English
Hungarian
Ügyszám:
.
42/B/1994
Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 45/1994. (X. 26.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1994/254
.
A döntés kelte: Budapest, 10/18/1994
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének
      utólagos  megállapítására  és  megsemmisítésére  irányuló
      indítvány alapján  - Dr.  Lábady Tamás, Dr. Sólyom László
      és Dr.  Zlinszky János  alkotmánybíró különvéleményével -
      meghozta a következő

                            határozatot :

      A bírói  függetlenség alkotmányos alapelvével ellentétes,
      ha a  bírák részére  a  Kormány  bármely  tagja  a  bírói
      hatalmi  ág   érdemi   közrehatása   nélkül   kitüntetést
      adományozhat   vagy   kitüntetés   adományozására   tehet
      előterjesztést.

      Az Alkotmánybíróság  megállapítja,  hogy  az  igazságügyi
      szerveknél adományozható  miniszteri  elismerésről  szóló
      8/1992. (IV. 4.) IM rendelet 8/A. §-a a bírákra vonatkozó
      részében  alkotmányellenes,   ezért  e  §-t  a  határozat
      kihirdetésének napjával megsemmisíti.

      Ezt meghaladó részében a rendelet alkotmányellenességének
      megállapítására irányuló  indítványt és  megsemmisítésére
      vonatkozó kérelmet az Alkotmánybíróság elutasítja.

      Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                Indokolás

                                   I.

        Az  indítványozó   szerint  az   igazságügyi   szerveknél
        adományozható  miniszteri  elismerésekről  szóló  8/1992.
        (IV. 4.)  IM rendelete ( a továbbiakban :  R. ) 2. §-ának
        a bírák  vonatkozásában ellentétes az Alkotmány 50. § (3)
        bekezdés  első   mondatának   a   bírák   függetlenségére
        vonatkozó rendelkezésével.  Véleménye szerint  a  hatalmi
        ágak megosztását  szolgáló ez  az alkotmányos alapelv nem
        teszi  lehetővé,  hogy  az  igazságügyminiszter,  mint  a
        végrehajtó hatalom  képviselője a  bírót, mint  egy másik
        hatalmi ág megtestesítőjét szakmai, ítélkező tevékenysége
        honorálásaként kitüntesse.

        Az  R.   1.  §-a   értelmében  a  jogszabály  hatálya  az
        Igazságügyi Minisztérium,  a  területi  bíróságok  és  az
        igazságügyi szakértői intézmények dolgozóira ( együttesen
        :   igazságügyi dolgozókra  ) terjed  ki. Az R. 2. §-a és
        több rendelkezése ( 4. § (2) bekezdés, 5. § (2) bekezdés,
        7. §  (2)  bekezdés  )  alapján  egyértelmű,  hogy  annak
        személyi hatálya alá tartoznak a bírák is.

                                   II.

        Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott a
        bírói függetlenségnek  az Alkotmány  50.  §-ában  foglalt
        elvével,  annak    garanciális   tartalmával.  ( 53/1991.
        ( X. 31. ) AB ( ABH  1991, 226. ), 38/1993. ( VI. 11.) AB
        (ABH 1993, 256.), 117/1994. (III.  29.)  AB  ( ABK  1994.
        április, 123. határozatok. )

        A  38/1993.   (VI.  11.)   AB  határozatban   részletesen
        foglalkozott az  Alkotmánybíróság  a  bírói  függetlenség
        alkotmányos  követelményével,   ugyancsak  a   végrehajtó
        hatalmat képviselő igazságügyminiszter vonatkozásában. Az
        Alkotmánybíróság  határozatában  megállapította,  hogy  a
        bírói függetlenségnek az Alkotmány 50. § (3) bekezdésében
        megfogalmazott elve az ítélkezésre vonatkozik. A további,
        státuszbeli  és   szervezeti  garanciák  is  a  független
        ítélkezéshez szükségesek.  ( ABH 1993, 256. 261. )

        A   bírák    és   a    bírósági   vezetők   kinevezésével
        összefüggésben    az     Alkotmánybíróság     alkotmányos
        követelményként fogalmazta  meg, hogy a más hatalmi ághoz
        tartozó  kinevező   -  vagy   a  kinevezést   tartalmilag
        meghatározó előterjesztő - politikai meghatározottságának
        hatását  vagy  a  bírói  hatalmi  ág  érdemi közrehatása,
        vagy  más  a   bírói   hatalmi   ágon   kívüli  ellensúly
        semlegesítse.

