Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 39.Pk.500.046/2022/8. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.633.194/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az apa (az alapeljárásban: kérelmező) kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelméről a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) döntött 39.Pk.500.046/2022/6. számú végzésével. A PKKB megállapította, hogy a kérelmezett a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat felróhatóan megszegte, ezért pénzbírságot szabott ki, valamint felhívta az kérelmezettet, hogy az elmaradt kapcsolattartás pótlását teljesítse. A kérelmezett és kiskorú gyermeke a végzés ellen fellebbezést nyújtott be. A kérelmezett fellebbezését a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.632.673/2022/15. számú végzésével elbírálta; a PKKB 6. számú végzését a pénzbírság összege vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben azt helybenhagyta. A kiskorú indítványozó fellebbezését a PKKB - az alkotmányjogi panaszban sérelmezett 8. számú végzésével - arra hivatkozva utasította vissza, hogy a kiskorú az eljárásban sem kérelmezőként, sem kérelmezettként nem léphetett volna fel, ezért a felek jogállását nem gyakorolhatja. A másodfokú bíróság 49.Pkf.633.194/2022/3. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. A bíróság megállapította, hogy az érdekeltként megjelölt kiskorú korlátozottan cselekvőképes, a Pp. 33. §-a alapján perbeli jogképességgel rendelkezik, ezért a fellebbezés visszautasításának indoka a perbeli jogképesség hiánya nem lehet. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a kapcsolattartás végrehajtásáról hozott eljárásban a kiskorú gyermek a felek jogállását nem gyakorolhatja, rá nézve a kapcsolattartás végrehajtásáról szóló határozat rendelkezést (marasztalást, kötelezést) nem tartalmazhat, így a Pp. 365. § (5) bekezdése alapján fellebbezésre nem jogosult.
A kiskorú indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése, amellyel a kapcsolattartásra kötelező bírósági döntés elleni fellebbezés jogát megvonta, sérti emberi méltóságát, a törvény előtti egyenlőség elvét, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony és érdemi jogorvoslathoz való jogát. Álláspontja szerint a kapcsolattartáshoz való jog elsődlegesen a gyermeki jogot körébe tartozó jogintézmény; Bnptv. külön rendelkezik arról, hogy a 14. életévet betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt meghiúsult kapcsolattartás esetén a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárást fel kell függeszteni. A gyermek érdekelt kizárása a nemperes eljárásból contra legem jogalkalmazást jelent..
. |