Hungarian

Ügyszám: .	504/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 33/2007. (VI. 6.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2007/394 .

A döntés kelte: Budapest, 06/05/2007 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!    Az  Alkotmánybíróság népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő íve  mintapéldányának hitelesítését megtagadó  határozat  ellen benyújtott kifogás tárgyában — dr. Bragyova András,  dr.  Holló András  és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményével  — meghozta a következő                            határozatot:    Az   Alkotmánybíróság   az   Országos   Választási   Bizottság 107/2007.  (IV.  11.)  OVB  határozatát  megsemmisíti,  és   az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.    Az  Alkotmánybíróság  ezt a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                 I.    1.  Az  Országos  Választási Bizottság (a  továbbiakban:  OVB) 107/2007.  (IV.  11.)  OVB határozatával úgy  döntött,  hogy  a Fidesz   –  Magyar  Polgári  Szövetség  és  Kereszténydemokrata Néppárt  által  benyújtott országos népszavazási  kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítését megtagadja.  Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:  „Egyetért-e   Ön   azzal,   hogy  a   fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő  év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?”    1.  1.  Az OVB döntése értelmében a kezdeményezés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik.  Az  OVB  az Alkotmánybíróság több határozatára [51/2001.  (XI. 29.)  AB  határozat, 59/2004. (XII. 4.) AB határozat,  15/2005. (IV.  28.)  AB határozat, 16/2007. (III. 9.) AB határozat,  ABK 2007.   március,  239.]  hivatkozott,  amikor   értelmezte   az Alkotmány   fenti   rendelkezését.   Megállapította,   hogy   a kezdeményezésben  szereplő  kérdés  a  2006.   december   21-én elfogadott,  a  Magyar  Köztársaság 2007. évi  költségvetéséről szóló  2006.  évi  CXXVII. törvénnyel való  összefüggést  azzal kísérli   meg   kizárni,   hogy  a   kórházi   napidíj-fizetési kötelezettséget  a  jelen  kérdésben  megtartott   népszavazást követő  év  január  1-jétől szüntetné meg. Az  OVB  álláspontja szerint   a   módosított   kérdés   arra   irányul,   hogy    a választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli költségvetési  törvény egyik tételét, és ez  —  összhangban  az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) határozatában  foglaltakkal — nem bocsátható népszavazásra.  1.  2.  Az  OVB  álláspontja  szerint  a  kezdeményezők  által módosított  és  hitelesítésre újfent  benyújtott  indítvány  az Alkotmány  28/C. § (5) bekezdése a) pontjának első  fordulatába ütköző  jogi  helyzetet  is előidézhet  eredményes  népszavazás esetén.  A  kérdés  azáltal,  hogy a  kórházi  napidíj-fizetési kötelezettséget a kérdésben megtartott népszavazást  követő  év január  1-jétől,  azaz meghatározott naptári  naptól  szüntetné meg,  azzal  a  következménnyel  járhat,  hogy  hatályban  lévő költségvetési  törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést. Az  OVB  szerint  előfordulhat ugyanis az  a  helyzet,  hogy  a költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg december  31-én. Ebben az esetben az eredményes  népszavazás  a hatályban   lévő   költségvetési  törvény   módosítását   tenné kötelezővé az Országgyűlés számára.  1.   3.   Az   OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási   Alap költségvetésének  stabilitása, a bevételi és kiadási  szerkezet megváltoztathatósága más alkotmányossági mércével mérhető, mint a   nem  célhoz  kötött  befizetésekből  felhalmozott  központi költségvetésé.   Az   egészségügyi   ellátásokért   közvetlenül fizetendő   kórházi   napidíj   (vizitdíj)   megszüntetése   az egészségbiztosítási járulékbevételek növelését vagy a  vásárolt szolgáltatások            mennyiségének/minőségének/hozzájutási szabályainak   módosítását  teszi  szükségessé.   E   szabályok évenkénti   megváltoztatása  a  biztosítási  elvű  egészségügyi rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.  Ezért a   társadalombiztosítás   pénzügyi  alapjai   tekintetében   a költségvetés   fogalma   és   a   népszavazási   kérdésnek    a költségvetéssel való okszerű kapcsolata ebben a  hosszabb  távú pénzügyi-gazdasági    stabilitást    megkövetelő    rendszerben irtelmezhető,  az  indítványozók  által  benyújtott  kérdés  az Alkotmány   28/C.   §   (5)  bekezdés  a)  pontjában   szereplő költségvetést érintő kérdés.  1.  4.  Az  Országos Választási Bizottság a kérdés  vizsgálata során megállapította azt is, hogy a kérdés hitelesítését kizáró további érv az, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi és  törvényi  rendelkezések alapján jelenleg nem  dönthető  el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, így az eredményes népszavazás — burkolt formában — az Alkotmány módosítását eredményezi.    2.  A határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 47. számában, 2007. április 14-i dátummal jelent meg.  A  határozat  ellen a kezdeményezők nyújtottak be kifogást.  A kifogás 2007. április 26-án érkezett az Alkotmánybírósághoz.  