Hungarian

Ügyszám: .	2299/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 2299/B/1991. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1992/570 .

A döntés kelte: Budapest, 11/09/1992 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos  vizsgálata   és  megsemmisítése  iránti  indítvány tárgyában meghozta az alábbi                        határozatot : Az  Alkotmánybíróság   a  házasságról,   a  családról  és  a gyámságról   szóló  1952.   évi  IV.  törvény  31/B.  §  (1) bekezdése,    valamint    a    31/C.    §    (2)   bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt, valamint  e  rendelkezések  részbeni  megsemmisítése  iránti kérelmet elutasítja.                          Indokolás                              I. Az indítványozó  a házasságról,  a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény ( a továbbiakban: Csjt ) 31/B. § (1)   bekezdése   és   31/C.  §   (2)   bekezdése   részbeni alkotmányellenességének    a     megállapítását    és     az alkotmányellenesnek  tartott   szövegrészek  megsemmisítését kérte. Az  előbbi  rendelkezés  szerint,  ha  a  lakásban  a házastársak egyikőjük  vagy mindkettőjük  tulajdonjoga  vagy bérleti joga  alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre -  a bíróság  dönt a  lakás használata  felől.  Az indítványban kifejtett  álláspont szerint  a  törvényhozó  e rendelkezéssel alkotmányellenesen vonta be a szabályozásba a házastárs  különvagyoni   lakását   is,   ezért   kérte   az "egyikőjük, vagy"  szövegrész  megsemmisítését,  s  ezzel  a különvagyoni  lakásra   vonatkozó  sérelmezett   rendelkezés kiiktatását. A Csjtnek az indítványozó által ugyancsak kifogásolt 31/C. § (2)  bekezdése   pedig  kimondja, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke -  közös tulajdonban  vagy valamelyik  házastárs tulajdonában álló  lakás esetében  - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi  értékének különbözete.  Az  indítványozó  e rendelkezésből a  "vagy valamelyik  házastárs  tulajdonában" szövegrész   alkotmányellenességének    megállapítását    és megsemmisítését  a   másik  támadott  rendelkezéssel  azonos alapon kérte. Álláspontja szerint a Csjt kifogásolt rendelkezései lehetővé teszik, hogy  a  tulajdonost  -  a  birtoklás  és  használat jogának    elvonásával     -    tulajdonjogának     lényeges vonatkozásaitól  bírói   ítélettel  megfosszák,   ez   pedig ellentétes  az   Alkotmánynak  a   tulajdonjog  védelmét  és kizárólagosságát   garantáló  13. §  (1)  bekezdésében   írt alapjogi rendelkezéssel.                             II. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta. 1.  Az   Alkotmánybíróság  a   7/1991.    (  II.  28.  )  AB határozatában kifejtette,  hogy az  Alkotmány a  tulajdonhoz való jogot  ugyan nem  a  XII.  ,  ún.  alapjogi  fejezetben szabályozza, hanem azt a szabadságjogoktól különválasztottan mondja  ki,  de  nyilvánvalóan  alapvető  jogként  részesíti alkotmányos  védelemben  akkor  is,  ha  bizonyos  körben  a tulajdoni részjogosítványokat  egyes törvények  korlátozzák. Ilyen  korlátozást  tartalmaznak  az  indítvánnyal  támadott rendelkezések, amelyek  lehetőséget adnak a bíróságnak arra, hogy  a   házasság  felbontása   esetén  -   a   házastársak megegyezésének hiányában,  kérelemre -  a  bíróság  a  lakás kizárólagos használatára  és birtoklására  a nem  tulajdonos házastársat (  volt házastársat ) is feljogosítsa, illetőleg a lakás  elhagyására azt  a házastársat ( volt házastársat ) kötelezze,   akinek    a   lakás    különvagyona,   vagy   a házasságkötést megelőzően  önálló bérlete volt. A kifogásolt törvényi  szabályozás   ezzel  összhangban   rendelkezik   a lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetéséről is. Kérdés most  már,  hogy  nem  sérti-e  ez  a  korlátozás  az Alkotmány   8.  § (2)  bekezdésében írt azt a  rendelkezést, amely szerint  alapvető jog  lényeges tartalmát  törvény sem korlátozhatja. 2. A  birtoklás és  a használat joga a tulajdonjog tartalmát adó, a  tulajdonjoghoz tartozó  részjogosítványok, amelyek a dolog feletti  hatalmat és a dolog élvezetét jelentik; azt a hatalmat, amelyet valamely dologgal tenni lehet. Ahogy azonban  arra az Alkotmánybíróság - más összefüggésben - már rámutatott, a tulajdonjog valamely tartalmi elemének a korlátozása csak  akkor jár  magának a  tulajdonjognak, mint alkotmányos  jognak   a  korlátozásával,   így  csak   akkor alkotmányellenes, ha  az  nem  elkerülhetetlen,  vagyis,  ha kényszerítő ok  nélkül történik,  továbbá  ha  a  korlátozás súlya  a   korlátozással   elérni   kívánt   célhoz   képest aránytalan.  