A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.891/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.891/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz megindításának alapjául szolgáló ügynek az előzménye az volt, hogy az indítványozó és volt élettársa között közös tulajdon megszüntetése iránt per volt folyamatban. Ebben a perben a bíróság a felek lakásán fennálló közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a lakásnak az indítványozó tulajdonában álló részét az indítványozó élettársának tulajdonába adta, az élettárs által fizetendő megváltási ár kifizetése ellenében. Az élettárs – tekintettel arra, hogy a teljesítéssel neki kellett elöl járnia – a bírósági ítéletben foglalt kötelezettségének eleget is tett, a megváltási árat az indítványozónak átutalta, és ennek tényét okirattal igazolta, melynek következtében a földhivatal – az ítéleti rendelkezésnek megfelelően – az indítványozó tulajdoni illetőségét az élettárs javára bejegyezte, emellett az indítványozó tulajdonjogát törölte. Az ingatlanon fennálló banki jelzáloghitelt ezt követően a volt élettárs végtörlesztette, a jelzálogkötelem ezért megszűnt. Az indítványozó azonban arra hivatkozva, hogy a megváltási ár átutalásakor a jelzáloghitel-kötelemből nem volt kiengedve (a végtörlesztésről és a kötelem megszűnéséről nem tudott), az átutalt összeget nem vette kézhez, azt a volt élettársának visszautalta.
[3] Ennek megfelelően a tulajdonjoga törléséről rendelkező földhivatali határozatot bíróság előtt támadta meg arra hivatkozva, hogy a tulajdonjogát a megváltási ár megfizetése nélkül törölte a földhivatal, valamint, hogy ő a tulajdonjoga törlésére engedélyt nem adott. A Kecskeméti Törvényszék a földhivatali határozat ellen benyújtott keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a tulajdonjog átvezetésére jogerős bírósági határozat alapján került sor, a teljesítést pedig az alperes okirattal igazolta. Tekintettel arra, hogy az ítéletben foglalt feltételek teljesültek, a jogszabályok pedig további mérlegelési jogkört nem adtak az ingatlanügyi hatóság számára, azért a határozatot a bíróság jogszerűnek minősítette. Utalt arra, hogy a felperes által hivatkozott 1/2008. PK. vélemény szerinti bejegyzési (törlési) engedélyre jelen ügyben azért nem volt szükség, mert a vélemény szerint az csak egyidejű teljesítés esetén szükséges, a jelen ügyben azonban a teljesítéssel a volt élettárs volt köteles elöl járni.
[4] Az indítványozó szerint a támadott bírósági határozat sérti az Alaptörvény I. cikkét (alapvető jogok védelme), valamint a tulajdonhoz való joggal [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés] is ellentétes.
[5] 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Jelen ítéletben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.
[6] Az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében a kifogásolt ítélet felülbírálatára, és annak a bizonyítéknak az újbóli mérlegelésére irányul, hogy ő a teljesítést nem fogadta el. Az indítványozó arra törekszik, hogy az egyes törvények által részére biztosított alanyi jogainak vélt sérelmét alapjogsérelemként értékelje az Alkotmánybíróság, és ekként a Törvényszék által eldöntött ténykérdéseket jelen esetben mintegy másodfokú bíróságként vizsgálja felül és a megyei bíróság álláspontjától eltérően értékelje. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban nem rendelkezik hatáskörrel. Önmagában az, hogy a Törvényszék a kereseti kérelmét elutasította, nem eredményezi az indítványozó alapvető jogainak a sérelmét. Az indítványozó alanyi jogainak vélt sérelme egyáltalán nem eredményez alapjogi sérelmet, különös tekintettel arra, amire a Törvényszék is rámutatott a támadott ítéletében, miszerint a földhivataloknak semmilyen törvényi kötelezettségük nem volt a kérelem előterjesztőjétől további okiratok bekérésére. Az a tény, hogy az indítványozó a teljesítést nem fogadta el, a részére átutalt összeget a saját döntése alapján visszautalta, nem eredményezi a tulajdonhoz való jogának a hatóságok vagy a bíróság által okozott sérelmét.
[7] 4. Mivel a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.891/ 2012/7. számú ítéletével összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |