Hungarian
Ügyszám:
.
786/B/2003
Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 30/2005. (VII. 14.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2005/325
.
A döntés kelte: Budapest, 07/12/2005
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
                                   
         Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének  és
    nemzetközi   szerződésbe  ütközésének  utólagos   vizsgálatára,
    illetve       nemzetközi      kötelezettségeknek      megfelelő
    jogszabályalkotásra való kötelezésre irányuló indítvány alapján
    meghozta a következő

                             határozatot:
                                   
          1.   Az   Alkotmánybíróság  a  polgári   repülés   hajózó
    személyzete  repülési idejének szabályozásáról  szóló  16/2003.
    (IV.  3.)  GKM rendelet alkotmányellenességének megállapítására
    és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

         2.  Az  Alkotmánybíróság hivatalból eljárva  megállapítja:
    alkotmányellenes  helyzet jött létre annak következtében,  hogy
    az  Országgyűlés  elmulasztotta az 1971. évi  25.  törvényerejű
    rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló,
    az  1944.  évi  december 7. napján Chicagóban aláírt  Egyezmény
    függelékeinek kihirdetését.
         Az  Alkotmánybíróság  felhívja az  Országgyűlést,  hogy  a
    függelékek  kihirdetésével kapcsolatos  jogalkotói  feladatának
    2005. december 31-ig tegyen eleget.

          3.   Az   Alkotmánybíróság  a  polgári   repülés   hajózó
    személyzete  repülési idejének szabályozásáról  szóló  16/2003.
    (IV.   3.)  GKM  rendelet  nemzetközi  szerződésbe  ütközésének
    megállapítására és megsemmisítésére, valamint  a  gazdasági  és
    közlekedési   miniszternek   a  nemzetközi   kötelezettségeknek
    megfelelő  jogszabály megalkotására való kötelezésére  irányuló
    indítványt visszautasítja.

         Az  Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás
                                     
                                    I.
                                     
           l.  Az  indítványozó  azt kérte, hogy az  Alkotmánybíróság
      állapítsa  meg  a  polgári repülés hajózó személyzete  repülési
      idejének  szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM  rendelet
      (a      továbbiakban:      R.)      egyes      rendelkezéseinek
      alkotmányellenességét és hívja fel a gazdasági  és  közlekedési
      minisztert   az  Európai  Unió  Tanácsa  2000.  november   27-i
      2000/79/EK   Irányelvének  (a  továbbiakban:   Ir.)   megfelelő
      jogszabály megalkotására.
           A hiánypótlásra történt felhívást követően az indítványozó
      az   Alkotmány  7.  §-ának  (1)  bekezdésére  és  70/D.   §-ára
      hivatkozással tartotta fenn az indítványát. Álláspontja szerint
      az    R.   „leginkább   hiányosságai   miatt”   alkotmánysértő.
      Indítványát   az   1971.   évi  25.  törvényerejű   rendelettel
      kihirdetett,  a nemzetközi polgári repülésről szóló,  az  1944.
      évi   december   7.  napján  Chicagóban  aláírt  Egyezmény   (a
      továbbiakban:  Egyezmény)  6.  Függelékének  9.  6.   pontjában
      foglalt követelménybe ütközésre alapozta. E rendelkezés szerint
      a   tagállam   köteles  megfelelő  szabályokat  alkotni   annak
      érdekében,  hogy  a  repülésbiztonságot  megteremtse  a  hajózó
      személyzet  repülési  idejének  és  szolgálati  idejének  olyan
      meghatározásával, amely a hajózó személyzet fáradtságából eredő
      veszélyeket kiküszöböli. Arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy
      semmisítse  meg az R.-t és kötelezze a gazdasági és közlekedési
      minisztert   új,  a  nemzetközi  kötelezettségeknek   megfelelő
      jogszabályalkotásra.

           2.  Az indítványozó az Alkotmány következő rendelkezéseire
      hivatkozott:
      „7.  §  (l)  A  Magyar  Köztársaság  jogrendszere  elfogadja  a
      nemzetközi   jog  általános  elismert  szabályait,   biztosítja
      továbbá  a  nemzetközi  jogi kötelezettségek  és  a  belső  jog
      összhangját.”
      „70/D. § (l) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a
      lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
      (2)  Ezt  a  jogot  a  Magyar Köztársaság  a  munkavédelem,  az
      egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével,
      a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a
      természetes környezet védelmével valósítja meg.”

                                    II.
                                     
            l.   Az   indítványozó   az   R.  alkotmányellenességének
      megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány  7.  §-ának  (1)
      bekezdése  és 70/D. §-a alapján kérte a polgári repülés  hajózó
      személyzete munka- és pihenőidejének nem megfelelő szabályozása
      miatt.
           A  lehető  legmagasabb szintű testi és  lelki  egészséghez
      való  jognak az Alkotmány 70/D. §-a (1) bekezdésében  található
      megfogalmazása a 70/D. § (2) bekezdésével együtt  értelmezhető.
      Az  államnak  azt a kötelezettségét jelenti, hogy  egészségügyi
      intézményhálózatot  működtessen  és  szervezze  meg  az  orvosi
      ellátást [54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173,  186-
      187.]. Az R. szabálya nem ellentétes tehát az Alkotmány 70/D. §-
      ával. Ezért az Alkotmánybíróság az R.-nek az Alkotmány 70/D. §-
      ára    alapított    megsemmisítésére    vonatkozó    indítványt
      elutasította.

            2.   Az   indítványozó  véleménye  szerint  az  R.   több
      rendelkezése    sérti    a   magyar   állam    jogharmonizációs
      kötelezettségét, és így az Alkotmány 7. §-ának  (1)  bekezdését
      is.  Azt  kérte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a gazdasági
      és   közlekedési  minisztert  a  nemzetközi  kötelezettségeknek
      megfelelő jogszabályalkotásra.
           Az  1025/B/2001.  AB határozat (ABH,  2003,  1456,  1463.)
      megállapította,   hogy   a  nemzetközi   szerződésben   foglalt
      jogharmonizációs  kötelezettségen alapuló  jogalkotási  feladat
      teljesítésének  vizsgálata  is nemzetközi  szerződésbe  ütközés
      vizsgálatának minősül.
           Jogszabály  nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát
      csak azok kezdeményezhetik, akiket az Alkotmánybíróságról szóló
      1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. §-ának (3)
      bekezdése  megjelöl. Az indítványozó nem tartozik a  törvényben
      felsorolt   személyek   közé.  Ezért  az  Alkotmánybíróság   az
      Alkotmány  7.  §-ának (1) bekezdésére alapított  indítványt  az
      Alkotmánybíróság    ideiglenes    ügyrendjéről     és     annak
      közzétételéről   szóló,  módosított  és  egységes   szerkezetbe
      foglalt  3/2001.  (XII.  3.)  Tü.  határozat  (a  továbbiakban:
      Ügyrend) 29. § c) pontja alapján visszautasította.

