Hungarian
Ügyszám:
.
2299/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 2299/B/1991. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1992/570
.
A határozat kelte: Budapest, 11/09/1992
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
    utólagos  vizsgálata   és  megsemmisítése  iránti  indítvány
    tárgyában meghozta az alábbi

                           határozatot :

    Az  Alkotmánybíróság   a  házasságról,   a  családról  és  a
    gyámságról   szóló  1952.   évi  IV.  törvény  31/B.  §  (1)
    bekezdése,    valamint    a    31/C.    §    (2)   bekezdése
    alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt,
    valamint  e  rendelkezések  részbeni  megsemmisítése  iránti
    kérelmet elutasítja.
                               Indokolás

                                   I.

      Az indítványozó  a házasságról,  a családról és a gyámságról
      szóló 1952. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Csjt ) 31/B. §
      (1)   bekezdése   és   31/C.  §   (2)   bekezdése   részbeni
      alkotmányellenességének    a     megállapítását    és     az
      alkotmányellenesnek  tartott   szövegrészek  megsemmisítését
      kérte. Az  előbbi  rendelkezés  szerint,  ha  a  lakásban  a
      házastársak egyikőjük  vagy mindkettőjük  tulajdonjoga  vagy
      bérleti joga  alapján laknak, a házasság felbontása esetén -
      kérelemre -  a bíróság  dönt a  lakás használata  felől.  Az
      indítványban kifejtett  álláspont szerint  a  törvényhozó  e
      rendelkezéssel alkotmányellenesen vonta be a szabályozásba a
      házastárs  különvagyoni   lakását   is,   ezért   kérte   az
      "egyikőjük, vagy"  szövegrész  megsemmisítését,  s  ezzel  a
      különvagyoni  lakásra   vonatkozó  sérelmezett   rendelkezés
      kiiktatását.

      A Csjtnek az indítványozó által ugyancsak kifogásolt 31/C. §
      (2)  bekezdése   pedig  kimondja, hogy a lakáshasználati jog
      ellenértéke -  közös tulajdonban  vagy valamelyik  házastárs
      tulajdonában álló  lakás esetében  - a lakás beköltözhető és
      lakott forgalmi  értékének különbözete.  Az  indítványozó  e
      rendelkezésből a  "vagy valamelyik  házastárs  tulajdonában"
      szövegrész   alkotmányellenességének    megállapítását    és
      megsemmisítését  a   másik  támadott  rendelkezéssel  azonos
      alapon kérte.

      Álláspontja szerint a Csjt kifogásolt rendelkezései lehetővé
      teszik, hogy  a  tulajdonost  -  a  birtoklás  és  használat
      jogának    elvonásával     -    tulajdonjogának     lényeges
      vonatkozásaitól  bírói   ítélettel  megfosszák,   ez   pedig
      ellentétes  az   Alkotmánynak  a   tulajdonjog  védelmét  és
      kizárólagosságát   garantáló  13. §  (1)  bekezdésében   írt
      alapjogi rendelkezéssel.

                                  II.

      Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta.

      1.  Az   Alkotmánybíróság  a   7/1991.    (  II.  28.  )  AB
      határozatában kifejtette,  hogy az  Alkotmány a  tulajdonhoz
      való jogot  ugyan nem  a  XII.  ,  ún.  alapjogi  fejezetben
      szabályozza, hanem azt a szabadságjogoktól különválasztottan
      mondja  ki,  de  nyilvánvalóan  alapvető  jogként  részesíti
      alkotmányos  védelemben  akkor  is,  ha  bizonyos  körben  a
      tulajdoni részjogosítványokat  egyes törvények  korlátozzák.
      Ilyen  korlátozást  tartalmaznak  az  indítvánnyal  támadott
      rendelkezések, amelyek  lehetőséget adnak a bíróságnak arra,
      hogy  a   házasság  felbontása   esetén  -   a   házastársak
      megegyezésének hiányában,  kérelemre -  a  bíróság  a  lakás
      kizárólagos használatára  és birtoklására  a nem  tulajdonos
      házastársat (  volt házastársat ) is feljogosítsa, illetőleg
      a lakás  elhagyására azt  a házastársat ( volt házastársat )
      kötelezze,   akinek    a   lakás    különvagyona,   vagy   a
      házasságkötést megelőzően  önálló bérlete volt. A kifogásolt
      törvényi  szabályozás   ezzel  összhangban   rendelkezik   a
      lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetéséről is.

      Kérdés most  már,  hogy  nem  sérti-e  ez  a  korlátozás  az
      Alkotmány   8.  § (2)  bekezdésében írt azt a  rendelkezést,
      amely szerint  alapvető jog  lényeges tartalmát  törvény sem
      korlátozhatja.

      2. A  birtoklás és  a használat joga a tulajdonjog tartalmát
      adó, a  tulajdonjoghoz tartozó  részjogosítványok, amelyek a
      dolog feletti  hatalmat és a dolog élvezetét jelentik; azt a
      hatalmat, amelyet valamely dologgal tenni lehet.