A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  (a továbbiakban:  Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében  meghatározott tizenöt  napos  határidőn  belül  lehetett  előterjeszteni.   A kifogás határidőn belül érkezett.  Az   Alkotmánybíróság  a  kifogást  —  a  Ve.   130.   §   (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — soron kívül bírálta el.  A  kifogás  tartalma  szerint a kérdésben  népszavazást  lehet tartani,  mert az OVB döntése lényegében változatlanul valamely jövőbeli költségvetés érintettségére figyelemmel tagadta meg az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítését, márpedig az  Alkotmánybíróság 16/2007.  (III. 29.) AB határozata helyes értelmezése  mellett, jövőbeli költségvetés nem tartozik a népszavazás tilalmi körbe.  Utaltak  arra, hogy a hatályos költségvetési törvény egy  évre szól.  Azzal  is  érveltek,  hogy a társadalombiztosítási  alrendszer sajátosságainak vizsgálata és értelmezése olyan új, önálló,  az Alkotmányban nem szereplő hitelesítési szempont, amely  szintén nem szolgálhat alapul a hitelesítés megtagadására.  Hangsúlyozták,   hogy  az  OVB  burkolt  alkotmánymódosításról szóló   álláspontját  az  Alkotmánybíróság   más   ügyben   már elbírálta, és azt nem tartotta megalapozottnak.  Az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányát ezért szerintük az OVB-nek hitelesítenie kellett volna.                                 II.    A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:    1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:  „2.  §  (2)  A  Magyar Köztársaságban minden hatalom  a  népé, amely  a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (...)  28/C. § (...)  (2)  Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000 választópolgár kezdeményezésére. (...)  (3)   Ha  az  országos  népszavazást  el  kell  rendelni,   az eredményes  népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (...)  (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:  a)  a  költségvetésről,  a  költségvetés  végrehajtásáról,   a központi  adónemekről és illetékekről, a vámokról,  valamint  a helyi  adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, (...)”    2. A Ve. érintett rendelkezései:  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”    3.   Az  1998.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Nsztv.) érintett rendelkezései:  „10.   §  Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)  b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”    4.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  (a továbbiakban: Abtv.) szerint:  „27.    §    (1)   Az   Alkotmánybíróság   határozata    ellen fellebbezésnek nincs helye.  (2)    Az   Alkotmánybíróság   határozata   mindenkire   nézve kötelező.”                                III.    A kifogás megalapozott.    1.   A   jelen  ügy  előzményének  lehet  tekinteni   tartalmi szempontból, hogy az Alkotmánybíróság a 16/2007. (III.  9.)  AB határozatban  (ABK 2007. március, 239.) az OVB  568/2006.  (XI. 21.) OVB határozatát megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB 568/2006. (XI. 21.) OVB    határozatával   úgy   döntött,   hogy   a   népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő íve hitelesítését  megtagadja.  Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e  Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és  a járóbeteg-szakellátásért   továbbra   se   kelljen   vizitdíjat fizetni? Az OVB döntése értelmében a kezdeményezés az Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik, mert  a  2007.  évre  vonatkozó  költségvetési  törvényjavaslat (T/1145.)  12.  számú  melléklete, mely az  Egészségbiztosítási Alap  2007. évi költségvetését részletezi, az 1. cím, 7. alcím, 12.  Vizitdíj,  kórházi napidíj soron 22 milliárd  Ft  bevételt tervez    ebből   a   forrásból.   A   vizitdíjnak   mint    az Egészségbiztosítási   Alap  egyik  forrásának   a   léte   vagy kiiktatása   az   Egészségbiztosítási  Alap   bevételei   közül közvetlenül a költségvetést érintő kérdés. A döntés  indokolása szerint  a  kérdés ugyan nem érint már hatályos  költségvetést, azonban egy jövőbeli költségvetéssel kapcsolatban összegszerűen meghatározható,  számszerűsíthető mértékkel változtatja  meg  a költségvetési  bevétel mértékét. Az Alkotmánybíróság  a  döntés vizsgálatánál utalt arra, hogy hatáskörét az Abtv.  1.  §-a  h) pontja   alapján   a   Ve.   130.   §-a   határozza   meg.   Az Alkotmánybíróság  eljárása  ebben  a  hatáskörben  jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában,  valamint a  kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy az  OVB  az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítése során  az  Alkotmánynak  és  az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB   határozat,  ABH  2002,  342,  344.].  Az  Alkotmánybíróság megállapította,  hogy a hitelesítés megtagadásáról  szóló  OVB- határozat   meghozatalakor  vizitdíjról,   kórházi   napidíjról költségvetési törvény nem rendelkezett. Ezt, miként azt az  OVB határozata  is  megállapítja,  csak  a  2007.  évre   vonatkozó költségvetési  törvényjavaslat (T/1145.) 12.  számú  melléklete tartalmazta.  