanis valójában az egyes bíróságoktól beérkező vélemények (részvélemények, álláspontok) a döntés megalapozását szolgáló adatok, és az OBH összegző véleménye maga a döntés. A részvélemények zártan kezelése mellett nyomós indokok szólhatnak, de ezek az összegző vélemény kapcsán már nem állnak fenn. A vélemény többes funkciót lát el: egyrészt segíti a jogalkotót, másrészt a társadalmi ellenőrzést, transzparenciát is, hiszen a „tárgyban legkompetensebb intézményi körből szolgáltat véleményt a jogalkotással kapcsolatban”. Feltéve, de meg nem engedve, hogy az OBH jogszabály-véleményezése döntés megalapozását szolgáló adat, az adatigény elutasíthatóságának a feltételeit megengedhetetlenül tág módon értelmezte a bíróság az indítványozó megítélése szerint. A Kúria nem jelölte meg, hogy az igényelt adatok milyen döntés meghozatalát, illetve milyen eljárás lefolytatását szolgálják, mivel „a kért adat nem egy alperesi döntéselőkészítő adat, hanem egy lezárt folyamat eredményeként létrejött összegző vélemény”. Emellett a véleményezéssel érintett törvényt az országgyűlés már elfogadta, majd azt hatályon kívül is helyezték. Sérti az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, ha az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerinti „veszélyeztetés” fordulatot „többszörösen hipotetikus és rendkívül valószínűtlen veszélyeztetés esetére” is vonatkoztatják. A bíróságok pártatlansága nem is kerülhet veszélybe, mert a „hatalommegosztás rendszeréből, mint a modern kori demokráciák egyik legfőbb alapelvéből következik, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során nem mérlegelik a jogszabályok célszerűségét, azok alkalmazására a bíróságok és bírák ilyen irányú véleménye nem hathat ki”. Ez „a társadalom széles rétegei számára is ismert tény, amin nem változtat az, ha nyilvánosságra kerül, hogy a jogszabályalkotás során a végleges jogszabálytól eltérő álláspont jelent meg a bíróságok oldaláról”. Az indítványozó szerint nem fogadható el az alapjogkorlátozás indokaként a hatályon kívül helyezett jogszabály újrakodifikálásának a lehetősége sem. Egy ugyanis egy „rendkívül távoli, többszörösen hipotetikus helyzet”, különösen, hogy a szabályozás alkotmányos alapjait is hatályon kívül helyezték.
[8] A iii. adatkört érintően az indítványozó álláspontja a következő: „az érintett nevének megismerése nélkül is kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a bíróvá válás folyamatában hozott döntések indokai utólag megismerhetőek legyenek akkor, amikor a bírói önigazgatás döntését felülbírálhatja egy, a bírói szervezettől mint hatalmi ágtól független hatalmi ág, az Országgyűlés által választott személy. A független bíróságokba vetett bizalom végső soron a jogállam egyik, ha nem a legfontosabb garanciája, és ezt a bizalmat erősítheti, ha az állampolgárok megtudhatják, miért éppen azokból lett bíró egy pályázati eljárás végeredményeképpen, akiket a köztársasági elnök kinevezett”.
II.
[9] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezése:
„VI. cikk (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”
[10] 2. Az Infotv. érintett rendelkezése:
„27. § (6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
[11] 3. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) érintett rendelkezései:
„18. § (3) Az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint eltérhet, és bírói kinevezésre a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja, illetve a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázó áthelyezésével is elbírálhatja a pályázatot.
(4) Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, ha bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.
(5) Ha a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a bírót 8 munkanapon belül áthelyezi. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, ha nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.”
„148. § (1) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint – megbízása alapján – a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az OBH a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből adhat tájékoztatást a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint – ha törvény azt megengedi – egyéb adatairól.
(3) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról
a) igazságügyi szerv részére,
b) törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére,
c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az E-ügyintézési tv. szerint szükséges mértékben a Bizalmi szolgáltató részére
lehet adatot továbbítani.”
III.
[12] Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
[13] Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben benyújtott panaszában – a Kúria ítéletét az indítványozó jogi képviselője 2022. január 3-án vette át, alkotmányjogi panasza elektronikus úton 2022. március 3-án érkezett a Fővárosi Törvényszékre – az ügy érdemében hozott, rendes jogorvoslattal nem támadható, felülvizsgálati jogkörben hozott ítéletet támadja. A kérelmező alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, a támadott ítélettel lezárt perben felperes volt, ezért érintettsége is fennáll. A jogi képviselő meghatalmazását csatolták. Az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog [Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés] sérelmét állítja.
