A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő
íve mintapéldányának hitelesítését megtagadó határozat ellen
benyújtott kifogás tárgyában — dr. Bragyova András, dr. Holló
András és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményével —
meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság
107/2007. (IV. 11.) OVB határozatát megsemmisíti, és az
Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
107/2007. (IV. 11.) OVB határozatával úgy döntött, hogy a
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata
Néppárt által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés
aláírásgyűjtő íve hitelesítését megtagadja.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti
ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év
január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?”
1. 1. Az OVB döntése értelmében a kezdeményezés az Alkotmány
28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik.
Az OVB az Alkotmánybíróság több határozatára [51/2001. (XI.
29.) AB határozat, 59/2004. (XII. 4.) AB határozat, 15/2005.
(IV. 28.) AB határozat, 16/2007. (III. 9.) AB határozat, ABK
2007. március, 239.] hivatkozott, amikor értelmezte az
Alkotmány fenti rendelkezését. Megállapította, hogy a
kezdeményezésben szereplő kérdés a 2006. december 21-én
elfogadott, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről
szóló 2006. évi CXXVII. törvénnyel való összefüggést azzal
kísérli meg kizárni, hogy a kórházi napidíj-fizetési
kötelezettséget a jelen kérdésben megtartott népszavazást
követő év január 1-jétől szüntetné meg. Az OVB álláspontja
szerint a módosított kérdés arra irányul, hogy a
választópolgárok pontosan meghatározzák egy jövőbeli
költségvetési törvény egyik tételét, és ez — összhangban az
Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) határozatában foglaltakkal
— nem bocsátható népszavazásra.
1. 2. Az OVB álláspontja szerint a kezdeményezők által
módosított és hitelesítésre újfent benyújtott indítvány az
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése a) pontjának első fordulatába
ütköző jogi helyzetet is előidézhet eredményes népszavazás
esetén. A kérdés azáltal, hogy a kórházi napidíj-fizetési
kötelezettséget a kérdésben megtartott népszavazást követő év
január 1-jétől, azaz meghatározott naptári naptól szüntetné
meg, azzal a következménnyel járhat, hogy hatályban lévő
költségvetési törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést.
Az OVB szerint előfordulhat ugyanis az a helyzet, hogy a
költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy az
Országgyűlés eleve egy évnél hosszabb időtartamra fogadja el
azt (ahogy erre már volt példa), és ezért az nem szűnik meg
december 31-én. Ebben az esetben az eredményes népszavazás a
hatályban lévő költségvetési törvény módosítását tenné
kötelezővé az Országgyűlés számára.
1. 3. Az OVB szerint az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének stabilitása, a bevételi és kiadási szerkezet
megváltoztathatósága más alkotmányossági mércével mérhető, mint
a nem célhoz kötött befizetésekből felhalmozott központi
költségvetésé. Az egészségügyi ellátásokért közvetlenül
fizetendő kórházi napidíj (vizitdíj) megszüntetése az
egészségbiztosítási járulékbevételek növelését vagy a vásárolt
szolgáltatások mennyiségének/minőségének/hozzájutási
szabályainak módosítását teszi szükségessé. E szabályok
évenkénti megváltoztatása a biztosítási elvű egészségügyi
rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné. Ezért
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a
költségvetés fogalma és a népszavazási kérdésnek a
költségvetéssel való okszerű kapcsolata ebben a hosszabb távú
pénzügyi-gazdasági stabilitást megkövetelő rendszerben
irtelmezhető, az indítványozók által benyújtott kérdés az
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő
költségvetést érintő kérdés.
1. 4. Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata
során megállapította azt is, hogy a kérdés hitelesítését kizáró
további érv az, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi
és törvényi rendelkezések alapján jelenleg nem dönthető el,
mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást,
így az eredményes népszavazás — burkolt formában — az Alkotmány
módosítását eredményezi.
2. A határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 47. számában, 2007.
április 14-i dátummal jelent meg.
A határozat ellen a kezdeményezők nyújtottak be kifogást. A
kifogás 2007. április 26-án érkezett az Alkotmánybírósághoz. A
kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
tizenöt napos határidőn belül lehetett előterjeszteni. A
kifogás határidőn belül érkezett.
Az Alkotmánybíróság a kifogást — a Ve. 130. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően — soron kívül bírálta el.