           3.  Az  Abtv.  49.  §-ának (1) bekezdése  szerint,  ha  az
      Alkotmánybíróság  hivatalból, illetőleg bárki indítványára  azt
      állapítja    meg,   hogy   a   jogalkotó   szerv    jogszabályi
      felhatalmazásból  eredő  jogalkotói  feladatát  elmulasztja  és
      ezzel  alkotmányellenességet idéz elő,  a  mulasztást  elkövető
      szervet  –  határidő megjelölésével – feladatának teljesítésére
      hívja fel.
           Az  Alkotmánybíróság  hivatalból  eljárva  megállapította,
      hogy  az  Egyezményt  a tvr. csak részlegesen  hirdette  ki:  a
      kihirdetett  szöveg nem tartalmazza az Egyezmény részét  képező
      függelékeket.
           A  légi közlekedésről szóló 1995. évi XCII. törvény 75.  §
      (4)  bekezdése  a tvr. 3. §-ába új (3) bekezdést  iktatott  be,
      mely   szerint   „a   jegyzőkönyveket  és  a   függelékeket   a
      közlekedési,   hírközlési  és  vízügyi  miniszter   rendelettel
      hirdeti ki.” A törvény végrehajtásaként jelent meg a nemzetközi
      polgári  repülésről  Chicagóban, az 1944. évi  december  hó  7.
      napján  aláírt  Egyezmény  függelékeinek  kihirdetéséről  szóló
      20/1997.  (X. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Mr1.),  amely
      azonban csak a függelékek felsorolását tartalmazza. Az Mr1.  1.
      §  (2) bekezdése szerint a függelékek a Közlekedési, Hírközlési
      is Vízügyi Értesítőben jelennek meg. A függelékek közzétételére
      nem került sor.
           Az 54/2004. (XII. 13.) AB határozatban az Alkotmánybíróság
      rámutatott arra, hogy a nemzetközi szerződés kihirdetése  útján
      válik  lehetővé a nemzetközi szerződésnek és a belső jognak  az
      Alkotmány   7.  §-a  (1)  bekezdésében  előírt  összhangja.   A
      nemzetközi    szerződés   részleges   kihirdetése    ennek    a
      követelménynek  nem tesz eleget (ABH 2004,  690,  762-763.).  A
      7/2005.  (III.  31.) AB határozat is az Alkotmány  7.  §-a  (1)
      bekezdésének  a  nemzetközi  jog és  a  belső  jog  összhangját
      garantáló szabálya sérelmét hangsúlyozta a nemzetközi szerződés
      kihirdetésének  késedelme,  elmaradása  esetében   (ABK   2005.
      március 112, 118.).

            Az  Egyezmény  függelékei  az  Egyezmény  szerves  részét
      képezik. Kihirdetésük mellőzése következtében az Alkotmány 7. §
      (1)  bekezdését  sértő, alkotmányellenes  helyzet  keletkezett.
      Ezért   az   Alkotmánybíróság  az  Abtv.  47.  §-a  alapján   a
      mulasztásban         megnyilvánuló        alkotmányellenességet
      megállapította.
           A  nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról  szóló
      2005.  évi L. törvény (a továbbiakban: Nksztv.) 9. §-a  szerint
      törvényben  kell kihirdetni a nemzetközi szerződést,  ha  annak
      elismerésére  az  Országgyűlés adott  felhatalmazást.  A  jelen
      esetben   az  Egyezményt  a  tvr.  hirdette  ki,  a  függelékek
      kihirdetésére törvény adott felhatalmazást. Az Alkotmánybíróság
      állandó gyakorlata a törvényerejű rendeletet törvénnyel  azonos
      szintű   jogszabályként  ismeri  el  [7/1994.  (II.   18.)   AB
      határozat,  ABH  1994,  68, 71.]. Az  Nksztv.  10.  §-ának  (6)
      bekezdése  szerint a kihirdető jogszabály a Kormány  számára  a
      nemzetközi  szerződéshez  fűzött  fenntartások,  kifogások   és
      nyilatkozatok  közzétételére adhat felhatalmazást.  Tekintettel
      arra, hogy a függelékek esetében nem ilyen nyilatkozatokról van
      szó,  az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést jogalkotási
      feladata teljesítésére.

           Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét a jogalkotási
      feladatra tekintettel rendelte el.
                               Dr. Holló András
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
               Dr. Bagi István                 Dr. Bihari Mihály
               alkotmánybíró                       alkotmánybíró
                                       
               Dr. Erdei Árpád               Dr. Harmathy Attila
               alkotmánybíró                előadó alkotmánybíró
                                       
               Dr. Kiss László              Dr. Kukorelli István
               alkotmánybíró                       alkotmánybíró
                                       
                      Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        30/2005. (VII. 14.)
        Date of the decision:
        .
        07/12/2005
        .
        .