Ebből  következik,  hogy  az Alkotmány 8. § (2) bekezdése  eleve   teret   enged   az   alapjogok   törvényi korlátozásának,  ha   a  korlátozás   az  alapjog   lényeges tartalmát  nem   érinti.  Márpedig  nem  érinti  az  alapjog korlátozhatatlan lényegét  az  olyan  törvényi  szabályozás, amely a korlátozást valamely más alkotmányos jog teljesítése és garantálása  érdekében alkalmazza, tehát ha a korlátozást valamilyen más alkotmányos jog biztosítása elkerülhetetlenül szükségessé  teszi,   feltéve,  ha   a  korlátozás   e   jog biztosításával -  mint alkotmányos  céllal - arányban áll és azt nem lépi túl. 3. A   Csjt   31/A.  § (2)  bekezdése  szerint  a   házasság felbontása  esetén   a  bíróság   csak  a   kiskorú  gyermek lakáshasználati  jogára   figyelemmel  rendezheti   a  lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. A 31/B. § (3)  bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: "Ha  a közös lakás  valamelyik házastárs  különvagyona vagy  önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság  a másik  házastársat kivételesen és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha  a lakáshasználatra  jogosult gyermek  nála van elhelyezve". Az   Alkotmány  67. §  (1)   bekezdése  pedig  a   következő rendelkezést tartalmazza:  "A Magyar  Köztársaságban  minden gyermeknek joga  van a  családja, az  állam és  a társadalom részéről  arra   a  védelemre   és  gondoskodásra,  amely  a megfelelő   testi,   szellemi   és   erkölcsi   fejlődéséhez szükséges. " 4. Az  idézett családjogi  rendelkezések a  kiskorú  gyermek hivatkozott  alkotmányos   jogának  törvényi   garanciái.  A gyermek megfelelő  testi, szellemi  és  erkölcsi  fejlődését biztosító   alkotmányos   védelem   és   gondoskodás   egyik garanciális  megnyilvánulása   ugyanis  az   a  szabályozás, amelynek alapján  a kiskorú  gyermek lakáshasználati  joga a tulajdonos  (   önálló  bérlő   )   birtoklási,   használati jogosultságát megelőzi. Nyilvánvaló ugyanis,  hogy a  gyermek megfelelő fejlődésének egyik    elengedhetetlen    feltétele    lakáskörülményeinek rendezettsége. A  jogalkotó alkotmányos  kötelessége, hogy a házasság felbontása  esetére a  gyermek  alkotmányos  jogait szem előtt  tartva szabályozza  a volt  házastársak  vagyoni viszonyainak rendezését  és ennek  során a  vagyoni  jogokat megelőzően, szükség  esetén azok korlátozásával biztosítsa a kiskorú gyermek  alkotmányos jogvédelmét.  Minthogy pedig  e jogok  garantálása   a  tulajdonosi   jogok   korlátozásának kényszerítő oka,  az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  a volt házastárs különvagyonába tartozó lakása használatának a Csjt 31/B.  §-ában szereplő  támadott szabályozása a gyermek alapvető jogainak  biztosítása érdekében  elkerülhetetlen, a korlátozás a feltétlenül szükséges mértéket nem haladja meg, tehát az  az elérni  kívánt alkotmányos céllal arányban áll. Így   a  szabályozás  nem   sérti  az  Alkotmány  8.  §  (2) bekezdésében írt tilalmat. 5. A  Csjt 31/C.  §-ában  szabályozott  lakáshasználati  jog ellenértéke a  tulajdonjog ténylegesen  meglevő ( fennálló ) korlátozásának megszüntetéséért  járó pénzösszeg, így az nem jelenti a  tulajdonjognak,  mint  alkotmányos  alapjognak  a korlátozását.    A    házastárs    különvagyoni    lakásának használatára a  nem  tulajdonos  házastárs  az  életközösség fennállása alatt  a házassági kötelék alapján jogosult, s ez a jogosultság  a házasság  intézményének alkotmányos oltalma alatt áll  ( Alkotmány  15. §  ) .  A házassági életközösség megszűnése és  a házasság felbontása esetén a nem tulajdonos házastárs a tulajdonjog eredetileg alkotmányosan biztosított korlátozásával  köteles  felhagyni.  A  lakáshasználati  jog ellenértéke  -   a  házasságnak   az   Alkotmányban   védett intézménye   folytán    -   ennek    a    korlátozásnak    a megszüntetéséért jár,  így az  az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban áll, s az Alkotmánynak az indítványban felhívott rendelkezéseit nem sérti. Az Alkotmánybíróság  ezért az  indítványt  megalapozatlannak találta és azt elutasította.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke      Dr. Ádám Antal                   Dr. Herczegh Géza       alkotmánybíró                      alkotmánybíró                       Dr. Kilényi Géza                        alkotmánybíró                       Dr. Lábady Tamás                     előadó alkotmánybíró      Dr. Schmidt Péter                 Dr. Szabó András        alkotmánybíró                   alkotmánybíró      Dr. Tersztyánszky Ödön          Dr. Zlinszky János         alkotmánybíró                  alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	2299/B/1991
Date of the decision: .	11/09/1992
.
.