A kifogás tartalma szerint a kérdésben népszavazást lehet
tartani, mert az OVB döntése lényegében változatlanul valamely
jövőbeli költségvetés érintettségére figyelemmel tagadta meg az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, márpedig az Alkotmánybíróság
16/2007. (III. 29.) AB határozata helyes értelmezése mellett,
jövőbeli költségvetés nem tartozik a népszavazás tilalmi körbe.
Utaltak arra, hogy a hatályos költségvetési törvény egy évre
szól.
Azzal is érveltek, hogy a társadalombiztosítási alrendszer
sajátosságainak vizsgálata és értelmezése olyan új, önálló, az
Alkotmányban nem szereplő hitelesítési szempont, amely szintén
nem szolgálhat alapul a hitelesítés megtagadására.
Hangsúlyozták, hogy az OVB burkolt alkotmánymódosításról
szóló álláspontját az Alkotmánybíróság más ügyben már
elbírálta, és azt nem tartotta megalapozottnak.
Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát ezért szerintük az OVB-nek
hitelesítenie kellett volna.
II.
A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,
amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja. (...)
28/C. § (...)
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000
választópolgár kezdeményezésére. (...)
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az
eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre
kötelező. (...)
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a
központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a
helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
(...)”
2. A Ve. érintett rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
3. Az 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
érintett rendelkezései:
„10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”
4. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) szerint:
„27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen
fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve
kötelező.”
III.
A kifogás megalapozott.
1. A jelen ügy előzményének lehet tekinteni tartalmi
szempontból, hogy az Alkotmánybíróság a 16/2007. (III. 9.) AB
határozatban (ABK 2007. március, 239.) az OVB 568/2006. (XI.
21.) OVB határozatát megsemmisítette, és az Országos Választási
Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB 568/2006. (XI. 21.)
OVB határozatával úgy döntött, hogy a népszavazási
kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítését megtagadja. Az
aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön
azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a
járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat
fizetni? Az OVB döntése értelmében a kezdeményezés az Alkotmány
28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik,
mert a 2007. évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat
(T/1145.) 12. számú melléklete, mely az Egészségbiztosítási
Alap 2007. évi költségvetését részletezi, az 1. cím, 7. alcím,
12. Vizitdíj, kórházi napidíj soron 22 milliárd Ft bevételt
tervez ebből a forrásból. A vizitdíjnak mint az
Egészségbiztosítási Alap egyik forrásának a léte vagy
kiiktatása az Egészségbiztosítási Alap bevételei közül
közvetlenül a költségvetést érintő kérdés. A döntés indokolása
szerint a kérdés ugyan nem érint már hatályos költségvetést,
azonban egy jövőbeli költségvetéssel kapcsolatban összegszerűen
meghatározható, számszerűsíthető mértékkel változtatja meg a
költségvetési bevétel mértékét. Az Alkotmánybíróság a döntés
vizsgálatánál utalt arra, hogy hatáskörét az Abtv. 1. §-a h)
pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati
természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint
a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az OVB az
aláírásgyűjtő ív hitelesítése során az Alkotmánynak és az
irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.)
AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság
megállapította, hogy a hitelesítés megtagadásáról szóló OVB-
határozat meghozatalakor vizitdíjról, kórházi napidíjról
költségvetési törvény nem rendelkezett. Ezt, miként azt az OVB
határozata is megállapítja, csak a 2007. évre vonatkozó
költségvetési törvényjavaslat (T/1145.) 12. számú melléklete
tartalmazta. A határozat szerint „Jövőbeli költségvetésre,
valamely költségvetési törvényjavaslatra hivatkozva az
aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg.
A költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig módosulhat és
előállhat az az eset is, hogy az elfogadott törvény olyan
költségvetést tartalmaz, amelyben egyáltalán nem szerepel a
népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatba hozható
előirányzat.” Az Alkotmánybíróság nem döntött arról, hogy a
feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a)
pontjába ütközik-e, de felhívta az OVB figyelmét arra, hogy a
megismételt eljárásban az OVB-nek azt kell vizsgálnia, hogy a
szóban lévő kérdés — az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat (ABH
2001, 392.), az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat (ABH 2004, 834,
837.) és a 15/2005. (IV. 28.) AB határozat (ABH 2005, 165,
171.) tükrében — az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok hatálya
alá vonható-e.
