Hungarian

Ügyszám: .	944/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 4/2009. (II. 4.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2009/87 .

A döntés kelte: Budapest, 02/03/2009 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!  Az  Alkotmánybíróság  az Országos Választási  Bizottság  által országos    népszavazás   kitűzésére   irányuló   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ívének hitelesítése tárgyában hozott  határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő                          határozatot:  Az   Alkotmánybíróság   az   Országos   Választási   Bizottság 183/2007. (VII. 23.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I.  1.  Az  Országos  Választási Bizottság (a  továbbiakban:  OVB) 183/2007.  (VII.  23.) OVB határozatával úgy  döntött,  hogy  a magánszemély    által    benyújtott    országos    népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesíti.  Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:  „Egyetért-e  Ön  azzal,  hogy  az egészségügyi  közszolgáltató intézményeik,   kórházaik  működtetésének  módjáról   a   helyi önkormányzatok dönthessenek?”  Az  OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő, a jelen ügyben  vizsgált  határozatában utalt arra,  hogy  a  kérdéssel egyidejűleg  a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviseletében dr.    Orbán   Viktor,   és   a   Kereszténydemokrata   Néppárt képviseletében dr. Semjén Zsolt ugyancsak országos népszavazást kezdeményezett a következő kérdésben:  „Egyetért-e  Ön  azzal,  hogy  az egészségügyi  közszolgáltató intézmények,    kórházak   maradjanak   állami,   önkormányzati tulajdonban?”  Az  OVB  megállapította, hogy a két kérdés nem teljesen azonos tartalmú.  Az utóbb benyújtott kérdés nem vonatkozik az  állami tulajdonban álló egészségügyi intézményekre, kórházakra, csak a helyi önkormányzatok intézményeit érinti.  A  kérdés vizsgálata után az OVB azt állapította meg,  hogy  a magánszemély  beadványozó által benyújtott aláírásgyűjtő  ív  a törvényben   meghatározott  formai,  valamint  a  népszavazásra feltenni  kívánt  kérdésre vonatkozó tartalmi  követelményeknek eleget   tesz,  ezért  hitelesítésének  akadálya  nincs.   Más, népszavazásra  korábban  feltenni  javasolt  kérdésekkel   való összefüggést az OVB nem vizsgált.  A  határozat a Magyar Közlöny 2007. július 25-ei, 98. számában jelent meg.  2. A határozat ellen két magánszemély nyújtott be kifogást.  A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  (a továbbiakban:   Ve.)  130.  §  (1)  bekezdésében  meghatározott tizenöt   napos   határidőn  belül  lehet  előterjeszteni.   Az Alkotmánybíróság   a   határidőben  érkezett   kifogásokat   az Alkotmánybíróság    ideiglenes    ügyrendjéről     és     annak közzétételéről   szóló,  módosított  és  egységes   szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (1)  bekezdése  alapján egyesítette, és azokat  egy  eljárásban bírálta el.  3. A kifogások tartalma az alábbiakban foglalható össze:  3.1.   Egyik   kifogás   szerint  az  OVB   nem   a   hatályos törvényeknek, és az Alkotmánybíróság gyakorlatának  megfelelően járt  el  akkor, amikor az azonos tartalmú kérdéseket egymástól függetlenül  vizsgálta, és nem alkalmazta  a  megelőzés  elvét. Hivatkozik  a  kifogást tevő arra, hogy a  kérdés  hitelesítése következtében    a    több,   azonos   tárgykörű    népszavazás eredményeképp   sérelmet  szenved  a  jogalkotói  egyértelműség követelménye,    mivel   az   Országgyűlés   számára    végképp követhetetlenné  válik,  hogy milyen  jogalkotói  kötelezettség terheli.  A  kifogást tevő álláspontja szerint ez a  helyzet  a rendeltetésszerű  joggyakorlás sérelmén túl a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot is súlyosan veszélyezteti.  3.2.   Másik  kifogást  tevő  szerint  az  OVB-nek  a   kérdés hitelesítését    az    országos    népszavazásról    és    népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 12. §-a, valamint saját korábbi gyakorlata alapján  meg kellett  volna  tagadnia,  mivel a kifogással  érintett  kérdés hitelesítése  előtt  már  sor  került  azonos  tartalmú  kérdés hitelesítésére.  Nézete  szerint az  azonos  tartalmú  kérdések hitelesítése komoly veszélyt jelent mind a jogbiztonságra, mind a választópolgárok népszavazáshoz való jogának érvényesülésére, valamint magára a jogintézmény tekintélyére nézve is.  A  kifogás  szerint a népszavazásra feltenni  javasolt  kérdés többszörösen   összetett,  és  az  érintett   jogszabályi   kör határozatlansága miatt nem felel meg sem a választói, sem pedig a  jogalkotói egyértelműség követelményének [Nsztv. 13.  §  (1) bekezdése].  Megtévesztőnek  tartja  továbbá  a  kérdést   arra hivatkozva, hogy a ténylegesen fennálló jogi helyzettel szemben azt  sugallja,  hogy  az önkormányzatok a hatályos  szabályozás szerint   nem   dönthetnek  szabadon  egészségügyi   feladataik ellátásról.  További   érvelése   szerint  valamely   hatályos   jogszabály rendelkezéseivel  megegyező tartalmú,  azt  mintegy  megerősítő kérdést  nem lehet népszavazásra feltenni, erre csak az  Nsztv. 8.  §  (4) bekezdésében írt esetben, az Országgyűlés által  már elfogadott,  de  a köztársasági elnök által  még  alá  nem  írt törvény  vonatkozásában van lehetőség. A kifogást  tevő  nézete szerint   nem  lehetséges  a  törvényt  megerősítő  népszavazás intézményét   kiterjesztően   értelmezni,   és   a   törvényben meghatározott esetkörön kívül is alkalmazni.  Hivatkozik   a   kifogást  tevő  arra   is,   hogy   a   helyi önkormányzatok döntési autonómiájának terjedelméről való döntés –  a  helyi  egészségügyi feladatok ellátásának  módjáról  való döntés – nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, azért  arról az   Alkotmány  28/B.  §  (1)  bekezdése  alapján   nem   lehet népszavazást tartani.  A  kifogást  tevő  álláspontja szerint a  hitelesítés  további akadályát jelenti az, hogy az Országgyűlés még nem tett  eleget a  27/2007.  (V. 17.) AB határozatban megállapított jogalkotási kötelezettségének, vagyis nem határozta meg, hogy az eredményes ügydöntő   népszavazáson  hozott  döntés  meddig  kötelezi   az országgyűlést.  Nézete szerint mindaddig, amíg az  Országgyűlés nem tesz eleget a fenti szabályozási kötelezettségének, a jelen népszavazási kezdeményezés nem hitelesíthető.  4.  Eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy  a határozatban  hivatkozott, a FIDESZ-MPSZ és a  KDNP  képviselői által   előterjesztett  kérdést  tartalmazó  aláírásgyűjtő   ív mintapéldányát  az  OVB 168/2007. (VII. 18.) OVB  határozatával hitelesítette.  Az  ezen határozat ellen  benyújtott  kifogások alapján  indult  eljárást az Alkotmánybíróság a  95/2007.  (XI. 22.)  AB  számú  végzésével (ABH 2007, 116.) 2008.  június  15. napjáig   felfüggesztette,   majd   73/2008.   (V.   22.)    AB határozatával (ABK 2008. május, 709.) a hitelesítő  határozatot helybenhagyta.  Ugyancsak  megállapítja az Alkotmánybíróság, hogy a  172/2007. (VII.  18.)  