Hungarian
Ügyszám:
.
809/B/1998
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 809/B/1998. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2000/783
.
A döntés kelte: Budapest, 02/08/2000
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos
    megállapítására   és   megsemmisítésére   irányuló    indítvány
    tárgyában meghozta az alábbi
                                   
                             határozatot:
                                   
    Az   Alkotmánybíróság  a  helyi  önkormányzati  képviselők   és
    polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény  49.
    §   (1)   és  (2)  bekezdése  alkotmányellenességének  utólagos
    megállapítására   és   megsemmisítésére  vonatkozó   indítványt
    elutasítja.
                                 Indokolás
                                     
                                    I.

      Az  indítványozó az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében  rögzített
      választási alapelvek közül az egyenlőség elvébe ütközőnek  véli
      a    helyi    önkormányzati   képviselők   és    polgármesterek
      választásáról  szóló 1990. évi LXIV. törvény  (a  továbbiakban:
      Övtv.)   49.   §   (1)  és  (2)  bekezdésének   rendelkezéseit.
      Álláspontja  szerint  “az  egyenlő  választójog  egyrészt   azt
      jelenti,  hogy valamennyi választópolgár által leadott érvényes
      szavazat  egyenlő  értékű, másrészt pedig kifejezi  a  jelöltek
      által    megszerzett   szavazatok   egyenlőségét.   E   törvény
      alkalmazása esetén azonban ez nem így érvényesül, hiszen  ha  a
      kisebbségi  jelölt  a kislistás választás  alapján  nem  szerez
      mandátumot,  a  számára  juttatott  minden  szavazat  kétszeres
      értékkel  bír, mivel a mandátumhoz jutás feltétele a  kislistán
      legkevesebb  szavazattal  mandátumhoz  jutó  jelöltre   leadott
      érvényes   szavazatok  felének  elérése.  A  szavazó  oldaláról
      tekintve  ugyanez  a helyzet, mert szavazata attól  függően  ér
      egyet vagy kettőt, hogy melyik jelöltnek juttatja.”
                                     
                                    II.

      Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
      “68.  §  (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén
      élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.”

      “70/A.   §   (3)   A   Magyar   Köztársaság   a   jogegyenlőség
      megvalósulását  az  esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését  célzó
      intézkedésekkel is segíti.”

      “71.  §  (1)  Az országgyűlési képviselőket, valamint  a  helyi
      önkormányzati    képviselő-testület    tagjait,    továbbá    a
      polgármestert  és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok
      általános  és egyenlő választójog alapján, közvetlen és  titkos
      szavazással választják.”
      Az Övtv. vizsgált rendelkezése:

      “49.  §  (1)  Ha a települési kislistás választáson a  szavazás
      eredménye  alapján az ugyanazon kisebbséghez  tartozó  jelöltek
      egyike  sem  szerezne  mandátumot, meg kell  állapítani  azt  a
      szavazatszámot,   amely   azonos   a   kislistán    legkevesebb
      szavazattal   mandátumhoz   jutó  jelöltre   leadott   érvényes
      szavazatok  felével.  Mandátumhoz jut  minden,  mandátumot  nem
      szerzett  kisebbségből egy-egy jelölt, aki az így megállapított
      szavazatszámnál  többet  ér el; ha egy kisebbségen  belül  több
      ilyen  jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért  jelölt.
      Ha  két  vagy  több  jelölt éri el – azonos szavazatszámmal  –,
      akkor   a  28.  §  (4)  bekezdés  szerinti  sorsolás   dönt   a
      mandátumról.

      (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal
      megnövekszik  a  település képviselő-testületének  a  8.  §-ban
      meghatározott létszáma.”
                                     
                                   III.

      Az indítvány megalapozatlan.

      A  választójog egyenlőségének az elvét az Alkotmány 71.  §  (1)
      bekezdése tartalmazza. A választójog egyenlőségének alkotmányos
      elve    két   követelményt   támaszt   a   választási   törvény
      megalkotójával    szemben:    egyrészt    a    választójog    a
      választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen, másrészt a
      szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy  képviselő
      megválasztásánál.   Az   indítvánnyal  érintett   önkormányzati
      választásoknál  a  választójog egyenlőségének elve  számszerűen
      megvalósul, mert a polgármester választáson mindenkinek egy,  a
      kislistás   képviselő   és  kisebbségi  képviselő   választáson
      mindenkinek  annyi szavazata van, mint amennyi a megválasztható
      települési önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselők
      száma.   Ami   a   második  követelményt   illeti,   az   adott
      önkormányzati   választási   típushoz   igazodóan   az    Övtv.
      megközelítőleg    azonos    súllyal    veszi    figyelembe    a
      választópolgárok  által  leadott  szavazatokat   a   mandátumok
      elnyerésekor.  Az  egyéni  választókerületek  eltérő   nagysága
      (választási földrajz), illetőleg az egy mandátum megszerzéséhez
      szükséges  konkrét  szavazatok  száma  (választási  matematika)
      miatt  a  választások után, a választási eredmények ismeretében
      természetesen nem lehet abszolút értelemben vett  egyenlőség  a
      szavazatok súlyában.