Annak ellenére, hogy a jelen ügyben a népszavazásra feltenni
kívánt kérdés nem a vizitdíjra, hanem a kórházi napidíjra
vonatkozik, az egyes alkotmányossági kérdések lényeges tartalmi
azonosságára tekintettel a jelen ügyben felhasználhatók
mindazok az érvek, amelyeket az előzménynek tekintett ügyben az
Alkotmánybíróság határozata tartalmazott.
2. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontját az
Alkotmánybíróság az 51/2001. (XI. 29.) AB határozatban
értelmezte (ABH 2001, 392.).
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében szereplő tiltott
népszavazási tárgykörök olyan alkotmányi felsorolást
tartalmaznak, amelyek bővítése csak az Alkotmány módosításával
lehetséges [64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1997, 380,
384.].
A határozat hangsúlyozta: az alkotmányi felsorolásból
következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő
jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése
áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
szereplő rendelkezés konkrét törvények, többek között a
költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény
tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól. A
költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény
az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként
megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány 19. §
(3) bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésében
szereplő költségvetés és annak végrehajtása (zárszámadás)
fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C. § (5)
bekezdés a) pontjában szereplő kifejezésekkel. A
költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem
tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-
költségvetési vonzata van. A költségvetés végrehajtásáról
fordulat pedig semmiképpen nem jelenti valamennyi, a
költségvetés érvényesítését szolgáló törvény tartalmát, hanem
kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
A határozat megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs
költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos
népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen az
Nsztv. 14. § (2) bekezdése szerint a népszavazást elrendelő
határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás
költségvetéséről. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye
esetlegesen érinti az Országgyűlés mozgásterét a következő
költségvetési törvény megalkotásakor, nem teszi tiltottá a
népszavazást.
A határozat értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a)
pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró
ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra,
ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza,
vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként
megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra
irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg
jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat
(ABH 2001, 392, 395.).
Az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult ki, hogy
az Alkotmány 28. § (5) bekezdésének a) pontjában szereplő
költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozhat bele az
összes olyan jogszabály, amelynek valamilyen költségvetési
vonzata van. Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság
azt állapította meg, hogy az eredményes népszavazás
költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a
népszavazásra bocsátandó, nyugdíjemelésre vonatkozó kérdés
szövegszerűen ugyan nem tartalmazta a költségvetési törvény
módosítását, de okszerűen következett a kérdésből a tiltott
tárgykörként megjelölt törvény – a költségvetési törvényben a
Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése kiadási főösszege –
megváltoztatása. A határozat megállapította, hogy a
népszavazásra szánt kérdésből eredményes népszavazás esetén
szükségszerűen következik a nyugdíjak emelése, a költségvetési
törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra
szánt kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik, így az
Alkotmányban tételesen megjelenített kizárt népszavazási
tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).
Az Alkotmánybíróság 15/2005. (IV. 28.) AB határozata
értelmében annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven
szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a
költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási
tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e, a
költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár negatív
meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság — az Alkotmány
szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult elvek
alapján — esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál
az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul,
nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi jogi
megfontolásokat. A privatizáció leállításáról szóló kérdéssel
kapcsolatban hozott határozat megállapította, hogy „az
aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott eredményes
népszavazás a privatizáció azonnali hatályú leállításával az
ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és
jelentős módon érinti. Ezért az aláírásgyűjtő íven szereplő
kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjával
ellentétes” (ABH 2005, 165, 171.).
3.1. Az Alkotmánybíróságnak — arra tekintettel, hogy az OVB
álláspontja szerint a módosított kérdés arra irányul, hogy a
választópolgárok pontosan meghatározzák egy jövőbeli
költségvetési törvény egyik tételét, és ezért a kérdés nem
bocsátható népszavazásra — a jelen ügyben állást kellett
foglalnia abban a kérdésben, hogy az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének a kórházi napidíjra vonatkozó részét érintő
népszavazási kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a)
pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró
ok hatálya alá vonható-e, vagyis a költségvetési törvénynek a
módosítását tartalmazza-e, vagy a kérdésből okszerűen
következik-e a tiltott tárgykörként megjelölt törvény
megváltoztatása, illetve a kérdés arra irányul-e, hogy a
választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli
költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.
