Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.Szk.14.450/2020/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az ügy előzményeként előadja, hogy 2020 áprilisában, a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején közösségi oldalon fenntartott saját profiljánál nyilvános eseményt hozott létre egy előre meghirdetett tiltakozó eseményt, amelynek lényege az volt, hogy a résztvevők a meghirdetett helyszínen és időpontban vesznek részt a forgalomban, és autóikban ülve hangjelzéssel fejezik ki tiltakozásukat. A közösségi oldal az esemény szervezőjeként az indítványozót és egy politikai pártot tüntetett fel. Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult, amelyben a szabálysértési hatóság az indítványozóval szemben 100 000 Ft pénzbírságot szabott ki gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt.
Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a pénzbírságot mérsékelte, egyebekben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a közösségi médiában meghirdetett nyilvános esemény nem minősül gyűlésnek, hanem az a véleménynyilvánításhoz való jog védelme alá tartozik, ami alanyi jogként mindenkit megillett. A bíróság a véleménynyilvánításhoz való jog megsértésével jutott arra a következtetésre, hogy a több személy időben és térben egybeeső egyéni véleménynyilvánítása a gyülekezési jogra vonatkozó szabályozás - így az azt érintő veszélyhelyzeti korlátozások - hatálya alá esik. Az indítványozó szerint az eljáró bíróság egyrészt az alapjoggyakorlás körülményeire és lehetőségeire, illetve az ügy alapjogi relevanciájára tekintet nélkkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé, másrészt érdemben nem vizsgálta a szervezői minőséget, azt pusztán a szóban forgó közösségi oldal minősítése, valamint - az egyébként szintén ezen a tényen alapuló - rendőrségi jelentések alapján állapította meg és rótta az indítványozó terhére. Az indítványozó álláspontja szerint az esemény gyűlésnek minősítése megalapozatlan volt, és a szankcionálással a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezetett, így alaptörvény-ellenes..
. |