OVB  határozatot (a határozat  által  hitelesített kérdés:  „Egyetért-e  Ön  azzal, hogy  a  helyi  önkormányzatok egészségügyi    feladataik   ellátásának   módjáról    szabadon dönthessenek?”)  a 84/2008. (VI. 13.) AB határozat  (ABK  2008. június, 861.) megsemmisítette.                               II.  1. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „2.  § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a   népszuverenitást  választott  képviselői  útján,   valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/C.  §  (2) Országos népszavazást kell tartani legalább  200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”  2. A Ve. rendelkezései: „2. § E törvényt kell alkalmazni: (…) e) az országos népszavazásra, (…)” „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”  3. A Nsztv. rendelkezései: „8.  §  (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.” „12.  §  Ha  az  Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívet,  illetőleg  a  kérdést hitelesítette, ugyanazon  tartalmú kérdésben   nem   nyújtható   be   aláírásgyűjtő   ívek   újabb mintapéldánya   (2.  §),  illetőleg  népszavazás  elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg c)   az  aláírásgyűjtő  ívek  benyújtására  rendelkezésre  álló határidő eredménytelen elteltéig.” „13.  §  (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést  úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”                              III.  A kifogások nem megalapozottak.  1.  Az  Alkotmánybíróság elsőként azt  vizsgálta  a  kifogások elbírálása  során, hogy a 183/2007. (VII. 23.) OVB határozat  a kifogást  tevő álláspontjával megegyezően valóban korábban  már hitelesített  kérdésekkel azonos tartalmú kérdést hitelesített- e, megsértve ezzel az Nsztv. 12. §-ában írt rendelkezést. Az OVB 168/2007. (VII. 18.) határozatával hitelesítette a következő kérdést: „Egyetért-e  Ön  azzal,  hogy  az  egészségügyi  közszolgáltató intézmények,    kórházak   maradjanak   állami,   önkormányzati tulajdonban?”  A   jelen  eljárás  tárgyát  képező  kezdeményezés  az  alábbi kérdést tartalmazza: „Egyetért-e  Ön  azzal,  hogy  az  egészségügyi  közszolgáltató intézményeik,   kórházaik  működtetésének  módjáról   a   helyi önkormányzatok dönthessenek?”  Az  OVB  megállapította, hogy a két kérdés nem teljesen azonos tartalmú.  Az utóbb benyújtott kérdés nem vonatkozik az  állami tulajdonban álló egészségügyi intézményekre, kórházakra, csak a helyi önkormányzatok intézményeit érinti.  Az  Alkotmánybíróság a 73/2008. (V. 22.) AB határozatában  már megvizsgálta   a   168/2007.  (VII.   18.)   OVB   határozattal hitelesített kérdés, valamint a jelen ügyben szereplő kérdéshez hasonló   kérdés   („Egyetért-e  Ön   azzal,   hogy   a   helyi önkormányzatok  egészségügyi  feladataik  ellátásának  módjáról szabadon    dönthessenek?”)    esetleges    azonosságát.     Az Alkotmánybíróság fenti határozata a két kérdés azonos tartalmát –   az   OVB   álláspontjával   megegyezően   –   nem   találta megállapíthatónak.   Ebből   következően   a    jelen    ügyben előterjesztett kifogásokat ebben az összefüggésben nem  találta megalapozottnak.  Az  OVB  172/2007.  (VII.  18.)  határozatát  („Egyetért-e  Ön azzal,  hogy  a  helyi  önkormányzatok egészségügyi  feladataik ellátásának  módjáról szabadon dönthessenek?”)  a  hitelesített kérdés   egyértelműségének  hiánya  miatt  az  Alkotmánybíróság 84/2008.  (VI.  13.) AB határozatával (ABK 2008. június,  861.) megsemmisítette.  Ebből következően ebben a  vonatkozásban  nem lehet szó már hitelesített kérdéssel azonos tartalmú kérdésről, vagyis  az  Nsztv. 