A  határozat  szerint  „Jövőbeli  költségvetésre, valamely   költségvetési   törvényjavaslatra   hivatkozva    az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg. A  költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig módosulhat  és előállhat  az  az  eset  is, hogy az elfogadott  törvény  olyan költségvetést  tartalmaz, amelyben egyáltalán  nem  szerepel  a népszavazásra  feltenni  kívánt kérdéssel  kapcsolatba  hozható előirányzat.”  Az Alkotmánybíróság nem döntött  arról,  hogy  a feltenni  kívánt  kérdés az Alkotmány 28/C. § (5)  bekezdés  a) pontjába ütközik-e, de felhívta az OVB figyelmét arra,  hogy  a megismételt eljárásban az OVB-nek azt kell vizsgálnia,  hogy  a szóban  lévő  kérdés — az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat  (ABH 2001, 392.), az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat (ABH 2004, 834, 837.)  és  a  15/2005. (IV. 28.) AB határozat (ABH  2005,  165, 171.) tükrében — az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok hatálya alá vonható-e.  Annak  ellenére, hogy a jelen ügyben a népszavazásra  feltenni kívánt  kérdés  nem  a  vizitdíjra, hanem a  kórházi  napidíjra vonatkozik, az egyes alkotmányossági kérdések lényeges tartalmi azonosságára   tekintettel  a  jelen   ügyben   felhasználhatók mindazok az érvek, amelyeket az előzménynek tekintett ügyben az Alkotmánybíróság határozata tartalmazott.    2.   Az   Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  a)  pontját   az Alkotmánybíróság   az  51/2001.  (XI.  29.)   AB   határozatban értelmezte (ABH 2001, 392.).  Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  az Alkotmány   28/C.   §   (5)   bekezdésében   szereplő   tiltott népszavazási    tárgykörök   olyan    alkotmányi    felsorolást tartalmaznak,  amelyek bővítése csak az Alkotmány módosításával lehetséges  [64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH  1997,  380, 384.].  A   határozat   hangsúlyozta:  az   alkotmányi   felsorolásból következik,   hogy   az   alkotmányi   szabályozás   kiemelkedő jelentőségével  a  tiltott tárgykörök zárt, szoros  értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő   rendelkezés  konkrét  törvények,  többek  között   a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény tartalmát  vonja  ki  a  népszavazás  jogintézménye   alól.   A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény az  adott  alkotmányi  rendelkezés  közvetlen  végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány  19.  § (3)  bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésében szereplő   költségvetés  és  annak  végrehajtása  (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdés    a)    pontjában    szereplő    kifejezésekkel.    A költségvetésről   szóló  törvény  fogalmába   semmiképpen   sem tartozhat  bele az összes olyan jogszabály, amelynek  pénzügyi- költségvetési   vonzata  van.  A  költségvetés  végrehajtásáról fordulat   pedig   semmiképpen  nem   jelenti   valamennyi,   a költségvetés  érvényesítését szolgáló törvény tartalmát,  hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.  A  határozat  megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó   kérdések  közül  alig  van  olyan,   amelynek   nincs költségvetési   kapcsolódása.   Önmagában   már   az   országos népszavazás  megtartása  is költségvetési  vonzatú,  hiszen  az Nsztv.  14.  §  (2) bekezdése szerint a népszavazást  elrendelő határozatában    az    Országgyűlés    dönt    a    népszavazás költségvetéséről.  Önmagában az, hogy a  népszavazás  eredménye esetlegesen  érinti  az  Országgyűlés mozgásterét  a  következő költségvetési  törvény megalkotásakor,  nem  teszi  tiltottá  a népszavazást.  A  határozat  értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró ok  alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha  a  kérdés  a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy  a  kérdésből okszerűen következik a tiltott  tárgykörként megjelölt  törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés  arra irányul,  hogy  a  választópolgárok pontosan  határozzanak  meg jövőbeli  költségvetési  törvényben szereplő  egyes  kiadásokat (ABH 2001, 392, 395.).  Az  59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult  ki,  hogy az  Alkotmány  28.  §  (5) bekezdésének a)  pontjában  szereplő költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozhat  bele  az összes  olyan  jogszabály,  amelynek  valamilyen  költségvetési vonzata  van.  Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság azt   állapította   meg,   hogy   az   eredményes   népszavazás költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a népszavazásra  bocsátandó,  nyugdíjemelésre  vonatkozó   kérdés szövegszerűen  ugyan  nem tartalmazta a  költségvetési  törvény módosítását,  de  okszerűen következett a kérdésből  a  tiltott tárgykörként  megjelölt törvény – a költségvetési törvényben  a Nyugdíjbiztosítási  Alap  költségvetése  kiadási  főösszege   – megváltoztatása.   A   határozat   megállapította,    hogy    a népszavazásra  szánt  kérdésből eredményes  népszavazás  esetén szükségszerűen következik a nyugdíjak emelése, a  költségvetési törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra szánt  kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik,  így  az Alkotmányban   tételesen  megjelenített   kizárt   népszavazási tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).  