Az Alkotmánybíróság megerősíti: jövőbeli költségvetésre,
valamely költségvetési törvényjavaslatra hivatkozva az
aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg,
hacsak nem jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes
kiadásokról van szó [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001,
392, 395.). A kórházi napidíj az Egészségbiztosítási Alap
hatályos költségvetésében sem kiadás a költségvetési törvény
szempontjából, hanem bevétel. Az OVB ezért — a 16/2007. (III.
9.) AB határozatból (ABK 2007. március, 239.) következően — nem
tagadhatta volna meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az
aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtagadásának akkor lett volna
helye, ha az OVB döntését az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat
szerint értelmezett kizáró okokra alapíthatja, ez a határozat
tartalmaz ugyanis jövőbeli költségvetésre (jövőbeli kiadásokra)
utaló kizáró tárgykört. A már hatályos költségvetési törvénnyel
kapcsolatos kizárt tárgykörök értelmezéséről szóló 15/2005.
(IV. 28.) AB határozat megállapításai (ABH 2005, 165, 171.)
jövőbeni költségvetésre nem vonatkoztathatók, vagyis valamely
hatályos költségvetési törvény érintettségének hiánya miatt nem
kell abban a körben vizsgálódni a jelen ügyben, hogy az
aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott eredményes
népszavazás (itt: a kórházi napidíj megszüntetése) az ország
éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős
módon érinti-e.
3.2. Az Alkotmánybíróság szerint valamely költségvetésben
(vagy a kiadások tekintetében jövőbeli költségvetésben)
szereplő nem minden előirányzat módosulása vagy módosítása
vonja maga után szükségszerűen magának a költségvetési
törvénynek a módosítását. Ha a népszavazás eredményes, és a
választópolgárok úgy döntenek, hogy a feltett kérdéssel
egyetértenek, akkor a kórházi napidíjról szóló népszavazás
szükségszerű következménye az lehet, hogy a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18/A. §-át, s nem a
költségvetési törvényt, kell az Országgyűlésnek módosítania.
Nem az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének egyik sora,
hanem ez a törvényi szabály vonatkozik arra a kérdésre, hogy
kell-e kórházi napidíjat fizetni. Ez a törvényi szabály az,
amelynek következménye a költségvetésben a kórházi napidíjra
vonatkozó előirányzat megjelenése. Önmagában a kórházi
napidíjjal összefüggő bevétel — vagy, mint az OVB határozatában
szerepel, tétel — elmaradása, az Alap költségvetésének ez a
módosulása az Ebtv. módosítása következtében, a költségvetésről
szóló törvényt nem érinti közvetlenül és jelentős módon.
Eredményes népszavazásból sem következne okszerűen a
költségvetési törvény módosítása. Ezért az aláírásgyűjtő íven
szereplő kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a)
pontjával nem ellentétes.
4.1. Az OVB azzal is érvelt, hogy eredményes népszavazás
azzal a következménnyel járhat, hogy hatályban lévő
költségvetési törvény módosítására kötelezi az Országgyűlést,
ti. az OVB szerint előfordulhat az a helyzet, hogy a
költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy az
Országgyűlés eleve egy évnél hosszabb időtartamra fogadja el
azt (ahogy erre már volt példa), és ezért az nem szűnik meg
december 31-én.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy sem a kérdés
benyújtásakor, sem az OVB vagy az Alkotmánybíróság döntésekor
nem merült fel adat arra, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi
költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény időbeli
hatálya meghosszabbodna; nem állapítható meg az sem, hogy a
hatályos költségvetési törvényt az Országgyűlés egy évnél
hosszabb időtartamra fogadta el.
4.2. Az OVB szerint az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének stabilitásához, a bevételi és kiadási
szerkezet megváltoztathatóságához kapcsolódó alkotmányossági
mércékre figyelemmel a fizetendő kórházi napidíj (vizitdíj)
megszüntetése a biztosítási elvű egészségügyi rendszer
stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 28/C. §
(5) bekezdés a) pontjában szereplő, költségvetésről szóló
törvény tartalma mint kizárt tárgykör nem értelmezhető oly
mértékben kiterjesztően, ahogyan azt az OVB teszi. Jóllehet a
kérdésben szereplő kórházi napidíj jogintézményének, a kórházi
napidíjat bevezető törvényhez fűzött miniszteri indokolás
szerint, nem az egészségügyi rendszer stabilizálása a célja,
mégis az Egészségbiztosítási Alap olyan bevétele, amely az
egészségügyi szolgáltatóknál marad, így bizonyos mértékben a
hatályos költségvetési törvényben finanszírozási jellege is
van, még akkor is, ha a biztosítottak viszonylag széles körben
eleve mentességet élveznek fizetése alól.