12. §-ának sérelméről, így az erre hivatkozó kifogásokat   az   Alkotmánybíróság  úgyszintén   nem   találta megalapozottnak. 2.  Egyik  kifogás  szerint  az OVB által  hitelesített  kérdés tartalmilag  a jelenlegi jogszabályi helyzet népszavazás  útján történő megerősítésére irányul, lényegét tekintve megegyezik az Nsztv. 8. § (4) bekezdésében szabályozott, a már elfogadott, de még    ki    nem    hirdetett   törvény   népszavazás    általi megerősítésével.  Érvelése  szerint a  népszavazásra  vonatkozó rendelkezéseket  kiterjesztően értelmezni nem lehet,  ezért  az Nsztv.   8.  §  (4)  bekezdésében  foglalt  tényállási   elemek megvalósulása nélkül, egyéb helyzetekben nem lehet  a  hatályos jogszabályi  rendelkezések megerősítése  céljából  népszavazást kezdeményezni.  Az  Nsztv. hivatkozott rendelkezése annyit tartalmaz, hogy  az Országgyűlés  által  már elfogadott, de  a  köztársasági  elnök által  még  alá nem írt törvényről egyrészt népszavazást  lehet rendezni,  másrészt pedig ez a népszavazás nem lehet  vélemény- nyilvánító, hanem csakis ügydöntő népszavazás. Ez a rendelkezés semmilyen  értelmezés esetén sem jelentheti törvényi  akadályát annak, hogy a hatályos jogszabályi környezetre (több jogszabály komplexumára)  vonatkozó  kérdés az  OVB  hitelesítése  alapján népszavazás  tárgya lehessen, így az Alkotmánybíróság  az  erre vonatkozó kifogást is elutasította.  3.  További kifogás hivatkozik arra, hogy a helyi egészségügyi feladatok  ellátásának  módjáról való döntés  nem  tartozik  az Országgyűlés hatáskörébe, ezért arról az Alkotmány 28/B. §  (1) bekezdése  alapján nem lehet népszavazást tartani. Kétségtelen, hogy  az  Alkotmány  44/A.  §  (1) bekezdése  a)-h)  pontjaiban nevesíti a helyi képviselő-testület jogait (hatásköreit).  Ezen jogokat azonban számos törvény részletezi (hajtja végre), amely törvények megalkotása, tartalmuk kialakítása vitathatatlanul az Országgyűlés   hatáskörébe  tartozik.  A  helyi  önkormányzatok egészségügyi feladatainak ellátási módjáról rendelkezik például az   Ötv.,   az   önkormányzatokat  is  érintő  rendelkezéseket tartalmaz  a  kötelező  egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló 1997.  évi LXXXIII. törvény, az egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV. törvény, az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000.  évi II.  törvény,  az  egészségügyi  tevékenység  végzésének  egyes kérdéseiről   szóló  2003.  évi  LXXXIV.   törvény,   stb.   Az önkormányzatok  egészségügyi  feladataik  ellátásának  módjáról való  döntési  lehetősége tehát nem az Alkotmány  44/A.  §-ában foglalt  kérdéskör.  Ebből következően  az  Alkotmánybíróság  a kifogást  tevők  ezen érvelését nem találta megalapozottnak,  e vonatkozásban      a      kérdést     hitelesítő      határozat alkotmányellenességét nem találta megállapíthatónak.  4.  Másik  kifogás szerint az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének akadályát  képezi az, hogy az Országgyűlés nem  tett  eleget  a 27/2007.  (V.  17.)  AB határozatban megállapított  jogalkotási kötelezettségének, vagyis nem határozta meg, hogy az eredményes ügydöntő   népszavazáson  hozott  döntés  meddig  kötelezi   az Országgyűlést. A kifogásban szereplő felvetés és a  hitelesítés törvényessége közötti összefüggés érdemi vizsgálata  nélkül  az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  a  választási  eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és   népi   kezdeményezésről  szóló  1998.  