[14] A kérelem a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek eleget tesz, tartalmazza ugyanis: a) azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokát (az alaptörvény-ellenesnek tartott kúriai döntés következménye az, hogy az indítványozó a kiadni kért adatokat nem ismerheti meg); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Kúria Pfv.IV.20.865/2021/4. számú ítélete); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdés]; e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével; f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt.
[15] Az indítványozó a támadott kúriai döntést érintően azt kifogásolta, hogy a bíróság az Infotv. 27. § (6) bekezdésének alkalmazásánál nem az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megfelelően járt el, és alaptörvény-ellenesen korlátozta a jogszabály-véleményezést illetően általa is elismerten közérdekű adatoknak minősülő információkhoz való hozzáférést (a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot). Az indítványozó szerint a Kúria nem tárta fel kellően az adatkiadás megtagadásának indokoltságát, és részben távoli, hipotetikus okokra alapította a döntését. A 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat szerint az „adatok keletkezésének a jellegére tekintettel szabályozott ún. automatikus nyilvánosságkorlátozás […] a közérdekű adatokhoz való hozzáférést korlátozhatja. Annak megakadályozása érdekében azonban, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerésének szabályai [Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdés] formális, bármikor felhívható, önkényes korlátozási alappá váljanak, megszorító értelmezést szükséges követni, illetve tartalmi, érdemi vizsgálatot kell folytatni” (Indokolás [38]). Az Alkotmánybíróság korábban azt is megállapította, hogy döntést megalapozó adatok esetében a kérdéses döntés meghozatalát követően az adatkezelőt fokozottan terheli a bizonyítási kötelezettség, amennyiben pedig az a kiadás megtagadásához fűződő nagyobb társadalmi érdeket nem tudja alátámasztani, úgy eljárása alaptörvény-ellenes {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [87] és [92]}. Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította – különös tekintettel arra is, hogy gyakorlata szerint „minél kevésbé kapcsolódik egy konkrét alapjog védelméhez a korlátozás által megvalósítandó cél, a korlátozás alkotmányos indoka annál szigorúbb igazolást követel” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [44]} –, hogy az ügy felveti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét (Abtv. 29. §). Indokolt annak érdemi vizsgálata, hogy a támadott ítélet biztosítja-e a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.
[16] Az Alkotmánybíróság a panaszt – az Ügyrend 31. § (6) bekezdését alkalmazva, külön befogadási eljárás mellőzésével – érdemben bírálta el.
IV.
[17] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
[18] 1. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése – az Alaptörvény hetedik módosításának 2018. június 29-én történő hatálybalépéséig a VI. cikk (2) bekezdése – biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot (információszabadság).
[19] 1.1. Az információszabadság tartalma az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata szerint {lásd összefoglaló jelleggel például: 13/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]–[35]} – az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti, ami azért lényeges, mert az információkhoz való hozzáférés lehetősége, az információk szabad áramlása, különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, annak révén keletkező, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek. Másrészről pedig a közösség minden tagját megilleti a jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. A közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság-elv főszabályként való érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését – proaktív módon, illetve adatigénylés alapján – biztosítsa.
[20] 1.2. Az információszabadság általános elvein túlmenően az Alkotmánybíróság több ízben foglalkozott már kifejezetten a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntés-előkészítő) adatokkal kapcsolatos nyilvánosság-korlátozásra irányadó alkotmányos kritériumokkal.
[21] A kiindulópont ezekben az ügyekben az, hogy „garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]}. A belső használatra szánt munkadokumentumok (munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok, szervezeten belül váltott levelek) megismerhetőségének a korlátozottsága a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot védi {3070/2019. (IV. 10.) AB határozat, Indokolás [38]}. Tehát az adatok keletkezésének a jellegére tekintettel szabályozott ún. automatikus nyilvánosságkorlátozás „megfelelő (alkotmányos) törvényi feltételekkel a közérdekű adatokhoz való hozzáférést arányosan korlátozhatja” {3133/2018. (IV. 19.) AB határozat, Indokolás [23]}.
