English
Hungarian
Ügyszám:
.
767/B/1992
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 10/1993. (II. 27.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1993/105
.
A döntés kelte: Budapest, 02/23/1993
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az Alkotmánybíróság törvény alkotmányellenességének utólagos
      vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

                              határozatot:

      Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi
      XXII.   törvény  125. §  (2)   bekezdése   és  (4) bekezdése
      második  mondata   alkotmányellenességének   megállapítására
      irányuló indítványt elutasítja.

      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

        1.  Az   indítványozók  a  vallásos  magyarországi  zsidóság
        képviselőiként sérelmezték, hogy az új Munka Törvénykönyve a
        munkaügyi minisztert  hatalmazza fel a munkaidő beosztásának
        a munkaszüneti  napok miatt  indokolt  megváltoztatására,  e
        változtatás  során   azonban  vasárnap   nem   nyilvánítható
        munkanappá. A  zsidó  vallás  legalapvetőbb  szabályai  közé
        tartozik  a   szombati  munkavégzés  tilalma.  Indítványozók
        véleménye  szerint   az  a  szabályozás,  hogy  a  munkaügyi
        miniszter a  szombatot bármikor  munkanappá  nyilváníthatja,
        súlyosan  sérti   a  vallásos   zsidóság  érdekeit,   és  az
        állampolgári egyenlőség elve sérelmet szenved.

        Ugyancsak  aggályosnak  tartják  azt  a  szabályozást,  hogy
        húsvéthétfő és karácsony munkaszüneti nap, vagyis az állam a
        keresztény vallások legnagyobb ünnepein biztosítja azt, hogy
        ne  kelljen   munkát  végezni.   A   beadvány   szerint   az
        állampolgári egyenlőséget  sérti, hogy a szabályozás a zsidó
        vallás  legnagyobb   ünnepein  nem  biztosít  lehetőséget  a
        munkaszüneti   napként    való   ünneplésre.   Indítványozók
        álláspontja szerint  az  Alkotmánynak  a  vallásszabadságról
        rendelkező 60.  §-ából következik  az egyes vallások közötti
        különbségtétel tilalma.  Kérték az  alkotmányellenesnek vélt
        rendelkezések hatályon kívül helyezését.

        2. A  Munka Törvénykönyvéről szóló  1992. évi XXII.  törvény
        (továbbiakban Mt.) 125. §  (2)  bekezdése a vallási  eredetű
        ünnepek közül  munkaszüneti nappá  nyilvánítja húsvéthétfőt,
        pünkösdhétfőt és december 25-26-át: karácsonyt.

        Az  Mt.   125.  §  (4)  bekezdése  szerint  "  A    munkaidő
        beosztásának   a    munkaszüneti   napok    miatt   indokolt
        változtatását a  munkaügyi miniszter évenként szabályozza. E
        változtatás  során   azonban  vasárnap   nem   nyilvánítható
        munkanappá. "

        Az  Alkotmány   vallásszabadságra  vonatkozó   rendelkezései
        kimondják:

        "60. §.   (1) A  Magyar  Köztársaságban mindenkinek joga van
        a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

        (  2  )  Ez  a  jog  magában  foglalja  a  vallás  vagy  más
        lelkiismereti   meggyőződés   szabad   megválasztását   vagy
        elfogadását,  és   azt  a   szabadságot,  hogy  vallását  és
        meggyőződését mindenki  vallásos cselekmények,  szertartások
        végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal
        együttesen  nyilvánosan  vagy  magánkörben  kinyilváníthassa
        vagy   kinyilvánítását    mellőzze,    gyakorolhassa    vagy
        taníthassa.