Az   Alkotmánybíróság  15/2005.  (IV.   28.)   AB   határozata értelmében  annak  megítélésénél, hogy  az  aláírásgyűjtő  íven szereplő   kérdés,   illetve   a  megtartandó   népszavazás   a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi  vagy  kiadási tételekkel   közvetlen  és  jelentős  kapcsolatban   áll-e,   a költségvetés   egyes  elemeinek  akár  pozitív,  akár   negatív meghatározását  jelenti-e, az Alkotmánybíróság —  az  Alkotmány szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult  elvek alapján  —  esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem     a    költségvetéssel    kapcsolatos    pénzügyi    jogi megfontolásokat. A privatizáció leállításáról  szóló  kérdéssel kapcsolatban   hozott   határozat  megállapította,   hogy   „az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes népszavazás  a  privatizáció azonnali hatályú leállításával  az ország  éves  költségvetéséről szóló  törvényt  közvetlenül  és jelentős  módon  érinti. Ezért az aláírásgyűjtő  íven  szereplő kérdés  az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének  a)  pontjával ellentétes” (ABH 2005, 165, 171.).    3.1.  Az Alkotmánybíróságnak — arra tekintettel, hogy  az  OVB álláspontja  szerint a módosított kérdés arra irányul,  hogy  a választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli költségvetési  törvény egyik tételét, és  ezért  a  kérdés  nem bocsátható  népszavazásra  —  a  jelen  ügyben  állást  kellett foglalnia  abban a kérdésben, hogy az Egészségbiztosítási  Alap költségvetésének  a kórházi napidíjra vonatkozó  részét  érintő népszavazási  kérdés  az  Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdés  a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró ok  hatálya alá vonható-e, vagyis a költségvetési törvénynek  a módosítását   tartalmazza-e,   vagy   a   kérdésből   okszerűen következik-e   a   tiltott   tárgykörként   megjelölt   törvény megváltoztatása,  illetve  a  kérdés  arra  irányul-e,  hogy  a választópolgárok    pontosan    határozzanak    meg    jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.  Az   Alkotmánybíróság  megerősíti:  jövőbeli   költségvetésre, valamely   költségvetési   törvényjavaslatra   hivatkozva    az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg, hacsak  nem  jövőbeli költségvetési törvényben  szereplő  egyes kiadásokról van szó [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392,  395.).  A  kórházi  napidíj az  Egészségbiztosítási  Alap hatályos  költségvetésében sem kiadás a  költségvetési  törvény szempontjából,  hanem bevétel. Az OVB ezért — a 16/2007.  (III. 9.) AB határozatból (ABK 2007. március, 239.) következően — nem tagadhatta  volna  meg  az aláírásgyűjtő ív  hitelesítését.  Az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtagadásának akkor  lett  volna helye,  ha  az OVB döntését az 51/2001. (XI. 29.) AB  határozat szerint  értelmezett kizáró okokra alapíthatja, ez a  határozat tartalmaz ugyanis jövőbeli költségvetésre (jövőbeli kiadásokra) utaló kizáró tárgykört. A már hatályos költségvetési törvénnyel kapcsolatos  kizárt  tárgykörök értelmezéséről  szóló  15/2005. (IV.  28.)  AB határozat megállapításai (ABH 2005,  165,  171.) jövőbeni  költségvetésre nem vonatkoztathatók, vagyis  valamely hatályos költségvetési törvény érintettségének hiánya miatt nem kell  abban  a  körben  vizsgálódni a  jelen  ügyben,  hogy  az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes népszavazás  (itt: a kórházi napidíj megszüntetése)  az  ország éves  költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül  és  jelentős módon érinti-e.    3.2.  Az  Alkotmánybíróság  szerint  valamely  költségvetésben (vagy   a   kiadások   tekintetében  jövőbeli  költségvetésben) szereplő  nem  minden  előirányzat módosulása  vagy  módosítása vonja   maga   után  szükségszerűen  magának  a   költségvetési törvénynek  a  módosítását. Ha a népszavazás eredményes,  és  a választópolgárok   úgy  döntenek,  hogy  a  feltett   kérdéssel egyetértenek,  akkor  a  kórházi napidíjról  szóló  népszavazás szükségszerű   következménye  az   lehet,   hogy   a   kötelező egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi   LXXXIII. törvény   (a  továbbiakban:  Ebtv.)  18/A.  §-át,   s   nem   a költségvetési  törvényt,  kell az Országgyűlésnek  módosítania. Nem  az  Egészségbiztosítási Alap költségvetésének egyik  sora, hanem  ez  a törvényi szabály vonatkozik arra a kérdésre,  hogy kell-e  kórházi  napidíjat fizetni. Ez a törvényi  szabály  az, amelynek  következménye a költségvetésben a  kórházi  napidíjra vonatkozó   előirányzat  megjelenése.   Önmagában   a   kórházi napidíjjal összefüggő bevétel — vagy, mint az OVB határozatában szerepel,  tétel  — elmaradása, az Alap költségvetésének  ez  a módosulása az Ebtv. módosítása következtében, a költségvetésről szóló  törvényt  nem  érinti  közvetlenül  és  jelentős  módon. Eredményes   népszavazásból   sem   következne   okszerűen    a költségvetési  törvény módosítása. Ezért az aláírásgyűjtő  íven szereplő  kérdés  az  Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdésének  a) pontjával nem ellentétes.    4.1.  