[22] Az Alkotmánybíróság emlékeztetett azonban arra is, hogy „önmagában az igényelt adat döntés-előkészítő jellege még nem vonja maga után kötelező erővel a közérdekű adat nyilvánosságtól való elzárását”, és „a szóban forgó döntés meghozatala sem jelenti kényszerítően a döntés-előkészítő jelleg megszűnését és az igényelt közérdekű adat kiadásának kötelezettségét”. Az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdése értelmében a döntést megelőzően a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti (közérdek-teszt). A döntés meghozatalát követően az adatokra főszabály szerint ismét a nyilvánosság-elv vonatkozik, és az adatigény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – csak akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné {vesd össze: 3190/2019. (VII. 16.) AB határozat, Indokolás [39]}.
[23] A döntés megalapozását szolgáló adatok nyilvánosság-korlátozásának – a gyakorlatot szintetizáló jelleggel – négy alapvető feltételét azonosította a 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat (Indokolás [40]–[43]) a következők szerint. A négylépcsős teszt szerint: 1. a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia. 2. A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak: az iratelv helyett az adatelvet kell alkalmazni (megjegyzendő: az adatelv alkalmazásának kötelezettsége az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nemcsak a döntéselőkészítő adatokra, hanem minden adatigénylésre vonatkozik, például: 3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [16], [20]). 3. Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra. 4. Az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell.
[24] Az Alkotmánybíróság kimondta: a döntés megalapozását szolgáló adatok vonatkozásában a nyilvánosságkorlátozás funkciója (célja) a közfeladatot ellátó szervek folyamatos, zavartalan működésének biztosítása, vagyis „ezekben az esetekben maga az Info tv. az információszabadságot korlátozó jogszabály, amelynek alkalmazhatósága csak az előbb ismertetett feltételek mentén megengedett” {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [83] és [87]}. Az adatszolgáltatás-megtagadás tartalmi indokoltságával – a négylépcsős teszt negyedik elemével – összefüggésben az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy e körben az arányossági vizsgálat „a szabályozás jellegéből fakadóan nem tud érvényesülni, ezért kell a szükségességet az alkotmányossági vizsgálat középpontjává tenni” {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [88]}. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy „a jogalkotó csak azt kívánja meg, hogy a »veszélyeztetés« megállapítható legyen, ami nem követeli meg annak egyértelmű megállapítását, hogy a törvényes működési rend megzavarása, vagy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyásolása minden kétséget kizáróan, bizonyosan be fog következni” {3069/2019. (IV. 10.) AB határozat, Indokolás [49]}. Ebben az esetben ugyanakkor az adatkezelőt már fokozottan terheli a bizonyítási kötelezettség {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [89]}. Ha a kiadás megtagadásához fűződő nagyobb társadalmi érdeket nem tudja alátámasztani, úgy eljárása alaptörvény-ellenes {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [92]}.
[25] 2. „Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {ld. pl. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. A bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát lehetővé tevő alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. §) az Alaptörvény 28. cikkének érvényesülését szolgáló jogintézmény. Ilyen panasz alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a jogszabály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e. Ha a bíróság az előtte fekvő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, és az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes” {3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]–[18]}. „Az Alkotmánybíróság a bíróságok ítéleteit […] akkor bírálhatja felül, ha azok az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsértik, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz” {3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [22]; 3031/2016. (II. 23.) AB végzés, Indokolás [19]; 16/2016. (X. 20.) AB határozat, Indokolás [16]; 17/2016. (X. 20.) AB határozat, Indokolás [25]}.
[26] Az indítvány az i. adatkört érintően – amelyről a bíróság megállapította, hogy közérdekű adatokról van szó és azokat az alperes kezeli – arra hivatkozik, hogy ezek az adatok 1. eleve nem tekinthetők döntés megalapozását szolgáló adatnak, továbbá 2. az ügy körülményeire tekintettel nem volt szükséges a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása. A iii. adatkört érintően az indítványozó úgy véli, hogy 3. a megismerni kívánt dokumentumokat anonimizált formában ki kellett volna adni, tehát utalt, hogy az adatelvet kellett volna érvényesíteni az iratelv helyett.