Önmagában a kórházi napidíj bevétel-jellegéből azonban nem
következik sem az, hogy megszüntetése az egészségügyi rendszer
stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné, sem az, hogy az
Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja alapján a
költségvetési törvény érintettsége miatt lenne követelmény
kizárt tárgykörnek tekinteni az egészségbiztosítási rendszer
finanszírozását egyébként csekély mértékben érintő kérdést.
4.3. Az Alkotmánybíróság 15/2007. (III. 9.) AB határozata
(ABK 2007. március, 233.) az OVB 566/2006. (XI. 20.) OVB
határozatát, amely aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta meg,
megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új
eljárásra utasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés
szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott
felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen
képzési hozzájárulást fizetniük?
Az OVB határozata egyebek között azt állapította meg, hogy a
népszavazásra vonatkozó hatályos alkotmányi rendelkezések
alapján nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás
eredménye a törvényhozást, ezért a kérdésben tartandó országos
népszavazás eredményessége esetlegesen burkolt
alkotmánymódosítást eredményez. Az Alkotmánybíróság az OVB
határozat felülvizsgálatakor utalt gyakorlatára, amelynek
alapján a népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az
Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az
Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A
népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt
alkotmánymódosítást [elsőként: 2/1993. (I. 22.) AB határozat,
ABH 1993, 33.]. A 25/1999. (VII. 7.) AB határozat
megállapította, hogy az Alkotmány módosítására irányuló
kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan
népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt
elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét (ABH 1999, 251,
262.). Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB a
népszavazási kezdeményezés burkoltan alkotmánymódosító jellegét
abban látja, hogy a hatályos alkotmányi rendelkezések alapján
nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye
az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróság idézte az OVB
határozatát, amely szerint a népszavazásra feltenni kívánt
„kérdésben (...) egy eredményes, a kérdésre igenlő választ adó
népszavazás olyan bizonytalan határidejű törvényhozási
moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak a hatályos
Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia
intézményeire vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával
kaphatnak alkotmányos alapot. Ezért az Országos Választási
Bizottság (...) a kérdést a burkoltan alkotmánymódosítást
kiváltó jellege miatt is” utasította el. Az Alkotmánybíróság
15/2007. (III. 9.) AB határozata (ABK 2007. március, 233.)
szerint a felsőoktatási törvény módosításra, a képzési
hozzájárulás megszüntetésére vonatkozó kérdés nem irányult az
Alkotmány módosítására az OVB határozatban kifejtett érvek
alapján. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy eredményes
népszavazásból az Országgyűlésnek nem keletkezne olyan
jogalkotási kötelezettsége, amely csak az Alkotmány
módosításával teljesíthető.
Habár a jelen ügyben más kérdés hitelesítéséről van szó, de a
most vizsgált OVB határozat is tartalmilag ebben a részében
ugyanazt az alkotmányossági kérdést veti fel, mint amit az
Alkotmánybíróság említett döntésében már elbírált. Az
Alkotmánybíróság ezért, utalva a 15/2007. (III. 9.) AB
határozat III. 3. pontjában (ABK 2007. március, 233, 235-236.)
kifejtettekre, a jelen ügyben sem találta megalapozottnak az
OVB úgynevezett burkolt alkotmánymódosításról szóló
álláspontját; a kórházi napidíj megszüntetésére, az Ebtv.
módosítására irányuló kérdés nem jelent burkolt
alkotmánymódosítást.
5. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész
szerint határozott. A megismételt eljárásban az OVB-nek az
Alkotmány és az Nsztv. rendelkezéseinek megfelelő kérdést
tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie kell.
Az Alkotmánybíróság emlékeztet a Ve. 130. § (3) bekezdésére,
amely úgy rendelkezik, hogy a kifogás elbírálása során az
Alkotmánybíróság az OVB határozatát helybenhagyja, vagy azt
megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új
eljárásra utasítja. A Ve-nek az a szabálya, amely feljogosítja
az Alkotmánybíróságot arra, hogy az OVB-t új eljárásra
utasítsa, azt jelenti, hogy az OVB-t a megismételt eljárásban —
összhangban az Abtv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakkal —
nemcsak az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező része,
hanem annak indokolása is köti, annak tartalmát az OVB a
megismételt eljárásban és a határozathozatal során köteles
figyelembe venni.