Az  OVB  azzal  is  érvelt, hogy eredményes  népszavazás azzal   a   következménnyel   járhat,   hogy   hatályban   lévő költségvetési  törvény módosítására kötelezi az  Országgyűlést, ti.   az  OVB  szerint  előfordulhat  az  a  helyzet,  hogy   a költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg december 31-én.  Az   Alkotmánybíróság  megállapítja,   hogy   sem   a   kérdés benyújtásakor,  sem az OVB vagy az Alkotmánybíróság  döntésekor nem  merült fel adat arra, hogy a Magyar Köztársaság 2007.  évi költségvetéséről  szóló  2006.  évi  CXXVII.  törvény   időbeli hatálya  meghosszabbodna; nem állapítható meg az  sem,  hogy  a hatályos  költségvetési  törvényt  az  Országgyűlés  egy  évnél hosszabb időtartamra fogadta el.    4.2.    Az    OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási    Alap költségvetésének   stabilitásához,  a   bevételi   és   kiadási szerkezet  megváltoztathatóságához  kapcsolódó  alkotmányossági mércékre  figyelemmel  a fizetendő kórházi  napidíj  (vizitdíj) megszüntetése   a   biztosítási  elvű   egészségügyi   rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány  28/C.  § (5)  bekezdés  a)  pontjában  szereplő,  költségvetésről  szóló törvény  tartalma  mint kizárt tárgykör  nem  értelmezhető  oly mértékben  kiterjesztően, ahogyan azt az OVB teszi. Jóllehet  a kérdésben szereplő kórházi napidíj jogintézményének, a  kórházi napidíjat   bevezető  törvényhez  fűzött  miniszteri  indokolás szerint,  nem az egészségügyi rendszer stabilizálása  a  célja, mégis  az  Egészségbiztosítási Alap olyan  bevétele,  amely  az egészségügyi  szolgáltatóknál marad, így bizonyos  mértékben  a hatályos  költségvetési  törvényben finanszírozási  jellege  is van,  még akkor is, ha a biztosítottak viszonylag széles körben eleve mentességet élveznek fizetése alól.  Önmagában  a  kórházi napidíj bevétel-jellegéből  azonban  nem következik sem az, hogy megszüntetése az egészségügyi  rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné, sem az, hogy az Alkotmány   28/C.   §  (5)  bekezdés  a)   pontja   alapján   a költségvetési  törvény  érintettsége  miatt  lenne  követelmény kizárt  tárgykörnek  tekinteni az egészségbiztosítási  rendszer finanszírozását egyébként csekély mértékben érintő kérdést.    4.3.  Az  Alkotmánybíróság 15/2007. (III.  9.)  AB  határozata (ABK  2007.  március,  233.) az OVB  566/2006.  (XI.  20.)  OVB határozatát, amely aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta  meg, megsemmisítette,  és  az  Országos  Választási  Bizottságot  új eljárásra utasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő  kérdés szerepelt:  Egyetért-e Ön azzal, hogy az  államilag  támogatott felsőfokú   tanulmányokat  folytató  hallgatóknak  ne   kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?  Az  OVB határozata egyebek között azt állapította meg, hogy  a népszavazásra   vonatkozó  hatályos  alkotmányi   rendelkezések alapján  nem  dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, ezért a kérdésben tartandó  országos népszavazás       eredményessége      esetlegesen       burkolt alkotmánymódosítást  eredményez.  Az  Alkotmánybíróság  az  OVB határozat   felülvizsgálatakor  utalt  gyakorlatára,   amelynek alapján   a   népszuverenitásból  fakadó   jogoknak   mind   az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány    rendelkezéseinek    megfelelően    történhet.    A népszavazásra  bocsátott  kérdés nem foglalhat  magába  burkolt alkotmánymódosítást [elsőként: 2/1993. (I. 22.)  AB  határozat, ABH   1993,   33.].   A  25/1999.  (VII.   7.)   AB   határozat megállapította,   hogy   az  Alkotmány  módosítására   irányuló kérdésben  nem írható ki választópolgári kezdeményezésre  olyan népszavazás,  amely  az  Országgyűlésre  kötelező  volta  miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét (ABH 1999, 251, 262.).  Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az  OVB  a népszavazási kezdeményezés burkoltan alkotmánymódosító jellegét abban  látja, hogy a hatályos alkotmányi rendelkezések  alapján nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye az   Országgyűlést.   Az   Alkotmánybíróság   idézte   az   OVB határozatát,  amely  szerint  a népszavazásra  feltenni  kívánt „kérdésben (...) egy eredményes, a kérdésre igenlő választ  adó népszavazás    olyan   bizonytalan   határidejű   törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak  a  hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire    vonatkozó   rendelkezései   megváltoztatásával kaphatnak  alkotmányos  alapot. Ezért  az  Országos  Választási Bizottság  (...)  a  kérdést  a  burkoltan  alkotmánymódosítást kiváltó  jellege  miatt is” utasította el. Az  Alkotmánybíróság 15/2007.  (III.  9.)  AB határozata (ABK 2007.  március,  233.) szerint   a   felsőoktatási  törvény  módosításra,  a   képzési hozzájárulás megszüntetésére vonatkozó kérdés nem  irányult  az Alkotmány  módosítására  az  OVB határozatban  kifejtett  érvek alapján.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy  eredményes népszavazásból   az   Országgyűlésnek  nem   keletkezne   olyan jogalkotási    kötelezettsége,   amely   csak   az    Alkotmány módosításával teljesíthető.  Habár a jelen ügyben más kérdés hitelesítéséről van szó, de  a most  vizsgált  OVB határozat is tartalmilag ebben  a  részében ugyanazt  az  alkotmányossági kérdést veti fel,  mint  amit  az Alkotmánybíróság   említett   döntésében   már   elbírált.   