      Az    Alkotmánybíróság   egyik   korábbi   határozatában    már
      megállapította: “A választójog egyenlősége nem jelenti  és  nem
      is   jelentheti  a  választáskor  kifejezett  politikai  akarat
      csorbítatlanul   egyenlő  érvényesülését.  Bár   az   Alkotmány
      kinyilvánítja  a  választójog  egyenlőségét,  az   állampolgári
      politikai   akarat  képviselők  útján  való,   azaz   közvetett
      érvényesülése  természetszerűleg  aránytalanságot  eredményez.”
      [3/1991. (II. 7.) AB határozat, ABH 1991. 15, 17-18.]

      A   nemzeti   és  etnikai  kisebbségek  (továbbiakban   együtt:
      kisebbségek)   képviselőinek  választásán   is   érvényesül   a
      választójog egyenlőségének az elve mindaddig, amíg a választási
      kampány  folyik,  a  szavazatokat  leadják,  összeszámolják  és
      megállapítják,  hogy  kik nyerik el a mandátumokat.  Amennyiben
      legalább egy kisebbségi jelölt is mandátumot szerzett, akkor  a
      választási folyamat lezárult.

      Az  Alkotmány  68.  §-ának (3) bekezdése  kimondja:  “A  Magyar
      Köztársaság  törvényei  az  ország  területén  élő  nemzeti  és
      etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.”

      Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy  a
      jogalkotó    az   esélyegyenlőtlenség   kiküszöbölését    célzó
      intézkedéseket  tegyen a jogegyenlőség megvalósulása  érdekében
      (pozitív diszkrimináció).

      Az  Alkotmánybíróság már több határozatában  megállapította,  a
      652/G/1994.  AB  határozatában  (ABH  1998.  574,  580.)  pedig
      összegezte,   hogy  esélyegyenlőtlenség  kiküszöbölését   célzó
      törvényi  intézkedéseknek széles skálája  van,  s  a  különböző
      szabályozási   módok   közül  a  jogalkotó   —   az   Alkotmány
      rendelkezéseit  tiszteletben tartva — szabad  belátása  szerint
      választhat.  (422/B/1991. AB határozat, ABH  1992.  471,  472.;
      ugyanilyen értelemben 2100/B/1991. AB határozat, ABH 1992. 554,
      557.;   581/B/1990.  AB  határozat,  ABH   1992.   645,   646.;
      1588/B/1991.  AB  határozat, ABH 1994. 510,  512.)  Emellett  a
      különböző társadalmi csoportok esélyeinek egyenlőségét nem egy-
      egy  jogszabály  vagy állami intézkedés, hanem jogszabályok  és
      állami  intézkedések rendszere révén lehet biztosítani, illetve
      az   állam   ilyen  módon  járulhat  hozzá  az  esélyegyenlőség
      megteremtéséhez,    vagy   legalábbis    az    egyenlőtlenségek
      csökkentéséhez. (725/B/1991. AB határozat, ABH 1992. 663, 664.;
      553/B/1994.   AB   határozat,  ABH  1997.  773,   783.)   Végül
      megállapította   az   Alkotmánybíróság   azt   is,   hogy    az
      esélyegyenlőtlenség  megszüntetését  vagy  csökkentését  célzó,
      megkülönböztető szabályozás lehetőségéből nem következik  annak
      alkotmányos   kényszere.  A  tételesen  meghatározott   pozitív
      diszkriminációra   senkinek  sincs  alkotmányos   joga,   annak
      alkalmazása  a törvényhozó szabadságába tartozik. (1067/B/1993.
      AB határozat, ABH 1996. 446, 448.)

      Az  Övtv.  49. § (1) bekezdése pozitív diszkriminációs tartalmú
      szabályt  rögzít:  egy  (és csak egy)  kisebbségi  jelölt  –  a
      törvény  kivételes  szabályával – képviselővé  válik,  azzal  a
      megszorító  feltétellel,  hogy meghatározott  számú  szavazatot
      elért.  (Ha  a  kisebbségi  jelölt  nem  szerzett  ilyen  módon
      “kedvezményes” mandátumot, akkor nem lehet képviselő, csak  ún.
      szószóló,  aki  tanácskozási joggal vehet  részt  a  képviselő-
      testület ülésén.)

      Az  Övtv.  49.  §  (2)  bekezdése  is  pozitív  diszkriminációs
      szabályt   tartalmaz,   mert  a  képviselő-testület   létszámát
      megemeli a kedvezménnyel elért mandátum számával.

      Mindezek    alapján   az   Alkotmánybíróság    az    indítványt
      elutasította.
                               Dr. Németh János
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
          Dr. Bagi István                            Dr.Bihari Mihály
          alkotmánybíró                          előadó alkotmánybíró
                                       
          Dr. Erdei Árpád                            Dr. Holló András
          alkotmánybíró                                 alkotmánybíró
                                       
          Dr. Kiss László                         Dr.Kukorelli István
          alkotmánybíró                                 alkotmánybíró
                                       
          Dr. Strausz János        Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
          alkotmánybíró                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        809/B/1998
        Date of the decision:
        .
        02/08/2000
        .
        .