Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01357/2013
Első irat érkezett: 09/10/2013
.
Az ügy tárgya: a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/12/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók előadják, hogy az elsőfokú építési hatóság az általuk épített családi ház vonatkozásában végleges fennmaradási és ideiglenes használatbavételi engedélyt adott ki, továbbá építési bírság megfizetésére kötelezte őket. Az indítványozók a döntés felülvizsgálatát kérték az illetékes kormányhivatalnál, amelyet fellebbezésként bíráltak el. A kormányhivatal döntésével az engedélyeket kiadó határozatot hatályon kívül helyezte, mivel az építéssel érintett telek álláspontja szerint nem volt rendezett. A támadott bírósági határozat ezt a döntést helybenhagyta.
Az indítványozók álláspontja szerint azért nem kaphatták meg a fennmaradási engedélyt, mert az eljáró önkormányzat közhatalmi jogkörében eljárva a Helyi Építési Szabályzat részeként a tulajdonuk egy részének elvonásáról döntött. Ez korlátozta az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogukat, valamint alaptörvény ellenes diszkriminációt is megvalósított (XV. cikk), mivel az Étv. szerinti további feltételeknek megfelelő ingatlantulajdonosok összességén belül mások számára nyitva hagyott fennmaradási engedély megkérésének lehetőségéből önkényesen zárta ki az indítványozókat..
.
Támadott jogi aktus:
    Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk
XV. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1357_2013_inditvany1_anonim.pdfIV_1357_2013_inditvany1_anonim.pdfIV_1357_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1357_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3016/2014. (II. 11.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1237
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/03/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.02.03 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszauta­sítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete vizsgálatát és megsemmisítését.
      [2] Az indítványozók mint felperesek közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indítottak pert a jogerős, másodfokú közigazgatási határozatot hozó alperes, a Vas Megyei Kormányhivatal ellen. Az indítványozók építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be az elsőfokú építésügyi hatósághoz, de a jogerős építési engedély kézhezvételét megelőzően az építkezést már megkezdték. Az engedélyezési eljárás során az elsőfokú építési hatóság a 2010. augusztus 18-án megtartott helyszíni szemlén megállapította, hogy az ingatlanon az indítványozók engedély nélküli építési tevékenységet folytatnak, az épület kb. 50 %-os készültségi fokban van. Ezért az elsőfokú építési hatóság a további kivitelezést megtiltotta, egyben tájékoztatta az indítványozókat az engedély nélküli építés jogkövetkezményeiről és a 85-13/2010/Jp. számú közigazgatási határozatában kötelezte az indítványozókat határidő tűzésével fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Az elsőfokú építési hatóság a 2010. október 28-án megtartott új helyszíni szemlén megállapította, hogy a további kivitelezésre vonatkozó tilalom ellenére a lakóépületet az indítványozók tovább építették, majd a 2011. május 26-án megtartott helyszíni szemlén az engedélyezési eljárás tárgyát képező engedély nélkül épült lakóház 95 %-os készültségű volt már. Ezt követően az elsőfokú építési hatóság a 2011. augusztus 3-án kelt 23-17/2011/Jp. számú közigazgatási határozatával az indítványozók által épített családi ház vonatkozásában végleges fennmaradási és ideiglenes használatbavételi engedélyt adott ki, továbbá építési bírság megfizetésére kötelezte az indítványozókat. Az indítványozók az elsőfokú közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérték az illetékes kormányhivatalnál, amelyet fellebbezésként bíráltak el. A Vas Megyei Kormányhivatal a XVIII-B-040/472-21/2012. számú másodfokú jogerős határozatával az engedélyeket kiadó elsőfokú határozatot megváltoztatta és az építési engedély nélkül épített családi házra vonatkozó végleges fennmaradási és ideiglenes használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasította, mivel az építéssel érintett telek álláspontja szerint nem volt rendezett, mert annak – a Velemér Község Önkormányzat Képviselő-testületének Velemér Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról szóló 7/2006. (XII. 7.) számú rendeletével (a továbbiakban: HÉSZ) érintett útszélesítés miatti – telekalakítása az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, és rendezetlen telekre építési engedély és fennmaradási engedély sem adható ki. Az indítványozók felperesekként ezt követően a jogerős közigazgatási határozatot törvényes határidőn belül a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresettel megtámadták, kérve annak bírósági felülvizsgálatát, és ennek eredményeként elsődlegesen megváltoztatását, és a fennmaradási, valamint „lakhatási” engedély kiadását, másodlagosan hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését. A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítéletével a keresetet elutasította, mivel a telekalakítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel nem került elvégzésre, és ezért az érintett építési ingatlan nem minősül teleknek, így az arra épített lakóházra fennmaradási engedély, használatbavételi engedély nem adható. A bíróság megállapította továbbá, hogy az építéssel érintett telek rendezettségének biztosítása nem az építési hatóság, hanem az építtető érdekkörébe és kötelezettségei közé tartozik. Erre figyelemmel a telekalakítási eljárás, illetve a hozzá kapcsolódó ingatlan-nyilvántarási eljárás kérelmezése az építtetők érdeke, amennyiben ezen jogi lehetőséggel nem élnek, az az ő terhükre értékelendő.
      [3] A felperesek ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybíróságnál kérve a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítéletének alaptörvény-ellenesség miatti vizsgálatát és megsemmisítését. Az indítványozók álláspontja szerint azért nem kaphatták meg a fennmaradási engedélyt, mert az eljáró önkormányzat közhatalmi jogkörben eljárva a jogvitában érintett ingatlanokat érintően az utak területének HÉSZ szerinti kibővítésével, az útszélesítés szabályozásával a tulajdonuk egy részének elvonásáról döntött. Ez véleményük szerint korlátozta az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogukat, valamint alaptörvény-ellenes diszkriminációt (XV. cikk) is megvalósított, mivel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti további feltételeknek megfelelő ingatlantulajdonosok összességén belül mások számára nyitva hagyott fennmaradási engedély megkérésének lehetőségétől önkényesen zárta ki az indítványozókat.

      [4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26–27. §-aiban és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.
      [5] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt.
      [6] Az indítvány az Abtv. 29. §-ben foglalt feltételeket nem teljesíti. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, illetve az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata tartozik hatáskörébe. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok mérlegelése, értékelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára.
      [7] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság ismételten hangsúlyozza, hogy ahogy a korábbi Alkotmányból, úgy az Alaptörvényből sem következik a jogerős építési engedélyhez való alanyi jog [lásd például az 50/2007. (VII. 10.) AB határozatot, ABH 2007, 984, 991–992.].
      [8] Emellett az indítványozók az egyenlő bánásmód megsértésével (az Alaptörvény XV. cikkével) összefüggésben nem jelöltek meg olyan más, összehasonlítható helyzetben levő (homogén) csoportot, amelyek összehasonlítása lehetővé tenné az indítvány ez irányú, érdemi elbírálását. A fentiek alapján az indítványozók sem a bíróság eljárásával, sem az ügyében hozott határozat érdemével összefüggésben nem állítottak olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség merülne fel.
      [9] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság tanácsa megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezért azt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/10/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3016/2014. (II. 11.)
          Date of the decision:
          .
          02/03/2014
          .
          .