        A határozat  értelmében a bírói hatalmi ág közrehatásának
        úgy   kell    megnyilvánulnia,   hogy   abban   a   bírói
        függetlenséget  és   a  bírói  hatalmi  ág  semlegességét
        megtestesítő bírák  állásfoglalása jusson kifejezésre, és
        állásfoglalásuk érdemi  befolyást gyakoroljon a döntésre.
        ( ABH 1993. 256. )

        A bírói hatalom ellensúlyozó szerepét a döntés értelmében
        bírósági vezetők  egyedül nem  láthatják el.  A kinevezés
        érdemi befolyásolásának  viszont  többféle  megoldása  is
        lehetséges   :       pl.    egyetértési   jog,   együttes
        előterjesztés, javaslattétel, vétójog stb. )

        E határozatában  az Alkotmánybíróság  állást  foglalt  az
        igazságügyminiszternek a bíróságokról szóló 1972. évi IV.
        törvény   56.    §    (5)    bekezdésében    szabályozott
        címadományozási  joga   alkotmányosságáról  is.     (   A
        miniszter a  helyi bírónak  megyei bírósági  tanácselnöki
        címet adományozhat. )

        Az  Alkotmánybíróság  ebben  a  tekintetben  alaptalannak
        minősítette az indítványokat, mert úgy ítélte meg, hogy a
        címadományozás  nem  eredményezheti  a  bíróra  egyébként
        irányadó és  külön törvényben  meghatározott  előmeneteli
        szabályok   szerinti   besorolás   megváltoztatását.   Az
        elutasítás  másik   indoka  volt,  hogy  a  címekhez  nem
        kapcsolódik  olyan  előny,  amelynek  elérésére  törekvés
        objektív veszélyt  jelentene a  pártatlan és részrehajlás
        nélküli ítélkezésre.  ( ABH 1993. 256. 269. )

        A   17/1994.   (III.   29.)   AB   határozat   ismételten
        megállapította,  hogy   az  Alkotmánybíróság  értelmezése
        szerint  a   hatalmi  ágak   elválasztásának  alkotmányos
        szerkezetében a bírói hatalom legfőbb sajátossága a másik
        két "politikai"  jellegű hatalmi  ággal szemben  az, hogy
        állandó és  semleges.  Eszerint  a  bíróság  nincs  olyan
        kölcsönös  meghatározottságban  és  függőségben  a  többi
        hatalmi ágtól, mint amilyenben azok egymás között vannak.
        ( ABK 1994. április, 123, 124. )

        A határozat  megerősítette az Alkotmánybíróság állandó és
        következetes gyakorlatát,  amely szerint az Alkotmány 50.
        § (3)  bekezdése   alapján  a  minden  külső  befolyástól
        független bírói  ítélkezés feltétel  nélküli követelmény,
        és lényegében abszolút alkotmányos védelem alatt áll.

        A  bíró   szervezetet   érintő   külső   hatalmi   jogkör
        érvényesülése - alkotmányos indokok megléte esetén - csak
        a  független   ítélkezés  sérelme   nélkül  fogadható  el
        alkotmányosnak.  ( ABK 1994. április 123, 125. )

                                  III.

        Bár az  indítványozó támadott rendelkezésként az R. 2. §-
        ának b/  és c/  pontját jelölte meg, beadványában utalt a
        R.  több   más  rendelkezésére  is,  s  véleményét  abban
        összegezte  :     "Meggyőződésem,   hogy   a   miniszteri
        rendeletnek a bírákra vonatkozó része alkotmányellenes és
        indítványom arra  irányul, hogy a T. Alkotmánybíróság ezt
        állapítsa meg  és a  szükséges intézkedést  hozza meg.  "

        Erre figyelemmel  az Alkotmánybíróság  az alkotmányossági
        felülvizsgálatot nem  korlátozta a  R. 2. §-ának b/ és c/
        pontjára, hanem azt - az indítványozó indokait figyelembe
        véve  -   kiterjesztette  a  R.  -nek  a  bírákat  érintő
        valamennyi rendelkezésére,  így egyebek  között a 8/A. §-
        ára is.  E felülvizsgálat során a testület egyedül a 8/A.
        § kapcsán  állapította meg  : annak  alkalmazásánál  -  a
        többi vizsgált rendelkezéstől eltérően - nem érvényesül a
        bírói hatalmi ág érdemi közrehatása.

        A 8/A.  § (1) bekezdése szerint :  A Deák Ferenc díjat az
        igazságügyminiszter -  erre irányuló  javaslat nélkül,  a
        3. §  (2) bekezdésben meghatározott kereten felül - saját
        hatáskörében is adományozhat.

        (2) Deák Ferenc díj posztumusz adományozható annak, aki a
        3. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

        Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy
        a  bíró   szakmai,  ítélkező   munkájának  értékelése   a
        miniszter, mint a végrehajtó hatalom képviselője által, -
        minthogy ebben benne rejlik az elismerésre való törekvés,
        a befolyás lehetősége - a bírói hatalom ellensúlya nélkül
        objektív veszélyt  jelenthet a  pártatlan és részrehajlás
        nélküli ítélkezésre.

        Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 8/A.
        §-   a    bírák   vonatkozásában   alkotmányellenes,   és
        megsemmisítette azt.

        Az Alkotmánybíróság a róla szóló 1989. évi XXXII. törvény
        (  Abtv.   )  40.   §-a  értelmében,   ha  a   jogszabály
        alkotmányellenességét  megállapítja,  azt  teljesen  vagy
        részben megsemmisíti.  Az elbírált  esetben - hasonlóan a
        3/1994. (I.  24.) AB  határozattal elbírált  ügyhöz -  az
        Alkotmánybíróság megállapította,  hogy az  R. 8/A. §-ának
        részleges   megsemmisítése    nem    lehetséges,    annak
        alkotmányossá  tétele   csak  a   rendelkezés   megfelelő
        módosításával    történhet    meg,    amely    jogalkotói
        kompetencia.  Ezért  az  Alkotmánybíróság  e  rendelkezés
        alkotmányellenességének következményeit  az Abtv. 40. §-a
        alapján az  egész 8/A.  § megsemmisítésével  oldotta meg.
        Ezzel lehetőséget  kíván adni  a  jogalkotónak,  hogy  az
        alkotmányellenességet a  szabály megfelelő  módosításával
        küszöbölje ki.

        A   rendelkezés    hatályvesztésének   időpontjaként    a
        rendelkező  részben   foglaltak   szerint   a   határozat
        közzététele napját jelölte meg az Alkotmánybíróság.
                              Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

                               Dr. Ádám Antal
                                alkotmánybíró

                              Dr. Kilényi Géza
                            előadó alkotmánybíró

                   Dr. Lábady Tamás      Dr. Schmidt Péter
                    alkotmánybíró          alkotmánybíró

                Dr. Szabó András      Dr. Tersztyánszky Ödön
                    alkotmánybíró          alkotmánybíró

                   Dr. Vörös Imre       Dr. Zlinszky János
                    alkotmánybíró          alkotmánybíró
          Dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéleménye

          1.   A   bírói   függetlenség   alkotmányos   alapelvével
          összeegyeztethetetlen, hogy bíró ítélkező tevékenységének
          értékelésén nyugvó kitüntetésben részesüljön.

          Ezt az összeegyeztethetetlenséget a hatályos jog szerinti
          kitüntetési rendben  sem szünteti  meg a bírói hatalmi ág
          érdemi közrehatása  a kitüntetés  adományozásában vagy  a
          kitüntetésre való előterjesztésben.

          2.   Az    ítélkezés   értékelésén   alapuló   kitüntetés
          alkotmányossági feltételei  nem azonosak  a  bírák  és  a
          bírósági vezetők  kinevezésére megállapított  alkotmányos
          követelménnyel, vagyis  azzal, hogy  a más  hatalmi ághoz
          tartozó  kinevező   -  vagy   a  kinevezést   tartalmilag
          meghatározó előterjesztő - politikai meghatározottságának
          hatását vagy  a bírói hatalmi ág érdemi közrehatása, vagy
          más, a bírói hatalmi ágon kívüli ellensúly semlegesítse.

          A   semlegesítő    ellensúly   megkövetelését   maga   az
          Alkotmányban  meghatározott   kinevezési  rendszer  tette
          elkerülhetetlenné. Az  Alkotmány szerint  ugyanis a bírák
          bírói hatalmukat  nem  közvetlen  választással,  hanem  a
          bírói hatalmi  ágon kívüli  szervek közvetítésével nyerik
          el. Másrészt  a kinevezések  nélkül a  bírói hatalom  nem
          képes működni.  A más  hatalmi ág befolyásának lehetősége
          tehát az Alkotmány alapján adott, de az Alkotmány alapján
          ki is küszöbölendő.

          A bírák  kinevezése -  amely tehát más hatalmi ág kezében
          van  -   azonban  fogalmilag   sem   alapulhat   ítélkező
          tevékenységük    értékelésén;     a    bírósági    vezető
          hasonlóképpen  "külső"   kinevezésénél  pedig  a  vezetői
          alkalmasság a kiválasztási ismérv, amelynek a bírói munka
          színvonala csupán egy része lehet. Ezekben az esetekben a
          semlegesítő   ellensúly   alkotmányosan   szükséges,   de
          elegendő is a bírói függetlenség biztosításához.

          A bírói tevékenység megvizsgálása és értékelése kizárólag
          a bírói  tisztségre való  alkalmatlanság  megállapítására
          szolgálhat. Az  alkalmatlan  bíró  eltávolítása  éppolyan
          szükségszerű működési  feltétel, mint a kinevezések, s az
          ítélkező  bírák   testületének   döntési   hatásköre   az
          igazgatási jogkörében  eljáró bírósági  elnök  felmentési
          indítványáról szintén  a bírói  hatalom  függetlenségének
          felel meg.  Az ítéletek  vizsgálata itt  a bírói  hatalmi
          ágon belül marad.