      Ahogy azonban  arra az Alkotmánybíróság - más összefüggésben
      - már rámutatott, a tulajdonjog valamely tartalmi elemének a
      korlátozása csak  akkor jár  magának a  tulajdonjognak, mint
      alkotmányos  jognak   a  korlátozásával,   így  csak   akkor
      alkotmányellenes, ha  az  nem  elkerülhetetlen,  vagyis,  ha
      kényszerítő ok  nélkül történik,  továbbá  ha  a  korlátozás
      súlya  a   korlátozással   elérni   kívánt   célhoz   képest
      aránytalan.  Ebből  következik,  hogy  az Alkotmány 8. § (2)
      bekezdése  eleve   teret   enged   az   alapjogok   törvényi
      korlátozásának,  ha   a  korlátozás   az  alapjog   lényeges
      tartalmát  nem   érinti.  Márpedig  nem  érinti  az  alapjog
      korlátozhatatlan lényegét  az  olyan  törvényi  szabályozás,
      amely a korlátozást valamely más alkotmányos jog teljesítése
      és garantálása  érdekében alkalmazza, tehát ha a korlátozást
      valamilyen más alkotmányos jog biztosítása elkerülhetetlenül
      szükségessé  teszi,   feltéve,  ha   a  korlátozás   e   jog
      biztosításával -  mint alkotmányos  céllal - arányban áll és
      azt nem lépi túl.

      3. A   Csjt   31/A.  § (2)  bekezdése  szerint  a   házasság
      felbontása  esetén   a  bíróság   csak  a   kiskorú  gyermek
      lakáshasználati  jogára   figyelemmel  rendezheti   a  lakás
      használatát a házastársak megállapodásától eltérően. A 31/B.
      § (3)  bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: "Ha  a
      közös lakás  valamelyik házastárs  különvagyona vagy  önálló
      bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg.
      A bíróság  a másik  házastársat kivételesen és csak abban az
      esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos
      használatára, ha  a lakáshasználatra  jogosult gyermek  nála
      van elhelyezve".

      Az   Alkotmány  67. §  (1)   bekezdése  pedig  a   következő
      rendelkezést tartalmazza:  "A Magyar  Köztársaságban  minden
      gyermeknek joga  van a  családja, az  állam és  a társadalom
      részéről  arra   a  védelemre   és  gondoskodásra,  amely  a
      megfelelő   testi,   szellemi   és   erkölcsi   fejlődéséhez
      szükséges. "

      4. Az  idézett családjogi  rendelkezések a  kiskorú  gyermek
      hivatkozott  alkotmányos   jogának  törvényi   garanciái.  A
      gyermek megfelelő  testi, szellemi  és  erkölcsi  fejlődését
      biztosító   alkotmányos   védelem   és   gondoskodás   egyik
      garanciális  megnyilvánulása   ugyanis  az   a  szabályozás,
      amelynek alapján  a kiskorú  gyermek lakáshasználati  joga a
      tulajdonos  (   önálló  bérlő   )   birtoklási,   használati
      jogosultságát megelőzi.

      Nyilvánvaló ugyanis,  hogy a  gyermek megfelelő fejlődésének
      egyik    elengedhetetlen    feltétele    lakáskörülményeinek
      rendezettsége. A  jogalkotó alkotmányos  kötelessége, hogy a
      házasság felbontása  esetére a  gyermek  alkotmányos  jogait
      szem előtt  tartva szabályozza  a volt  házastársak  vagyoni
      viszonyainak rendezését  és ennek  során a  vagyoni  jogokat
      megelőzően, szükség  esetén azok korlátozásával biztosítsa a
      kiskorú gyermek  alkotmányos jogvédelmét.  Minthogy pedig  e
      jogok  garantálása   a  tulajdonosi   jogok   korlátozásának
      kényszerítő oka,  az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  a
      volt házastárs különvagyonába tartozó lakása használatának a
      Csjt 31/B.  §-ában szereplő  támadott szabályozása a gyermek
      alapvető jogainak  biztosítása érdekében  elkerülhetetlen, a
      korlátozás a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg,
      tehát az  az elérni  kívánt alkotmányos céllal arányban áll.
      Így   a  szabályozás  nem   sérti  az  Alkotmány  8.  §  (2)
      bekezdésében írt tilalmat.

      5. A  Csjt 31/C.  §-ában  szabályozott  lakáshasználati  jog
      ellenértéke a  tulajdonjog ténylegesen  meglevő ( fennálló )
      korlátozásának megszüntetéséért  járó pénzösszeg, így az nem
      jelenti a  tulajdonjognak,  mint  alkotmányos  alapjognak  a
      korlátozását.    A    házastárs    különvagyoni    lakásának
      használatára a  nem  tulajdonos  házastárs  az  életközösség
      fennállása alatt  a házassági kötelék alapján jogosult, s ez
      a jogosultság  a házasság  intézményének alkotmányos oltalma
      alatt áll  ( Alkotmány  15. §  ) .  A házassági életközösség
      megszűnése és  a házasság felbontása esetén a nem tulajdonos
      házastárs a tulajdonjog eredetileg alkotmányosan biztosított
      korlátozásával  köteles  felhagyni.  A  lakáshasználati  jog
      ellenértéke  -   a  házasságnak   az   Alkotmányban   védett
      intézménye   folytán    -   ennek    a    korlátozásnak    a
      megszüntetéséért jár,  így az  az Alkotmány rendelkezéseivel
      összhangban áll, s az Alkotmánynak az indítványban felhívott
      rendelkezéseit nem sérti.

      Az Alkotmánybíróság  ezért az  indítványt  megalapozatlannak
      találta és azt elutasította.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

             Dr. Ádám Antal                   Dr. Herczegh Géza
              alkotmánybíró                      alkotmánybíró

                              Dr. Kilényi Géza
                               alkotmánybíró

                              Dr. Lábady Tamás
                            előadó alkotmánybíró

             Dr. Schmidt Péter                 Dr. Szabó András
               alkotmánybíró                   alkotmánybíró

             Dr. Tersztyánszky Ödön          Dr. Zlinszky János
                alkotmánybíró                  alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        2299/B/1991
        Date of the decision:
        .
        11/09/1992
        .
        .