Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03398/2012
Első irat érkezett: 09/18/2012
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/05/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete megsemmisítését kéri.
Előadja, hogy a Kúria eljárása részrehajló volt, mert nem állapította meg az eljáró bíróság által elkövetett jogszabálysértéseket, többek között a per részbeni megszüntetésének elmulasztását és az alperest terhelő költségek megállapítását.
A Kúria eljárása a fentiek következtében sértette az indítványozó pártatlan és tisztességes eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
A határozat száma: 3023/2013. (I. 28.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1242
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
.
A határozat kelte: Budapest, 01/21/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.01.21 11:00:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.496/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.496/ 2011/6. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.

[2] 2. Az alapügyben az adóhatóság az indítványozót – az alapper felperesét – az adóbevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése eredményeként adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A felperes a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, beadványán pedig 5 000 Ft fellebbezési illetéket illetékbélyeg formájában lerótt. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a fellebbezési eljárás illetéket téves összegben és téves módon rótta le, az illeték mértéke helyesen 278 400 Ft, melyet átutalással vagy postai készpénz átutalási megbízással fizethet meg. A felperes válaszlevelében kérte az általa lerótt mértékű illeték elfogadását, mert álláspontja szerint a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg. Mivel a felperes határidőn belül nem fizette meg az előírt nagyobb összegű fellebbezési eljárási illetéket, ezért az alperes mulasztási bírság megfizetését is előírta számára. Ezt követően a felperes közigazgatási pert kezdeményezett az illeték ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt. A bíróság megállapította, hogy az adóhatóság jogszerűen ítélte pénzben megállapíthatónak a fellebbezési eljárás tárgyának értékét, és helyes mértékben szabta ki a fellebbezési eljárási illetéket, amely egyben törvényes alapja volt a mulasztási bírság kiszabásának. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[3] Az indítványozó szerint a Kúria eljárása részrehajló és elfogult volt, mert nem állapította meg az eljáró bíróság által elkövetett jogszabálysértéseket, többek között a per részbeni megszüntetésének elmulasztását, az alperest terhelő költségeket, az 5 000 Ft illeték mértékét és átvezetéses megfizetését. A Kúria ítélete felvetéseit nem vizsgálta meg és nem bírálta el. Mindezekre tekintettel a Kúria eljárása sértette a pártatlan és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdését (a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el) és 28. cikkét.
[4] 3. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[5] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 31–52. §-aiban foglalt formai feltételeknek. Az Abtv. 27. §-ára figyelemmel az indítványozó érintettnek tekinthető, aki jogorvoslati jogát kimerítette, az általa támadott bírósági döntés felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság még nem végezte el. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi feltételeknek azonban nem felel meg. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. A vizsgált esetben nem állapítható meg sem az, hogy az indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, sem pedig az, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség állna fenn. Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmeként azt adja elő, hogy a Kúria eljárása részrehajló és elfogult volt, mert nem állapította meg az eljáró bíróság által elkövetett jogszabálysértéseket és az általa előadottakat nem vette kellően figyelembe. Az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében tehát a kifogásolt ítélet, és az azt megelőző bírósági eljárás felülbírálatára, és a bizonyítékok újbóli mérlegelésére irányul. Az indítványozó valódi célja a Kúria ítéletének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálata és megváltoztatása. Nem tekinthető továbbá alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek önmagában az, hogy a bíróságoknak az Alaptörvény 28. cikke alapján kell a jogszabályok szövegét értelmezni. Sem ez az utóbbi, sem az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésében foglalt alaptörvényi rendelkezés nem tekinthető az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogának. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem a Kúria felülvizsgálati ítéletében foglalt jogértelmezés, illetve jogalkalmazás alaptörvény-ellenességének a megállapítására, hanem a Kúria által jogerősen eldöntött törvényességi kérdések felülvizsgálatára és újbóli eldöntésére irányul, amelyre az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-a alapján nincs hatásköre.
[6] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
      Dr. Bihari Mihály s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      09/18/2012
      .
      Number of the Decision:
      .
      3023/2013. (I. 28.)
      Date of the decision:
      .
      01/21/2013
      .
      .