[27] Figyelemmel az indítvány tartalmára és az indítványhoz kötöttség elvére [Abtv. 52. § (2) bekezdés], az Alkotmánybíróság ennek megfelelően a továbbiakban azt vizsgálta, hogy: 1. a bíróság az alkotmányos keretek megtartásával állapította-e meg az i. adatkörbe tartozó közérdekű adatok döntés-előkészítő jellegét {hasonlóan: 3190/2019. (VII. 16.) AB határozat, Indokolás [39]; a 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat szerinti négylépcsős teszt első eleme} (Indokolás [28]–[34]); 2. az i. adatkörbe tartozó közérdekű adatokat érintően a bírósági jogértelmezés kellően feltárta-e az adatkiadás megtagadásának indokoltságát, vagyis szükséges volt-e a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása {hasonlóan: 3190/2019. (VII. 16.) AB határozat, Indokolás [44]; a 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat szerinti négylépcsős teszt negyedik eleme} (Indokolás [35]–[43]); és 3. a bíróság az alkotmányos szempontoknak megfelelően vizsgálta-e, hogy a iii. adatkörbe tartozó adatok esetében indokolt akadályát képezte-e a teljes irat megismerésének a személyes adatok védelméhez való jog {vesd össze: 3177/2022. (IV. 22.) AB határozat, Indokolás [39]–[40]} (Indokolás [44]–[46]).
[28] 2.1. Elsőként azt a kérdést vizsgálta meg az Alkotmánybíróság, hogy a támadott bírói döntés az alkotmányos keretek megtartásával állapította-e meg az i. adatkörbe tartozó közérdekű adatok döntés-előkészítő jellegét. Ennek azért van jelentősége, mert a döntés, illetve a döntés megalapozását szolgáló közérdekű adatok kiadhatóságának megtagadására keletkezésük jellegére tekintettel eltérő mérlegelési követelmények vonatkoznak.
[29] Az adatigénylés arra irányult, hogy az OBH adja ki a közigazgatási bíráskodás 2016-ban előkészített reformja során készült jogszabálytervezetnek az OBH elnöke által készített véleményezését. Az indítványozó értelmezése szerint az OBH elnöke által megkeresett bíróságok részvéleményei – amelyek beépítésre kerültek a jogszabály előkészítőjének megküldött végleges álláspontba – a döntés megalapozását szolgáló adatok és az összegző OBH-vélemény maga a döntés. A Kúria ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 16. § (1) bekezdése alapján készült OBH-vélemény is csupán a jogalkotási eljárásban keletkezett döntést megalapozó adat.
[30] Az alkotmánybírósági gyakorlatnak a 3070/2019. (IV. 10.) AB határozat szerinti négylépcsős teszt első elemét illetően kialakított lényege akképp foglalható össze, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntése meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített adat lehet, és a döntés megalapozását szolgáló adat e minősége a konkrét döntéshozatali eljáráshoz való kapcsolata révén állhat fenn {lásd például: 6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [35]}. Az adat döntést megalapozó jellegére való hivatkozás okszerűtlen, ha nem lehet megjelölni az a döntést, amelyet a szóban forgó adat előkészít vagy általánosságban hivatkoznak egy később meghozandó döntésre, illetve, ha a kért adat ezzel a döntéssel nem hozható kapcsolatba.
[31] A vizsgált ügyre rávetítve mindezt a következőket lehetett megállapítani.
[32] Az adatigénylési ügyben eljáró bíróságok és az indítványozó által sem vitatottan az ügyben folyamatban volt egy konkrét jogszabály előkészítése. Az OBH elnöke kifejezetten ennek a jogszabálynak a kapcsán adott a jogszabály előkészítőjének felkérésére szakmai véleményt – a Kúria megállapítása szerint – előzetesen, még a jogszabály tartalmának kialakítása során, a Jat. 16. § (1) bekezdése alapján.
[33] A jogszabály szakmai előkészítésébe való bekapcsolódást [Jat. 16. § (1) bekezdés] a véleményező szempontjából sem a Jat., sem a Bjt. vagy más vonatkozó jogszabály nem tekinti önálló eljárás lefolytatásának. A véleményező szerv vagy személy – jelen esetben az OBH elnöke – a jogszabály előkészítésében való részvétel során sem formai, sem tartalmi értelemben véve nem hoz döntést. Ezen az sem változtat, ha – mint az jelen esetben is történt – a véleményező szükségesnek tartja más szerveknek vagy személyeknek a véleményezési folyamatba történő bevonását, és a saját véleménye elkészítése során figyelemmel van ezekre a beérkezett álláspontokra.