          3. A bíró kitüntetése nem a bírói hatalmi ág szükségszerű
          működési feltétele.  A köztársasági elnök miniszterelnöki
          ellenjegyzéshez között kitüntetés-adományozási jogköréből
          nem  következik,   hogy   a   "törvényben   meghatározott
          kitüntetéseket"  mindenkinek   adományoznia  is  kell.  A
          kitüntetéssel való befolyásolás veszélyének megítélésekor
          tehát nem  kell  abból  kiindulni,  hogy  a  befolyásolás
          lehetősége az  Alkotmányon nyugszik,  s  ezen  alkotmányi
          adottság keretei között egyensúlyozható csak ki.

          A 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet szerint a "szakmai munkát"
          elismerő kitüntetésekre  való  javaslattételhez  -  amely
          bíró esetén  a megyei  bíróság  elnöke,  a  megyei  elnök
          vonatkozásában pedig  a közigazgatási  államtitkár joga -
          bíró  esetében  a  kollégium  egyetértése  szükséges.  Ez
          azonban  nem   elégséges  garancia,  mivel  a  javaslatok
          értékelése  és   a   javasoltak   közül   a   ténylegesen
          kitüntetettek  kiválasztása   a  miniszter   jogköre.   A
          kollégium véleményének  figyelmen kívül hagyása éppúgy az
          ítélkező tevékenység  értékelése  és  éppúgy  alkalmas  a
          kormányzati értékítélet  általi  befolyásolásra,  mint  a
          8/A. §  (1) bekezdése  szerint  a  miniszter  -  javaslat
          nélkül -  saját hatáskörében  adományozott díja.  Mivel a
          bírói   függetlenség   mindezen   korlátozásai   sem   az
          Alkotmányból nem következnek, sem a bíróságok működéséhez
          nem szükségesek,  a rendelet  alkalmazásakor  alkotmányos
          követelmény,  hogy   az  igazságügyminiszter   ítélkezési
          tevékenységük elismerésére  ne  adományozzon  kitüntetést
          bíráknak.

          4. A  38/1993. (VI.  11.) AB  határozat  a  jelen  döntés
          indokolásában  idézett   megállapításokon  kívül  azt  is
          kifejti, hogy  "a bírónak mindenkitől - más bíróktól is -
          függetlennek   kell    lennie,   függetlenségét   hasonló
          garanciákkal  kell   biztosítani   az   elvileg   hasonló
          igazgatási befolyás  ellen, származzék az akár a bírósági
          szervezeten  belülről,   akár  azon   kívülről.  A  bírói
          függetlenség garantálása  tehát nem  azonosítható a bírói
          hatalom elválasztásával  a másik két hatalmi ágtól, hanem
          általánosabb, s  bírósági szervezeten belül is megoldandó
          probléma. " ( ABH 1993, 256, 260 )

          A jelen  ügynek  nem  tárgya  a  bíró  nem  kormány  vagy
          kormánytag  általi,   illetőleg   nem   kormányjavaslatra
          történő állami  kitüntetése. A  hatályos jog nem is ismer
          ilyen  kitüntetést,   de  lehetőségét   sem   zárja   ki.
          Véleményem szerint  a  bírói  hivatás  lényegével,  s  az
          ítélkezésében    bírótársaitól    is    független    bíró
          méltóságával nem  fér össze,  hogy az aktív bíró ítélkező
          tevékenységéért kitüntetést  kapjon.  A  bíró  ítélkezési
          tevékenységének   értékelésén   alapuló   kitüntetés   az
          Alkotmány 50.  § (3)  bekezdésébe  ütközik.  A  jogállami
          kultúra azonban még azt is kizárja, hogy bíró bármely más
          tevékenységéért,  amely   bírói  minőségével  kapcsolatba
          hozható, kitüntetést fogadjon el.

          Budapest, 1994. október 18.
                                                  Dr. Sólyom László
                                                     alkotmánybíró

          A különvéleményhez csatlakozom.

          Budapest, 1994. október 18.

                  Dr. Lábady Tamás       Dr. Zlinszky János
                      alkotmánybíró       alkotmánybíró
            .
            English:
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            Subject of the case:
            .
            A provision of a decree issued by the Minister of Justice challenged because it made it possible for the Minister of Justice, a member of the executive branch, to award or recommend judges for honours for their judicial activity
            Number of the Decision:
            .
            45/1994. (X. 26.)
            Date of the decision:
            .
            10/18/1994
            .
            CODICES summary:
            http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1994-3-016?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
            .