        (  3  )  A  Magyar  Köztársaságban  az  egyház  az  államtól
        elválasztva működik. "

        3.  Az   Alkotmánybíróság  nem  találta  megalapozottnak  az
        indítványt.

        A vallási  ünnepek munkaszüneti  nappá  nyilvánítása  hosszú
        történeti  folyamat  eredménye,  és  jórészt  a  hagyományok
        befolyásolják.   Ennek    megfelelően   a   zsidó-keresztény
        kultúrkörbe tartozó államokban e vallások legnagyobb ünnepei
        munkaszüneti napok;  a zsidó és keresztény ünnepek némelyike
        ( húsvét,  pünkösd )  egyes években naptárilag is egybeesik.
        Hasonló tradíciók alapján az iszlám országok saját vallásuk,
        míg Izrael a zsidó vallás ünnepeit veszi elsősorban alapul a
        munkaszüneti napok  megállapításánál. A vallási ünnepek és a
        munkaszüneti  napok   közötti összefüggés   azonban   minden
        államban,  így   Magyarországon  is  csak  viszonylagos,  és
        történetileg változó.

        Az   állam   alkotmányos   kötelessége   két   vonatkozásban
        rögzíthető.  Egyrészt   nem  részesíthet   egyetlen  vallást
        kizárólagosan kivételezett  elbánásban, például  azzal, hogy
        az adott vallás valamennyi ünnepét állami munkaszüneti nappá
        nyilvánítja. Másrészt  nem  akadályozhatja  meg  egyetlen  -
        alkotmányos keretek  között működő - vallás híveit sem hitük
        szabad gyakorlásában.

        A hatályos  magyar szabályozás  ellen egyik  szempontból sem
        emelhető  alkotmányos   aggály.  Az   Mt.  alapvetően  olyan
        ünnepeket  nyilvánít   munkaszüneti   nappá,   amelyeket   a
        társadalom  túlnyomó   része   -   vallási   meggyőződésétől
        függetlenül - ünnepnek tart, hozzájuk családi és népszokások
        kötődnek. Így  nem  állítható,  hogy  a  karácsonyt  vagy  a
        húsvétot csak a gyakorló hívő keresztény emberek ünnepelnék.
        A  népszokások   súlyát  jelzi  az  is,  hogy  a  keresztény
        országokban  sem   ugyanazok   a   legnagyobb   ünnepek   és
        munkaszüneti napok,  például sok  országban Vízkereszt  vagy
        Nagyboldogasszony  napja   kiemelkedő   jelentőségű   ünnep.
        Ezekben az  ünnepekben ma  már a  vallási és a világi elemek
        erősen keverednek.  Az, hogy  az  állam  munkaszüneti  nappá
        nyilvánítja némelyiket,  nem azok  vallási tartalmának szól,
        hanem   a    társadalom   elvárásain    és    gazdaságossági
        megfontolásokon nyugszik. Az állampolgárok többsége ezeket a
        napokat - azok vallási tartalmával való azonosulás nélkül is
        -  családi   körben,  hagyományokat   követve,   vagy   akár
        pihenéssel szereti eltölteni.

        A beadványban  említett két  legnagyobb zsidó  ünnep  (  Ros
        Hasana, vagyis a zsidó  újév, és Jóm-Kippur, azaz engesztelő
        nap  )  megünnepléséhez  hasonló  társadalmi  hagyomány  nem
        kötődik.   A   munkaszüneti   nappá   nyilvánított   ünnepek
        megállapításában   a   törvényhozót   általában   társadalmi
        hagyományok és  elvárások vezették,  és nem  valamely egyház
        előnyben részesítése.

        A másik vizsgálandó alkotmányos szempont, hogy a szabályozás
        nem  gátolja-e  meg  valamely  vallás  híveit  hitük  szabad
        gyakorlásában. Az  új Mt.  ebből a  szempontból  éppenséggel
        kedvező  változást   tartalmaz,   mert   olyan   garanciális
        szabályokat   épített   ki,   melyek   lehetővé   teszik   a
        munkavállalók számára  vallásuk szabad  gyakorlását.  Az  új
        szabályozás  szerint  az  alapszabadság  mértéke  életkortól
        függően húsztól harminc munkanapig terjed. Az Mt. 134. § (2)
        bekezdése szerint  a munkavállaló alapszabadsága egynegyedét
        az  általa   meghatározott  időpontban  veheti  igénybe.  Ez
        biztosítja, hogy  a vallásos  munkavállalók legalább  évi öt
        alkalommal minden  indokolási kötelezettség  nélkül a  mások
        számára kötelező  munkanapokon  eleget  tehessenek  vallásuk
        előírásainak.  Ezzel  az  Mt.  biztosítja  a  vallás  szabad
        gyakorlásához való alkotmányos jogot.