[34] Megállapítható a fentiek alapján, hogy az OBH elnökének a szakmai véleménye egy konkrét jogszabály megalkotására irányuló folyamat során keletkezett, azzal közvetlen kapcsolatban álló adat, de nem önálló döntéshozatali aktus. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezért nem volt okszerűtlen a Kúria következtetése a kiadni kért adat döntés megalapozását szolgáló jellegét illetően.
[35] 2.2. Másodikként az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy az i. adatkörbe tartozó közérdekű adatokat érintően a bírósági jogértelmezés kellően feltárta-e az adatkiadás megtagadásának indokoltságát, vagyis szükséges volt-e a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozása.
[36] 2.2.1. Az alkotmányjogi panaszra okot adó bírósági eljárásban az adatigénylő által kiadni kért, közérdekű adatnak minősülő OBH elnöki véleményt a bíróság a periratokban foglaltak szerint ismerte. Ebben a tekintetben a Kúria az Infotv. 27. § (6) bekezdésére alapította a döntését, amely szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné”. A Kúria kifejezetten az igazságszolgáltatási tevékenységet végző bíróságok véleményének nyilvánosságra kerülését tartotta indokolatlannak, és ezzel kapcsolatban két kérdéskör köré csoportosította érveit. Megítélése szerint egyrészt negatívan befolyásolná a bíróságoknak a véleményezésben való közreműködési hajlandóságát és véleményük befolyásmentességét is, ha „a bíróságok, bírói szervek javaslatai az összefoglaló elkészítését követően nyilvánosságra kerülnének”, különösen, hogy a „különböző bírósági szinteken igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírák érdeke és emiatt a véleménye sem mindig egységes”. Másrészt, ha a bíróságoknak egy adott jogszabályt opponáló véleménye nyilvánosságra kerül, az „alkalmas lehet a jogalkalmazói tárgyilagosság nyilvánosság előtti megkérdőjelezésére, vagyis a törvényes működési rend megzavarására”. Ezen pedig az sem változtat, ha az érintett jogszabályt már hatályon kívül helyezték, mert az lényegében bármikor újrakodifikálható.
[37] Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban az alábbiakat mérlegelte.
[38] A 4/2021. (I. 22.) AB határozat rámutatott, hogy a döntést magalapozó adatok esetében a védelem tárgya maga a közfeladatot ellátó tevékenység (Indokolás [83], [92]). Bár a szabályozás alapján első látásra úgy tűnhet, hogy az adatok zártsága az Infotv. alapján ex lege áll be, valójában az információszabadság korlátozására vonatkozó döntést – bírói kontroll mellett – az adatkezelő végzi el, és ennek során bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága ténylegesen sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat (Indokolás [48]). A szabályozás jellegéből fakadóan döntés megalapozó adatok esetében a szükségességet kell „az alkotmányossági vizsgálat középpontjává tenni. Ezekben az esetekben rendkívül felértékelődnek az Alkotmánybíróságnak azon idézett megállapításai, amelyek az adatkezelő vonatkozásában tiltják, hogy eljárása formálissá, diszkrecionálissá váljon” (Indokolás [88]). A döntés meghozatalát megelőzően az Infotv. 27. § (5) bekezdésébe foglalt ún. közérdek-teszt alkalmazandó, ezzel szemben a döntés meghozatalát követően – mint jelen esetben is – a 27. § (6) bekezdésében írt veszélyeztetés kérdése vizsgálandó azzal, hogy e körben az adatokra főszabály szerint ismét a nyilvánosság-elv vonatkozik. A jogalkalmazói tevékenység alkotmányosságának vizsgálatán keresztül az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a jogalkotó csak azt kívánja meg, hogy a veszélyeztetés megállapítható legyen, ami nem követeli meg annak egyértelmű megállapítását, hogy a törvényes működési rend megzavarása, vagy a feladat- és hatáskör illetéktelen külső befolyásolása minden kétséget kizáróan, bizonyosan be fog következni {4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [89]}. Ugyanakkor a „nyilvánosságkorlátozás csak akkor legitim, ha az érintett adatok kiadása reálisan az alkotmányosan elismerhető cél sérelmét jelentheti” (Indokolás [43]). Fontos körülmény, hogy ahol a nyilvánosság elve a főszabály, és ehhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni {lásd: 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39]; 4/2021. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [43] és [70]}. Abban az esetben tehát, amikor megállapítható, hogy a jogalkalmazó jogértelmezés útján kiterjeszti az adatmegismerést korlátozó szabályt, és ilyen módon indokolatlanul korlátozza az információszabadság érvényesülését, e jogértelmezés az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerinti alapjog sérelmére vezethet.