Az Alkotmánybíróság — figyelemmel az OVB határozatának Magyar
Közlönyben való megjelenésére — elrendelte e határozatának a
Magyar Közlönyben való közzétételét.
Dr. Bihari Mihály
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Kukorelli István
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter Dr. Trócsányi László
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye
Nem értek egyet a többség által elfogadott határozat
rendelkező részével és indokolásával sem.
Továbbra is fenntartom a 16/2007. (III. 9.) AB határozathoz,
valamint a jelen határozattal azonos napon a képzési
hozzájárulással kapcsolatos 105/2007. (III. 29.) OVB határozat
ellen benyújtott kifogás tárgyában elfogadott 465/H/2007.
ügyszámú AB határozathoz írt különvéleményemet, és az abban
foglaltakat a következőkkel kívánom kiegészíteni.
1. A többség által elfogadott határozat az OVB aláírásgyűjtő
ív hitelesítését megtagadó 107/2007. (IV. 11.) OVB határozatát
megsemmisíti és az OVB-t új eljárásra utasítja. A határozat
érvelése azon alapul, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés
nem ütközik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
nevesített tiltott tárgykörbe, mivel ha „a népszavazás
eredményes, és a választópolgárok úgy döntenek, hogy a feltett
kérdéssel egyetértenek, akkor a vizitdíjról szóló népszavazás
szükségszerű következménye az lehet, hogy a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18/A. §-át, s nem a
költségvetési törvényt, kell az Országgyűlésnek módosítania.
(…) Önmagában a vizitdíjjal összefüggő bevétel elmaradása, az
Alap költségvetésének ez a módosulása az Ebtv. módosítása
következtében, a költségvetésről szóló törvényt nem érinti
közvetlenül és jelentős módon”.
Nem értek egyet a határozat ezen érvelésével. Az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2. §-a
értelmében az államháztartást a következő alrendszerek
alkotják: (1) a központi kormányzat, (2) az elkülönített állami
pénzalapok, (3) a helyi önkormányzatok, (4) a
társadalombiztosítás költségvetései. Ezen alrendszerek
költségvetéséből épül fel az állami költségvetés, amely az
állam meghatározott időtartamra előirányzott kiadásainak és
bevételeinek tételes felsorolása és mérlege. Ha elfogadjuk a
költségvetésnek ezt a definícióját, akkor irreleváns a
határozat indokolásának azon fejtegetése, mely szerint a
vizitdíj illetve a kórházi napidíj a költségvetés szempontjából
nem kiadás, hanem bevétel, mivel a költségvetésről szóló
törvény tartalmán mindazt érteni kell, ami a költségvetés
bevételeinek és kiadásainak jogcímét érinti. Minden
költségvetési kiadás szükségszerűen a költségvetési törvényen
alapszik, függetlenül attól, hogy az adott kiadási tétel abban
konkrétan meg van-e nevezve, vagy más kiadási előirányzat
része. Az, hogy a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj — a
határozat szavaival élve — az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének egyik sora-e, vagy sem a költségvetési
törvénnyel való közvetlen, szoros és jelentős érintettséget nem
befolyásolja. Ahogyan azt már a 16/2007. (III. 9.) AB
határozathoz (ABK 2007. március, 239, 242.) AB határozathoz írt
különvéleményemben is kifejtettem, a vizitdíj illetve a kórházi
napidíj nem egyszerűen érinti az államháztartás egyik
alrendszere, az Egészségbiztosítási Alap bevételeit, hanem
egyben közvetlenül költségvetési bevételi jogcímet is
keletkeztet, amin az sem változtat, hogy a vizitdíj és a
kórházi napidíj bevétele a beszedő intézménynél marad. E
bevétel elmaradása esetén az elmaradó bevételt az államnak vagy
más forrásból kell fedeznie, vagy a kiadásokat kell
csökkentenie, ami közvetlenül befolyásolná a költségvetés
egyenlegét.