Az Alkotmánybíróság  ezért,  utalva  a  15/2007.  (III.   9.)   AB határozat  III. 3. pontjában (ABK 2007. március, 233, 235-236.) kifejtettekre,  a  jelen ügyben sem találta megalapozottnak  az OVB    úgynevezett    burkolt    alkotmánymódosításról    szóló álláspontját;  a  kórházi  napidíj  megszüntetésére,  az  Ebtv. módosítására    irányuló    kérdés    nem    jelent     burkolt alkotmánymódosítást.    5.  Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint  határozott.  A megismételt eljárásban  az  OVB-nek  az Alkotmány  és  az  Nsztv.  rendelkezéseinek  megfelelő  kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie kell.  Az  Alkotmánybíróság emlékeztet a Ve. 130. § (3)  bekezdésére, amely  úgy  rendelkezik,  hogy a kifogás  elbírálása  során  az Alkotmánybíróság  az  OVB határozatát helybenhagyja,  vagy  azt megsemmisíti,   és  az  Országos  Választási   Bizottságot   új eljárásra  utasítja. A Ve-nek az a szabálya, amely feljogosítja az   Alkotmánybíróságot  arra,  hogy  az  OVB-t  új   eljárásra utasítsa, azt jelenti, hogy az OVB-t a megismételt eljárásban — összhangban  az  Abtv.  27. § (2) bekezdésében  foglaltakkal  — nemcsak  az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező  része, hanem  annak  indokolása  is köti, annak  tartalmát  az  OVB  a megismételt  eljárásban  és  a határozathozatal  során  köteles figyelembe venni.  Az  Alkotmánybíróság — figyelemmel az OVB határozatának Magyar Közlönyben  való  megjelenésére — elrendelte e határozatának  a Magyar Közlönyben való közzétételét.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                          Dr. Balogh Elemér         Dr. Bragyova András          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Holló András              Dr. Kiss László          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Kovács Péter         Dr. Kukorelli István          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Lenkovics Barnabás       Dr. Lévay Miklós          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Paczolay Péter       Dr. Trócsányi László          előadó alkotmánybíró            alkotmánybíró Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye    Nem   értek   egyet  a  többség  által  elfogadott   határozat rendelkező részével és indokolásával sem.  Továbbra  is  fenntartom a 16/2007. (III. 9.) AB határozathoz, valamint   a   jelen  határozattal  azonos  napon   a   képzési hozzájárulással kapcsolatos 105/2007. (III. 29.) OVB  határozat ellen   benyújtott  kifogás  tárgyában  elfogadott  465/H/2007. ügyszámú  AB  határozathoz írt különvéleményemet, és  az  abban foglaltakat a következőkkel kívánom kiegészíteni.    1.  A  többség által elfogadott határozat az OVB aláírásgyűjtő ív  hitelesítését megtagadó 107/2007. (IV. 11.) OVB határozatát megsemmisíti  és  az OVB-t új eljárásra utasítja.  A  határozat érvelése  azon  alapul, hogy a népszavazásra bocsátandó  kérdés nem  ütközik  az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  a)  pontjában nevesített   tiltott  tárgykörbe,  mivel  ha   „a   népszavazás eredményes, és a választópolgárok úgy döntenek, hogy a  feltett kérdéssel  egyetértenek, akkor a vizitdíjról szóló  népszavazás szükségszerű   következménye  az   lehet,   hogy   a   kötelező egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi   LXXXIII. törvény   (a  továbbiakban:  Ebtv.)  18/A.  §-át,   s   nem   a költségvetési  törvényt,  kell az Országgyűlésnek  módosítania. (…)  Önmagában a vizitdíjjal összefüggő bevétel elmaradása,  az Alap  költségvetésének  ez  a módosulása  az  Ebtv.  módosítása következtében,  a  költségvetésről szóló  törvényt  nem  érinti közvetlenül és jelentős módon”.  Nem   értek   egyet   a   határozat   ezen   érvelésével.   Az államháztartásról  szóló  1992. évi  XXXVIII.  törvény  2.  §-a értelmében   az   államháztartást  a   következő   alrendszerek alkotják: (1) a központi kormányzat, (2) az elkülönített állami pénzalapok,    (3)    a    helyi    önkormányzatok,    (4)    a társadalombiztosítás    költségvetései.    Ezen    alrendszerek költségvetéséből  épül  fel az állami  költségvetés,  amely  az állam  meghatározott  időtartamra előirányzott  kiadásainak  és bevételeinek  tételes felsorolása és mérlege. Ha  elfogadjuk  a költségvetésnek   ezt  a  definícióját,  akkor   irreleváns   a határozat  indokolásának  azon  fejtegetése,  mely  szerint   a vizitdíj illetve a kórházi napidíj a költségvetés szempontjából nem  kiadás,  hanem  bevétel,  mivel  a  költségvetésről  szóló törvény  tartalmán  mindazt érteni  kell,  ami  a  költségvetés bevételeinek    és   kiadásainak   jogcímét   érinti.    Minden költségvetési  kiadás szükségszerűen a költségvetési  törvényen alapszik, függetlenül attól, hogy az adott kiadási tétel  abban konkrétan  meg  van-e  nevezve, vagy  más  kiadási  előirányzat része.  Az,  hogy  a vizitdíj, illetve a kórházi  napidíj  —  a határozat   szavaival   élve  —  az  Egészségbiztosítási   Alap költségvetésének  egyik  sora-e,  vagy  sem   a   költségvetési törvénnyel való közvetlen, szoros és jelentős érintettséget nem befolyásolja.  Ahogyan  azt  már  a  16/2007.  (III.   9.)   AB határozathoz (ABK 2007. március, 239, 242.) AB határozathoz írt különvéleményemben is kifejtettem, a vizitdíj illetve a kórházi napidíj   nem   egyszerűen  érinti  az   államháztartás   egyik alrendszere,  az  Egészségbiztosítási  Alap  bevételeit,  hanem egyben   közvetlenül   költségvetési   bevételi   jogcímet   is keletkeztet,  amin  az  sem változtat, hogy  a  vizitdíj  és  a kórházi  napidíj  bevétele  a  beszedő  intézménynél  marad.  E bevétel elmaradása esetén az elmaradó bevételt az államnak vagy más   forrásból   kell  fedeznie,  vagy   a   kiadásokat   kell csökkentenie,  ami  közvetlenül  befolyásolná  a   költségvetés egyenlegét.    2.  Az ugyanezen a napon a képzési hozzájárulással kapcsolatos 105/2007.  (III.  29.) OVB határozat ellen  benyújtott  kifogás tárgyában     hozott    alkotmánybírósági     döntéshez     írt különvéleményem  3.  pontjában  kifejtett  érveim   alapján   a vizitdíj  és  a  kórházi napidíj is „illetéknek” tekinthető,  s mint  ilyen  ugyancsak az Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdés  a) pontjában megnevezett tiltott népszavazási tárgykörnek minősül.  A  vizitdíj  és  a  kórházi napidíj illetékként  ítélhető  meg abban   az   értelemben,   hogy  annak   megfizetése   valamely szolgáltatás igénybevételének előfeltétele [Ebtv. 18/A.  §  (1) bekezdés].  Mindkét illeték jellegű fizetési kötelezettség  nem annyira   a  közszolgáltatás  —  pontosabban:  az  egészségügyi szolgáltatás  — ellenértéke, lévén a fizetendő vizit-,  kórházi napi-,   stb.   díjaknál  sokszorta  nagyobb   az   igénybevett szolgáltatás  ellenértéke, hanem a fő funkciója a  szolgáltatás igénybevételének szabályozása pénzügyi eszközökkel.    A  fenti  érvek alapján az Alkotmánybíróságnak helyben kellett volna  hagynia az OVB aláírásgyűjtő ív hitelesítését  megtagadó döntését.    Budapest, 2007. június 5.                                             Dr. Bragyova András                                                   alkotmánybíró Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye A  határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával nem értek egyet.     1.   Az   Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  a)  pontjában szabályozott     népszavazási     korlátozás     értelmezésével kapcsolatosan nem alakult ki egyértelmű alkotmánybírósági mérce a  tekintetben,  hogy mely esetekben tekintendő a  népszavazási kérdés   a  költségvetésről  szóló  törvény  tartalmát   érintő kérdésnek. A  28/C.  § (5) bekezdés a) pontját elsőként értelmező 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában (ABH 2001, 392.) az Alkotmánybíróság kimondta,  hogy az e rendelkezésben meghatározott költségvetési törvényen,   valamint  a  költségvetés  végrehajtásáról   szóló törvényen az Alkotmány 19. § (3) bekezdésében, valamint a 32/C. §  (1) bekezdésében szabályozott törvényeket kell érteni. Így a költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem értendő bele  az  összes olyan törvény, amelynek költségvetési  vonzata van.   Az   Alkotmánybíróság  ebben  a  határozatában   negatív megközelítéssel  értelmezte  ezt a  népszavazást  kizáró  okot. Rámutatott arra, hogy a népszavazási kérdés távoli és közvetett összefüggése  a  költségvetési  törvénnyel  nem  eredményezi  a kérdés  tiltott  tárgykörré válását. Ennek  a  határozatnak  az indokolása  határozott utalást tartalmazott  arra  nézve,  hogy népszavazást  kizáró  ok  lehet az, ha a  népszavazás  jövőbeni költségvetési     törvényben    szereplő    kiadások     pontos meghatározására irányul. (ABH 2001, 395.) Az  59/2004. (XII. 14.) AB határozatában az Alkotmánybíróság  a vizsgálatát   leszűkítette  az  akkor  hatályos   költségvetési törvény  tartalmára  és megállapította,  hogy  bár  a  vizsgált kérdés  nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását,  a kérdésből  okszerűen  következik a költségvetési  törvény  –  a Nyugdíjbiztosítási  Alap költségvetése kiadási  főösszegének  – megváltoztatása,  ezért  az a tiltott  népszavazási  tárgykörök közé tartozik. (ABH 2004, 834, 837.) A 15/2005. (IV. 28.) AB határozatában a népszavazásra bocsátani kívánt   kérdést   nem   kizárólag  az  elbíráláskor   hatályos költségvetési   törvény,   hanem  a   privatizációs   bevételek elmaradásának  a  jövőbeni költségvetési  törvények  tartalmára gyakorolt  hatását is vizsgálva minősítette tiltott  tárgykörbe ütközőnek az Alkotmánybíróság. (ABH 2005, 165, 171.) A  16/2007.  (III. 9.) AB határozatában ismét  az  elbíráláskor hatályos  költségvetés tartalmához kötötte az  Alkotmánybíróság annak  megítélését, hogy a vizsgált népszavazási kérdés tiltott tárgykörbe  tartozik-e, és arra hivatkozással semmisítette  meg az  OVB határozatát, hogy az OVB aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadó  határozatának meghozatalakor hatályos  költségvetési törvény még nem tartalmazta a vizitdíjat, így az akkor még  nem minősült tiltott tárgykörnek. (ABK 2007. március, 239.) A   határozat  indokolásában  –  az  51/2001.  (XI.   29.)   AB határozatra  hivatkozva – kifejtett álláspont szerint  jövőbeli költségvetésre,     vagy    költségvetési     törvényjavaslatra hivatkozással  az aláírásgyűjtő ív hitelesítése  megalapozottan nem tagadható meg, hacsak nem jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokról van szó.     2.   Az  Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdésének  a)  pontja álláspontom   szerint   a  maga  egységében   értelmezendő   és értelmezése  során  annak  rendeltetéséből  kell  kiindulni.  A költségvetési   törvény   az   állami   feladatok   ellátásához előirányzott  kiadások  és a kiadások teljesítéséhez  szükséges bevételek meghatározását tartalmazza. Az Alkotmány 28/C. §  (5) bekezdésének  a)  pontjában  szabályozott  tárgyköröket  érintő népszavazás      az      állami      feladatok      biztonságos megvalósíthatóságának pénzügyi, gazdasági feltételeit és így az ország kormányozhatóságát közvetlenül érintené. Az Alkotmány az állami   feladatok   megvalósíthatóságának  védelme   érdekében minősíti   tiltott  népszavazási  tárgykörnek  és   utalja   az Országgyűlést kizárólagosan megillető szabályozási  tárgynak  a költségvetésről, a költségvetés alapvető bevételi  forrásairól, valamint   a   költségvetés  végrehajtásáról  szóló   törvények tartalmának meghatározását. A kizáró ok e rendeltetését figyelembe véve az Alkotmány mind a költségvetési  kiadások, mind a költségvetési bevételek  körére kiterjed,  mind  a  hatályos, mind  a  jövőbeni  költségvetések tartalmát   illetően.  Az  ügydöntő  népszavazás  eredményeként költségvetési  bevételi  források  megszüntetése,  a  bevételek csökkentése   nemcsak   a   hatályos   költségvetési    törvény végrehajtását veszélyezteti, hanem az állami feladatok jövőbeni ellátását is. A  költségvetési  törvény tartalmi elmeit az  államháztartásról szóló   1992.  évi  XXXVIII.  törvény  (a  továbbiakban:  Áht.) szabályozza.  Álláspontom  szerint az  Alkotmány  28/C.  §  (5) bekezdés   a)  pontjába  foglalt  népszavazást  kizáró   ok   a költségvetési  törvénynek  az  Áht.-ban  szabályozott  tartalmi elemeire vonatkozóan jelent tiltott népszavazási tárgykört.  Az Áht. 7. § (2) bekezdése alapján az állami feladatok ellátásához szükséges  költségvetési  bevételek és  költségvetési  kiadások egyaránt   a   költségvetési   törvény   tartalmi   elemei.   A költségvetési kiadások mértékének meghatározásáról, valamint  a költségvetés  bevételi  forrásairól  szóló  népszavazás  minden esetben  közvetlenül érinti a költségvetési törvény  tartalmát, így  az  kizárt népszavazási tárgykörnek minősül  az  Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdése  a) pontja alapján  akkor  is,  ha  az költségvetés egészéhez képest nem tekinthető jelentősnek. Az  Áht.  az állami feladatok teljesítéséhez előírható fizetési kötelezettségekről,    a   költségvetés    bevételeit    képező közbevételekről a következőképpen rendelkezik: „10.  §  (1)  A  Magyar Köztársaság területén  működő,  illetve jövedelemmel,  bevétellel, vagyonnal rendelkező  jogi  személy, jogi   személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet,  továbbá   a jövedelemmel,  bevétellel  vagy vagyonnal  rendelkező  belföldi vagy   külföldi  természetes  személy  kötelezhető  arra,  hogy befizetéseivel  hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz. (2)  A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő. (3)  Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét,  a  fizetési  kötelezettség  mértékét,  a  kedvezmények, mentességek   körét   és   mértékét,   továbbá   előlegfizetési kötelezettséget megállapítani – a díj és a bírság kivételével – csak   törvényben,   illetve  törvény  felhatalmazása   alapján önkormányzati rendeletben lehet.” Az Áht. e rendelkezését figyelembe véve a vizitdíj és a kórházi napidíj   is  ezek  közé  az  Áht.  10.  §-a  által   definiált közbevételek  közé  tartozik. Az, hogy ezek  a  díjak  valamely szolgáltatáshoz  kötődnek és a szolgáltató  bevételét  képezik, nem  változtat  ezeknek  a fizetési kötelezettségeknek  azon  a rendeltetésén, hogy állami feladatok megvalósítását szolgálják, az  a  funkciójuk,  hogy az érintettek az államháztartás  egyik alrendszere  –  az  Egészségbiztosítási Alap – költségvetéséhez hozzájáruljanak.  Ha az ügydöntő népszavazás a  költségvetés  e bevételi  forrásainak megszüntetése mellett dönt, az nemcsak  a kötelező   egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi LXXXIII.  törvény  vizitdíjra  és kórházi  napidíjra  vonatkozó rendelkezései   hatályon  kívül  helyezésének   kötelezettségét hárítja   az   Országgyűlésre,  hanem  közvetlenül   érinti   a népszavazást  követő  költségvetés  tartalmát  is,  ezeknek   a bevételi  forrásoknak a kivonása az egészségügyi ellátásból  az egészségügyi    szolgáltatások   finanszírozásához    szükséges költségvetési kiadások növelését is eredményezi. Mindezeket    figyelembe    véve   álláspontom    szerint    az Alkotmánybíróságnak az Országos Választási Bizottság  107/2007. (IV. 11.) OVB határozatát helyben kellett volna hagynia. Budapest, 2007. június 5.                                                Dr. Holló András                                                   alkotmánybíró A különvéleményhez csatlakozom:                                                Dr. Lévay Miklós                                                   alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	33/2007. (VI. 6.)
Date of the decision: .	06/05/2007
.
.