Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése és 41. § (1) bekezdése alapján - a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény (törvény) egésze, illetve másodlagosan az 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § (1), (3)-(4) bekezdése, 4. § (4)-(8) bekezdése, 6. § d) pontja, 10. § (6)-(7) bekezdése, 11. § (1)-(3) bekezdése, 13. §-a, valamint 14. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint a törvény 14. §-a a kellő felkészülési idő hiánya okán az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközik és a törvény egészét tekintve a befizetési kötelezettséggel érintett címzettek számára (törvény 4.§ (5)-(6) bekezdése) egyáltalán nem biztosít felkészülési időt. Álláspontja szerint a törvény 4. § (4)-(8) bekezdése az indítványozó vonatkozásában befizetési kötelezettséget konstituál, melyet a (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően rendkívül rövid határidőn belül, a törvény hatálybalépésétől számított 150. napon belül szükséges megállapítani, e körben hivatkozik a 6/2013. (III.1.) AB határozat 40. pontjában foglaltakra.
Álláspontja szerint a törvény 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint sérült a diszkrimináció tilalma, mivel a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Alap), mint elkülönült Alap kizárólag a Quaestor károsultak számára került létesítésre külön törvénnyel, illetve ennek következtében sérül a törvény 4. § (4)-(7) bekezdésének megfelelően befizetésre kötelezett BEVA-tagok - így az indítványozó - tulajdonhoz való joga, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint alaptörvény-ellenes diszkrimináció nem alapozhatja meg más alapjognak az érvényre juttatását.
Álláspontja szerint a hivatkozott törvény hatálya kizárólag azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Zrt. vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvéynesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e. Az indítványozó álláspontja szerint a törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, a 4. §-a, valamint 11. §-a a diszkrimináció tilalmába ütközik.
Álláspontja szerint a törvény 13. §-a nem felel meg a normavilágosság követelményének, ezért sérti az alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében fogaltakat.
Alláspontja szerint a törvény 1. § (1) és (2) bekezdése sérti a joggal való visszaélés tilalmát.
Álláspontja szerint a törvény 1. §-a , 4. §-a, 10. § (6) -(7) bekezdése, 11. § (1)-(3) bekezdése sérti a vállalkozáshoz való jogot..
. |
Támadott jogi aktus:
a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egésze, illetve másodlagosan az 1. § (1) és (2) bekezdése, 3. § (1), (3)-(4) bekezdése, 4. § (4)-(8) bekezdése, 6. § d) pontja, 10. § (6)-(7) bekezdése, 11. § (1)-(3) bekezdése, 13. §-a,14. §-a
|