2. Az ugyanezen a napon a képzési hozzájárulással kapcsolatos
105/2007. (III. 29.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás
tárgyában hozott alkotmánybírósági döntéshez írt
különvéleményem 3. pontjában kifejtett érveim alapján a
vizitdíj és a kórházi napidíj is „illetéknek” tekinthető, s
mint ilyen ugyancsak az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a)
pontjában megnevezett tiltott népszavazási tárgykörnek minősül.
A vizitdíj és a kórházi napidíj illetékként ítélhető meg
abban az értelemben, hogy annak megfizetése valamely
szolgáltatás igénybevételének előfeltétele [Ebtv. 18/A. § (1)
bekezdés]. Mindkét illeték jellegű fizetési kötelezettség nem
annyira a közszolgáltatás — pontosabban: az egészségügyi
szolgáltatás — ellenértéke, lévén a fizetendő vizit-, kórházi
napi-, stb. díjaknál sokszorta nagyobb az igénybevett
szolgáltatás ellenértéke, hanem a fő funkciója a szolgáltatás
igénybevételének szabályozása pénzügyi eszközökkel.
A fenti érvek alapján az Alkotmánybíróságnak helyben kellett
volna hagynia az OVB aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadó
döntését.
Budapest, 2007. június 5.
Dr. Bragyova András
alkotmánybíró
Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye
A határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával
nem értek egyet.
1. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
szabályozott népszavazási korlátozás értelmezésével
kapcsolatosan nem alakult ki egyértelmű alkotmánybírósági mérce
a tekintetben, hogy mely esetekben tekintendő a népszavazási
kérdés a költségvetésről szóló törvény tartalmát érintő
kérdésnek.
A 28/C. § (5) bekezdés a) pontját elsőként értelmező 51/2001.
(XI. 29.) AB határozatában (ABH 2001, 392.) az Alkotmánybíróság
kimondta, hogy az e rendelkezésben meghatározott költségvetési
törvényen, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényen az Alkotmány 19. § (3) bekezdésében, valamint a 32/C.
§ (1) bekezdésében szabályozott törvényeket kell érteni. Így a
költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem értendő
bele az összes olyan törvény, amelynek költségvetési vonzata
van. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában negatív
megközelítéssel értelmezte ezt a népszavazást kizáró okot.
Rámutatott arra, hogy a népszavazási kérdés távoli és közvetett
összefüggése a költségvetési törvénnyel nem eredményezi a
kérdés tiltott tárgykörré válását. Ennek a határozatnak az
indokolása határozott utalást tartalmazott arra nézve, hogy
népszavazást kizáró ok lehet az, ha a népszavazás jövőbeni
költségvetési törvényben szereplő kiadások pontos
meghatározására irányul. (ABH 2001, 395.)
Az 59/2004. (XII. 14.) AB határozatában az Alkotmánybíróság a
vizsgálatát leszűkítette az akkor hatályos költségvetési
törvény tartalmára és megállapította, hogy bár a vizsgált
kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, a
kérdésből okszerűen következik a költségvetési törvény – a
Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése kiadási főösszegének –
megváltoztatása, ezért az a tiltott népszavazási tárgykörök
közé tartozik. (ABH 2004, 834, 837.)
A 15/2005. (IV. 28.) AB határozatában a népszavazásra bocsátani
kívánt kérdést nem kizárólag az elbíráláskor hatályos
költségvetési törvény, hanem a privatizációs bevételek
elmaradásának a jövőbeni költségvetési törvények tartalmára
gyakorolt hatását is vizsgálva minősítette tiltott tárgykörbe
ütközőnek az Alkotmánybíróság. (ABH 2005, 165, 171.)
A 16/2007. (III. 9.) AB határozatában ismét az elbíráláskor
hatályos költségvetés tartalmához kötötte az Alkotmánybíróság
annak megítélését, hogy a vizsgált népszavazási kérdés tiltott
tárgykörbe tartozik-e, és arra hivatkozással semmisítette meg
az OVB határozatát, hogy az OVB aláírásgyűjtő ív hitelesítését
megtagadó határozatának meghozatalakor hatályos költségvetési
törvény még nem tartalmazta a vizitdíjat, így az akkor még nem
minősült tiltott tárgykörnek. (ABK 2007. március, 239.)
A határozat indokolásában – az 51/2001. (XI. 29.) AB
határozatra hivatkozva – kifejtett álláspont szerint jövőbeli
költségvetésre, vagy költségvetési törvényjavaslatra
hivatkozással az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan
nem tagadható meg, hacsak nem jövőbeli költségvetési törvényben
szereplő kiadásokról van szó.
2. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja
álláspontom szerint a maga egységében értelmezendő és
értelmezése során annak rendeltetéséből kell kiindulni. A
költségvetési törvény az állami feladatok ellátásához
előirányzott kiadások és a kiadások teljesítéséhez szükséges
bevételek meghatározását tartalmazza. Az Alkotmány 28/C. § (5)
bekezdésének a) pontjában szabályozott tárgyköröket érintő
népszavazás az állami feladatok biztonságos
megvalósíthatóságának pénzügyi, gazdasági feltételeit és így az
ország kormányozhatóságát közvetlenül érintené. Az Alkotmány az
állami feladatok megvalósíthatóságának védelme érdekében
minősíti tiltott népszavazási tárgykörnek és utalja az
Országgyűlést kizárólagosan megillető szabályozási tárgynak a
költségvetésről, a költségvetés alapvető bevételi forrásairól,
valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló törvények
tartalmának meghatározását.
A kizáró ok e rendeltetését figyelembe véve az Alkotmány mind a
költségvetési kiadások, mind a költségvetési bevételek körére
kiterjed, mind a hatályos, mind a jövőbeni költségvetések
tartalmát illetően. Az ügydöntő népszavazás eredményeként
költségvetési bevételi források megszüntetése, a bevételek
csökkentése nemcsak a hatályos költségvetési törvény
végrehajtását veszélyezteti, hanem az állami feladatok jövőbeni
ellátását is.
A költségvetési törvény tartalmi elmeit az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
szabályozza. Álláspontom szerint az Alkotmány 28/C. § (5)
bekezdés a) pontjába foglalt népszavazást kizáró ok a
költségvetési törvénynek az Áht.-ban szabályozott tartalmi
elemeire vonatkozóan jelent tiltott népszavazási tárgykört. Az
Áht. 7. § (2) bekezdése alapján az állami feladatok ellátásához
szükséges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások
egyaránt a költségvetési törvény tartalmi elemei. A
költségvetési kiadások mértékének meghatározásáról, valamint a
költségvetés bevételi forrásairól szóló népszavazás minden
esetben közvetlenül érinti a költségvetési törvény tartalmát,
így az kizárt népszavazási tárgykörnek minősül az Alkotmány
28/C. § (5) bekezdése a) pontja alapján akkor is, ha az
költségvetés egészéhez képest nem tekinthető jelentősnek.
Az Áht. az állami feladatok teljesítéséhez előírható fizetési
kötelezettségekről, a költségvetés bevételeit képező
közbevételekről a következőképpen rendelkezik:
„10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve
jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy,
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a
jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi
vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy
befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek
költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.
(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék,
hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő.
(3) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek
körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények,
mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési
kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével –
csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján
önkormányzati rendeletben lehet.”
Az Áht. e rendelkezését figyelembe véve a vizitdíj és a kórházi
napidíj is ezek közé az Áht. 10. §-a által definiált
közbevételek közé tartozik. Az, hogy ezek a díjak valamely
szolgáltatáshoz kötődnek és a szolgáltató bevételét képezik,
nem változtat ezeknek a fizetési kötelezettségeknek azon a
rendeltetésén, hogy állami feladatok megvalósítását szolgálják,
az a funkciójuk, hogy az érintettek az államháztartás egyik
alrendszere – az Egészségbiztosítási Alap – költségvetéséhez
hozzájáruljanak. Ha az ügydöntő népszavazás a költségvetés e
bevételi forrásainak megszüntetése mellett dönt, az nemcsak a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény vizitdíjra és kórházi napidíjra vonatkozó
rendelkezései hatályon kívül helyezésének kötelezettségét
hárítja az Országgyűlésre, hanem közvetlenül érinti a
népszavazást követő költségvetés tartalmát is, ezeknek a
bevételi forrásoknak a kivonása az egészségügyi ellátásból az
egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges
költségvetési kiadások növelését is eredményezi.
Mindezeket figyelembe véve álláspontom szerint az
Alkotmánybíróságnak az Országos Választási Bizottság 107/2007.
(IV. 11.) OVB határozatát helyben kellett volna hagynia.
Budapest, 2007. június 5.
Dr. Holló András
alkotmánybíró
A különvéleményhez csatlakozom:
Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró
. |