évi  III.   törvény módosításáról szóló 2007. évi CLXXII. törvény 9. §-a az  Nsztv. 8.  §-ának  (1)  bekezdését  2007. december  26-i  hatállyal  a következőképp  határozta meg: „8. § (1) Az eredményes  ügydöntő népszavazással  hozott döntés az Országgyűlésre  a  népszavazás megtartásától    –    ha    a    népszavazás    törvényalkotási kötelezettséget   keletkeztet,  a  törvény   megalkotásától   – számított  három  évig  kötelező.  Az  Országgyűlés  köteles  a népszavazás   döntésének  haladéktalanul  eleget   tenni.”   Az Országgyűlés tehát a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglalt jogalkotási kötelezettségének eleget tett.  5.  Megjegyzi még az Alkotmánybíróság; a 84/2008. (VI. 13.) AB határozatában megállapította, hogy a 172/2007. (VII.  18.)  OVB határozattal jóváhagyott kérdés („Egyetért-e Ön azzal,  hogy  a helyi   önkormányzatok   egészségügyi  feladataik   ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”) nem felel meg az Nsztv. 13. § (1)  bekezdésében  meghatározott egyértelműség követelményének, ezért  az  OVB határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatának  indokolása  szerint  a  helyi  önkormányzatokról szóló  1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)  vonatkozó rendelkezései  nem  „szabad”,  hanem  következetesen   „önálló” döntésekről   beszélnek,  olyan  önálló   döntésekről,   melyek kereteit és korlátait egyrészt maga az Ötv., másrészt  pedig  a példálózó jelleggel említett más törvények határozzák  meg.  Az önkormányzatok ezen törvényi feltételek és saját  körülményeik, lehetőségeik   ismeretében  dönthetnek  önállóan   (nem   pedig helyettük  más). A döntések önállósága, azaz jogilag behatárolt „szabadsága”  és  a  népszavazásra feltenni javasolt  kérdésben szereplő  „szabadon” kifejezés azonban nem azonos tartalmú,  az utóbbi  az előzőnél szélesebb értelmet hordoz, és ez mindenképp bizonytalanná, a hétköznapi szövegértésen túlmenő  értelmezésre szorulóvá teszi a kérdést. Nem lehet egyértelműnek tekinteni  a kérdést  a jogalkotó vonatkozásában sem. A döntés szabadságának jogszabályi keretek közötti érvényesülését tételező  értelmezés esetén a jogalkotóra semmilyen feladat nem hárul, sőt a sikeres népszavazási döntés ellenére akár a jogszabályi feltételeket, a korlátokat  növelheti, szigoríthatja is.  Ellenkező  értelmezés esetén    azonban   az   önkormányzati   döntések   mindenfajta feltételét,  korlátját el kellene törölnie,  ami  nyilvánvalóan ellehetetlenülést eredményezne. (ABK 2008. június, 861, 866.) A jelen  határozatban  vizsgált OVB határozat által  hitelesített kérdés  azonban az egyértelműség hiányát eredményező „szabadon” kifejezést nem tartalmazza, így a kérdés az Nsztv.  13.  §  (1) bekezdésében  rögzített  egyértelműség  követelményének  eleget tesz.   Mindezek  alapján  az  Alkotmánybíróság   az   Országos Választási  Bizottság  183/2007.  (VII.  23.)  OVB  határozatát helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte ezen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke           Dr. Balogh Elemér       Dr. Bragyova András           alkotmánybíró                 alkotmánybíró           Dr. Holló András            Dr. Kiss László           alkotmánybíró                 alkotmánybíró           Dr. Kovács Péter     Dr. Lenkovics Barnabás           alkotmánybíró          előadó alkotmánybíró           Dr. Lévay Miklós       Dr. Trócsányi László           alkotmánybíró                 alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	4/2009. (II. 4.)
Date of the decision: .	02/03/2009
.
.