[39] 2.2.2. A vizsgált ügyben a jogszabály előkészítője az OBH elnökét kérte fel a jogalkotási eljárás során véleményezésre {az első- és a másodfokú bíróságok szerint a Jat. 19. § (1) bekezdése és a Bszi. 76. § (1) bekezdés e) pontja alapján, míg a Kúria szerint a Jat. 16. § (1) bekezdése alapján}, és ennek megfelelően a kiadni kért dokumentumot is ő készítette el. A bírósági ítéletek a tényállás részeként azt is megállapították, hogy a vélemény nem kizárólag az OBH elnökének saját álláspontján alapszik, hanem egy ún. összegző véleményről van szó, amely tartalmazza a bíróságok véleményét is.
[40] Mindenekelőtt megállapítható, hogy a bírói hatalmi ágnak a jogszabályok előkészítésébe történő bevonása a bíróságok szervezetét és működését érintő jogszabályok esetében indokolható igény. A bíróságok szakértelme és tapasztalata, a rendelkezésükre álló speciális információk fontos és hasznos támpontul szolgálnak a jogalkotó számára a jogszabály koncepciójának, majd konkrét szövegének kialakítása során, visszacsatolásuk elősegítheti a megalapozott jogszabályok elfogadását. Önmagában az, hogy a jogszabály-előkészítés fázisában a bíróság (bíró, bírósági vezető, bírói szerv stb.) a jogalkotóétól eltérő álláspontot, kritikát fogalmaz meg, vagy esetleg olyan szakmai javaslatot tesz, amely a jogszabály végső szövegébe nem kerül bele, a fennálló alkotmányos rendben nem érinti az ítélkezési tevékenység ellátását. A jogalkalmazó tevékenységet végző bírók mindenkor a vonatkozó jogszabályok alapján járnak el, függetlenül az egyes jogszabályok előkészítésének folyamatában történt egyeztetésektől és az ebben való részvételük mélységétől. A bírók törvény alá rendeltsége – amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése kifejezetten is rögzít – nemcsak a függetlenségük garanciája, de egyben alkotmányos kötelezettség is: a „jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket” {3284/2020. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [58]}.
[41] Ettől függetlenül jelentős szempont, hogy a jogszabályok előkészítése nem csak az abban résztvevők interakciójára, a közöttük lefolytatott szakmai vitára épül. A folyamat alkalmat ad különböző társadalmi kérdésfeltevésekre, illetve közéleti viták kiindulópontjaként szolgál. Ez pedig – a szűk értelemben vett szakmai vitától eltérően – magától értetődően a politikai térben zajlik. A vélemény nyilvánosságra kerülésével a véleményező elkerülhetetlenül, és adott esetben akaratán kívül belekerül ebbe a politikai mezőbe, résztvevője lesz annak.
[42] A törvényalkotás helyszíne az Országgyűlés. A képviseleti demokrácia elvei szerint a törvények célja, tartalma, a kodifikáció iránya alapvetően az Országgyűlésben alakuló, formálódó (politikai) kompromisszumok eredményeként kell eldőljön. Mindemellett a jogszabályalkotás folyamatát övező nyilvános párbeszéd – a pro és a contra érvek megjelenítése és ütköztetése – a demokratikus társadalmi berendezkedés természetes és szükséges velejárója. Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos szerkezetében a „bírói hatalom legfőbb sajátossága a másik két, »politikai« jellegű hatalmi ággal szemben […] az, hogy állandó, semleges és folyamatos. A bíróságok tehát nincsenek olyan kölcsönös meghatározottságban és függőségben a többi hatalmi ágtól, mint amilyenben azok egymás között vannak. […] A bírói hatalomnak függetlennek kell lennie a másik két hatalmi ág politikai meghatározottságától és annak változásaitól” {12/2017. (VI. 19.) AB határozat, Indokolás [49]; vesd össze még: 22/2019. (VII. 5.) AB határozat, Indokolás [114]}. Erre az állandóságra, semlegességre és folyamatosságra tekintettel – amelyek lényegadó tulajdonságai a bírói hatalmi ágnak –, alapvetően elkerülendő a bíróságok igazságszolgáltási {és a jelenleg szintén a bírói hatalmi ág részeként működő központi (valamint helyi szintű) igazgatási szerveinek, vesd össze: 27/2020. (XII. 16.) AB határozat, Indokolás [34]} a politikai térbe történő bevonása. Ez ugyanis megkérdőjelezheti a bíróság feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását. Rést üthet az igazságszolgáltatás integritásvédelmének pajzsán, a bírói hatalmi ágat érintően fennálló közbizalom alkotmányos értékén {az igazságszolgáltatás integritásvédelmével kapcsolatban vesd össze: 3/2021. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [66]–[76]}. A „konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de a pártatlan ítélkezés látszatának megőrzése is feladata” {25/2013. (X. 4.) AB határozat, Indokolás [26]}.
