A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének és
nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálatára,
illetve nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő
jogszabályalkotásra való kötelezésre irányuló indítvány alapján
meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a polgári repülés hajózó
személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003.
(IV. 3.) GKM rendelet alkotmányellenességének megállapítására
és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapítja:
alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy
az Országgyűlés elmulasztotta az 1971. évi 25. törvényerejű
rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló,
az 1944. évi december 7. napján Chicagóban aláírt Egyezmény
függelékeinek kihirdetését.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy a
függelékek kihirdetésével kapcsolatos jogalkotói feladatának
2005. december 31-ig tegyen eleget.
3. Az Alkotmánybíróság a polgári repülés hajózó
személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003.
(IV. 3.) GKM rendelet nemzetközi szerződésbe ütközésének
megállapítására és megsemmisítésére, valamint a gazdasági és
közlekedési miniszternek a nemzetközi kötelezettségeknek
megfelelő jogszabály megalkotására való kötelezésére irányuló
indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
l. Az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság
állapítsa meg a polgári repülés hajózó személyzete repülési
idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelet
(a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek
alkotmányellenességét és hívja fel a gazdasági és közlekedési
minisztert az Európai Unió Tanácsa 2000. november 27-i
2000/79/EK Irányelvének (a továbbiakban: Ir.) megfelelő
jogszabály megalkotására.
A hiánypótlásra történt felhívást követően az indítványozó
az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdésére és 70/D. §-ára
hivatkozással tartotta fenn az indítványát. Álláspontja szerint
az R. „leginkább hiányosságai miatt” alkotmánysértő.
Indítványát az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel
kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló, az 1944.
évi december 7. napján Chicagóban aláírt Egyezmény (a
továbbiakban: Egyezmény) 6. Függelékének 9. 6. pontjában
foglalt követelménybe ütközésre alapozta. E rendelkezés szerint
a tagállam köteles megfelelő szabályokat alkotni annak
érdekében, hogy a repülésbiztonságot megteremtse a hajózó
személyzet repülési idejének és szolgálati idejének olyan
meghatározásával, amely a hajózó személyzet fáradtságából eredő
veszélyeket kiküszöböli. Arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy
semmisítse meg az R.-t és kötelezze a gazdasági és közlekedési
minisztert új, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő
jogszabályalkotásra.
2. Az indítványozó az Alkotmány következő rendelkezéseire
hivatkozott:
„7. § (l) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a
nemzetközi jog általános elismert szabályait, biztosítja
továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog
összhangját.”
„70/D. § (l) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a
lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az
egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével,
a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a
természetes környezet védelmével valósítja meg.”
II.
l. Az indítványozó az R. alkotmányellenességének
megállapítását és megsemmisítését az Alkotmány 7. §-ának (1)
bekezdése és 70/D. §-a alapján kérte a polgári repülés hajózó
személyzete munka- és pihenőidejének nem megfelelő szabályozása
miatt.
A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez
való jognak az Alkotmány 70/D. §-a (1) bekezdésében található
megfogalmazása a 70/D. § (2) bekezdésével együtt értelmezhető.
Az államnak azt a kötelezettségét jelenti, hogy egészségügyi
intézményhálózatot működtessen és szervezze meg az orvosi
ellátást [54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173, 186-
187.]. Az R. szabálya nem ellentétes tehát az Alkotmány 70/D. §-
ával. Ezért az Alkotmánybíróság az R.-nek az Alkotmány 70/D. §-
ára alapított megsemmisítésére vonatkozó indítványt
elutasította.
2. Az indítványozó véleménye szerint az R. több
rendelkezése sérti a magyar állam jogharmonizációs
kötelezettségét, és így az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdését
is. Azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a gazdasági
és közlekedési minisztert a nemzetközi kötelezettségeknek
megfelelő jogszabályalkotásra.
Az 1025/B/2001. AB határozat (ABH, 2003, 1456, 1463.)
megállapította, hogy a nemzetközi szerződésben foglalt
jogharmonizációs kötelezettségen alapuló jogalkotási feladat
teljesítésének vizsgálata is nemzetközi szerződésbe ütközés
vizsgálatának minősül.
Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát
csak azok kezdeményezhetik, akiket az Alkotmánybíróságról szóló
1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. §-ának (3)
bekezdése megjelöl. Az indítványozó nem tartozik a törvényben
felsorolt személyek közé. Ezért az Alkotmánybíróság az
Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdésére alapított indítványt az
Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak
közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban:
Ügyrend) 29. § c) pontja alapján visszautasította.
3. Az Abtv. 49. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az
Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt
állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv jogszabályi
felhatalmazásból eredő jogalkotói feladatát elmulasztja és
ezzel alkotmányellenességet idéz elő, a mulasztást elkövető
szervet – határidő megjelölésével – feladatának teljesítésére
hívja fel.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította,
hogy az Egyezményt a tvr. csak részlegesen hirdette ki: a
kihirdetett szöveg nem tartalmazza az Egyezmény részét képező
függelékeket.
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCII. törvény 75. §
(4) bekezdése a tvr. 3. §-ába új (3) bekezdést iktatott be,
mely szerint „a jegyzőkönyveket és a függelékeket a
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelettel
hirdeti ki.” A törvény végrehajtásaként jelent meg a nemzetközi
polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7.
napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetéséről szóló
20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet (a továbbiakban: Mr1.), amely
azonban csak a függelékek felsorolását tartalmazza. Az Mr1. 1.
§ (2) bekezdése szerint a függelékek a Közlekedési, Hírközlési
is Vízügyi Értesítőben jelennek meg. A függelékek közzétételére
nem került sor.
Az 54/2004. (XII. 13.) AB határozatban az Alkotmánybíróság
rámutatott arra, hogy a nemzetközi szerződés kihirdetése útján
válik lehetővé a nemzetközi szerződésnek és a belső jognak az
Alkotmány 7. §-a (1) bekezdésében előírt összhangja. A
nemzetközi szerződés részleges kihirdetése ennek a
követelménynek nem tesz eleget (ABH 2004, 690, 762-763.). A
7/2005. (III. 31.) AB határozat is az Alkotmány 7. §-a (1)
bekezdésének a nemzetközi jog és a belső jog összhangját
garantáló szabálya sérelmét hangsúlyozta a nemzetközi szerződés
kihirdetésének késedelme, elmaradása esetében (ABK 2005.
március 112, 118.).
Az Egyezmény függelékei az Egyezmény szerves részét
képezik. Kihirdetésük mellőzése következtében az Alkotmány 7. §
(1) bekezdését sértő, alkotmányellenes helyzet keletkezett.
Ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 47. §-a alapján a
mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet
megállapította.
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nksztv.) 9. §-a szerint
törvényben kell kihirdetni a nemzetközi szerződést, ha annak
elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást. A jelen
esetben az Egyezményt a tvr. hirdette ki, a függelékek
kihirdetésére törvény adott felhatalmazást. Az Alkotmánybíróság
állandó gyakorlata a törvényerejű rendeletet törvénnyel azonos
szintű jogszabályként ismeri el [7/1994. (II. 18.) AB
határozat, ABH 1994, 68, 71.]. Az Nksztv. 10. §-ának (6)
bekezdése szerint a kihirdető jogszabály a Kormány számára a
nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások, kifogások és
nyilatkozatok közzétételére adhat felhatalmazást. Tekintettel
arra, hogy a függelékek esetében nem ilyen nyilatkozatokról van
szó, az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést jogalkotási
feladata teljesítésére.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét a jogalkotási
feladatra tekintettel rendelte el.
Dr. Holló András
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád Dr. Harmathy Attila
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
alkotmánybíró
. |