        Alkotmányossági vizsgálat tárgyává tette az Alkotmánybíróság
        azt  is,   hogy  a   hatályos  szabályozás  nem  sérti-e  az
        állampolgári egyenlőség  elvét azzal,  hogy diszkriminál  az
        egyes vallások, és azok hívei között.

        Az  új   Mt. 124.  § (1)  bekezdése  szerint   hetente   két
        pihenőnap illeti meg a munkavállalót, ezek közül az egyiknek
        vasárnapra kell  esnie. A  heti  pihenőnap  megállapítása  a
        munkáltatók  és   munkavállalók  (   kollektív  szerződésben
        rögzített  )   megállapodásának  a  tárgya.  E  megállapodás
        hiányában is  a munkáltató,  és  nem  az  állam  jogosult  a
        munkaidő beosztás meghatározására.  A  törvény  a  vasárnapi
        pihenőnapot biztosítja  a dolgozók  számára, azonban  azt az
        állam  nem   írja  elő   kötelezően  (  mint  az  angolszász
        országokban ismert ún. "vasárnapi törvények" - Sunday laws -
        esetében,   ahol    az   állam   megtiltotta   a   vasárnapi
        munkavégzést )  .   Az Mt.   124. §-ának  további bekezdései
        szabályozzák a  pihenőidő biztosítását   olyan munkarendben,
        ahol a  munka - rendeltetése folytán - vasárnap is folyik.

        A vasárnapi  pihenőnap szokása  a hagyományokon alapul, s ez
        ma már  a világ  nagy részén egységes gyakorlat; kétségtelen
        eredeti vallási  tartalma, azonban  ezt már rég elvesztette;
        jelenlegi, kimondottan  világi jellegű  célja  az,  hogy  az
        állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson.
        Ehhez járult  a heti  munkaidő  csökkenése,  s  nem  vallási
        megfontolások eredményeként a szombati pihenőnap általánossá
        válása, először  az iparilag  fejlett országokban,  majd  az
        1980-as évek óta fokozatosan Magyarországon is. Ez azonban a
        tényen nem  változtat, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen
        egységes   heti    pihenőnap   biztosítására   törekszik   a
        lehetőségek  határain  belül.  Az  ünnepek  körüli  munkaidő
        beosztás  megváltoztatására   -   a   beadvány   állításával
        ellentétben   -    a   munkaügyi    miniszter    korlátozott
        jogosítványokkal rendelkezik  a társadalmi  elvárások  és  a
        gazdaságossági szempontok által kellően indokolt esetben.

        Fentiek alapján  az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  az
        Mt. támadott  rendelkezései nem  alkotmányellenesek,  és  az
        indítványt elutasítja.
                               Dr. Sólyom László
                              előadó alkotmánybíró
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                  Dr. Ádám Antal             Dr. Herczegh Géza
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

                  Dr. Kilényi Géza            Dr. Lábady Tamás
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

                  Dr. Schmidt Péter           Dr. Szabó András
                   alkotmánybíró                alkotmánybíró

                 Dr. Tersztyánszky Ödön         Dr. Vörös Imre
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

                               Dr. Zlinszky János
                                 alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          Jewish holidays
          Number of the Decision:
          .
          10/1993. (II. 27.)
          Date of the decision:
          .
          02/23/1993
          Summary:
          The most important holidays of the Christian religions nowadays have a secularised and general social character. They are special days not because of their religious content but because of economic considerations and because they comply with the expectations of society.
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1993-1-004
          .