[43] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBH elnökének a jogszabály-előkészítés során készített összefoglaló véleménye nyilvánosságát érintően a támadott kúriai döntés alkotmányosan elismerhető célt, a bírói hatalmi ág politikai térbe helyezésének megakadályozását és ezáltal politikai semlegességének garantálását szolgálja. A nyilvánosságkorlátozás alaptörvény-ellenessége ezért nem állapítható meg.
[44] 2.3. Az Alkotmánybíróság végezetül a harmadik kérdést vizsgálta meg. Tehát, hogy a Kúria az alkotmányos szempontoknak megfelelően vizsgálta-e, hogy a iii. adatkörbe tartozó adatok – a 2012. január 1-től a Fővárosi Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára szóló bírói pályázatok esetén az OBH elnökének a rangsortól való eltérésre vonatkozó javaslata – esetében indokolt akadályát képezte-e a teljes irat megismerésének a személyes adatok védelméhez való jog.
[45] Az indítványozó e körben arra hivatkozott, hogy a pályázók nevének személyes adat jellege nem indokolja a teljes irat elzárását a nyilvánosság elől, tehát az adatelvet kellett volna alkalmazni az iratelv helyett. Továbbá szerinte „kiemelt közérdek fűződik” a kért adatok megismerhetőségéhez.
[46] A támadott ítéletből valóban nem az derül ki, hogy a Kúria az adatelv alkalmazásával az adatokat konkrét adattartalmuk szerint megvizsgálta volna. Mindazonáltal az ítéletnek – az indítványozó állításával szemben – nem is önmagában az volt az indoka, hogy a rangsorfordítási javaslat tartalmazza a pályázók személyes adatnak minősülő nevét. A Kúria – amellett, hogy utalt arra, hogy személyes adatnak tartja a rangsorfordítással kapcsolatos adatokat – elsősorban azért nem látott lehetőséget az igényelt adat kiadására, mert azt a bírók személyi nyilvántartására vonatkozó törvényi rendelkezés nem teszi lehetővé: a pályázati rangsortól való eltérésre vonatkozó adat a bírókról vezetett személyi nyilvántartás része, márpedig a Bjt. 148. § (2) és (3) bekezdése alapján a bíró nevét, szolgálati helyét és beosztását kivéve a személyi nyilvántartásban szereplő adatai kiadásához a bíró hozzájárulása vagy kifejezett törvényi felhatalmazás szükséges. Jelen ügyben tehát a kúriai döntés szerint maga a Bjt. zárta ki az igényelt adatok kiadását, és ekként a Kúria nem is vizsgálhatta, hogy indokolt lenne-e a kért adatokat – akár anonimizált formában – megismerhetővé tenni. Az indítvány nem tartalmaz arra vonatkozó érvelést, hogy a Kúriának a személyi nyilvántartásra történő hivatkozása megalapozatlan lett volna, avagy a Kúria jogértelmezés útján leszűkítette volna a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok körét az Infotv.-ben nem szabályozott további feltételek figyelembe vételével.
[47] 3. Összefoglalva a fentieket az Alkotmánybíróság a vizsgált ügyben azt állapította meg, hogy a Kúria érvényesítette a nyilvánosság-korlátozással szemben támasztott, az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontokat, és ezért a döntése nem sérti az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
előadó alkotmánybíró
. | Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |