A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok
alapján, egyesített eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (3) és
(4) bekezdése, valamint a 17. § (3) bekezdése
alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt
elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi. A megsemmisített rendelkezések az
Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való
közzététele napján vesztik hatályukat.
Indokolás
I.
1. Az egyik indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az
önkormányzati tevékenység nyilvánosságát érintő
rendelkezései - a 12. § (3) és (4) bekezdése, s a 17. § (3)
bekezdése - alkotmányellenességének megállapítását és
megsemmisítését kérte. Arra hivatkozott, hogy a
képviselőtestületi ülések és jegyzőkönyveik nyilvánosságának
korlátozása sérti a közérdekű adatok megismerésének az
Alkotmányban is biztosított alapvető jogát és ellentétes az
Ötv. 2. § (1) bekezdésében foglalt előírással.
2. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítására irányuló indítvány előterjesztője pedig azt
sérelmezte, hogy az Ötv. nem tartalmaz előírásokat a
személyes adatok védelméről. Kifogásolta, hogy - törvényi
garanciák nélkül - az ügyfelek személyes adatai bárki
számára hozzáférhetővé válnak, mivel az Ötv. nem szabályozza
a személyes adatok kezelésének rendjét, s az ilyen adatok
védelmére az önkormányzatokat sem kötelezi. Álláspontja
szerint a jogi szabályozás hiánya az Alkotmány 59. § (1)
bekezdésében foglalt, a személyes adatok védelméhez való jog
jogalkotói mulasztás útján megvalósuló sérelmét jelenti.
II.
Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a következőket állapítja
meg: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad
véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű
adatokat megismerje, illetőleg terjessze." E § (3) bekezdése
szerint "a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény,
valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges".
Az 59. § (1) bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaságban
mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás
sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes
adatok védelméhez való jog." A (2) bekezdés pedig úgy
rendelkezik, hogy "a személyes adatok védelméről szóló
törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges".
Az Ötv. 2. § (1) bekezdése a helyi önkormányzatok működésére
vonatkozóan alapvető fontosságú szabályt állapít meg: "a
helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét,
helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű
nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi
közakaratot".
Az Ötv. a képviselőtestület működését szabályozó
rendelkezések között, a 12. § (3) bekezdésében megállapítja:
"a képviselőtestület ülése nyilvános, indokolt esetben a
testület zárt ülést rendelhet el".
A (4) bekezdés pedig így rendelkezik: "a képviselőtestület
döntéseit nyílt szavazással hozza, indokolt esetben titkos
szavazást rendelhet el".
A képviselőtestületi ülések előterjesztéseinek és
jegyzőkönyveinek nyilvánosságára vonatkozóan az Ötv. 17. §
(3) bekezdése megállapítja: "a választópolgárok - a zárt
ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület
előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyvébe".
III.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben megfogalmazott
döntését a következőkkel indokolja.
1. A közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége az
Alkotmányban biztosított, az alaptörvényből közvetlenül is
fakadó alapvető jog. A közérdekű információkhoz való szabad
hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti
testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás
jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti
azok demokratikus működését. A közügyek boyolultsága miatt a
közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt
állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet
hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges
információkat.
Az Alkotmány 42. §-a megállapítja, hogy "a helyi
önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi
közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi
közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása". A 44. §
(1) bekezdése szerint pedig "a választópolgárok a helyi
önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján,
illetőleg helyi népszavazással gyakorolják". A fenti
értelemben funkcionáló önkormányzáshoz mellőzhetetlen, hogy
a polgárok az önkormányzat döntéseiről, működéséről
tájékozódhassanak. Az önkormányzatnak kötelessége, hogy
lehetővé tegye az önkormányzati testületek, különösen a
képviselőtestület eljárásának és határozatainak
megismerését. Ennek lehetőségét is szolgálják az Ötv.-nek a
közmeghallgatás intézményére és a képviselőtestület
döntéselőkészítő munkáját segítő fórumokra vonatkozó
rendelkezései.
2. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint "az alapvető
jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény
állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem
korlátozhatja". Az Ötv. 12. §-ának sérelmezett rendelkezései
"indokolt esetben" megjelöléssel teszik lehetővé a
képviselőtestületi ülések nyilvánosságának korlátozását,
illetve a titkos szavazás alkalmazását. Ez a törvényi
megfogalmazás a képviselőtestület számára szinte teljes körű
mérlegelési lehetőséget biztosít, s ezáltal nem zárja ki a
közérdekű adatok megismerésének alkotmányellenes
korlátozását. Ezek a szabályok azért alkotmányellenesek,
mert diszkrecionális jogkört adnak a képviselőtestületnek
abban, hogy nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalja-e a
hatáskörébe tartozó ügyeket. Ezzel lehetőséget nyújtanak
arra, hogy a képviselőtestület közérdekű adatokat elzárjon a
nyilvánosság elől, vagy személyes adatokat a személyiségi
jogokat sértő módon a nyilvánosság elé tárjon. A törvényi
garanciák hiánya mindkét alkotmányos alapjogot sérti. A
képviselőtestület nyilvános vagy zárt ülésének tartására
vonatkozó diszkrecionális jog megadása szükségtelenül és
aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismerésének
jogát, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó
alapjogot is. Alkotmányossá e tárgykör szabályozása akkor
válik, ha a nyilvánosság kizárásának megfelelő indokait és a
személyes adatok védelmének módozatait közelebbről megjelöli
a törvény. Ezért az Alkotmánybíróság az Ötv. 12. § (3) és
(4) bekezdését megsemmisítette.
3. Az Ötv. 17. § (3) bekezdése a képviselőtestületi zárt
ülések előterjesztéseinek és az ilyen ülések
jegyzőkönyveinek nyilvánosságát kivétel nélkül kizárja. Az a
szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a zárt ülés
előterjesztései és jegyzőkönyve tartalmuktól függetlenül
legyenek hozzáférhetetlenek a polgárok számára,
alkotmányellenes, mert szükségtelenül és aránytalan
mértékben korlátozza a közérdekű adatok megismerésére
vonatkozó alapvető jogot. Az információk visszatartása
(nyilvánosságuk korlátozása) nem vonatkozhat általában a
dokumentumokra, iratfajtákra ( előterjesztésekre,
jegyzőkönyvekre ). A nyilvánosság körének meghatározásánál a
dokumentumok tartalmából kell kiindulni. Alkotmányellenes az
olyan szabályozás, amely az iratokat nem tartalmuk szerint
minősíti titkosnak. Az iratokban foglalt adatok
nyilvánossága abból a szempontból korlátozható, hogy
tartalmaznak-e állami, vagy szolgálati titkot, illetve a
személyes adatok védelméhez való jog épségének megóvása
szempontjából lényeges információt. Az információ csak akkor
nem tekinthető közérdekűnek, ha az személyes adat. A
közérdekű információ kiadását pedig a törvényi
követelményeknek megfelelő titoktartási rendelkezések
tilthatják meg. A sérelmezett szabályozás nem az alkotmányos
okból védelmet igénylő adatok meg óvásának kötelezettségét
írja elő, hanem az előterjesztések és a jegyzőkönyv ( s
ezáltal valamennyi azokban őrzött adat ) megismerhetőségét
kategórikusan zárja ki. Mivel az ilyen szabályozás
szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok
nyil vánosságához és a személyes adatok védelméhez való
jogot, az Alkotmánybíróság az Ötv. 17. § (3) bekezdését -
mint alkotmányellenes rendelkezést - megsemmisítette.
4. Az Alkotmánybíróság az új, alkotmányos jogi szabályozás
tartalmára utalva szükségesnek tartja megjegyezni a
következőket. A közérdekű adatok nyilvánosságához és
megismeréséhez való jog önálló törvényi szabályozása
alkotmányos alapot adhat a titokban tartáshoz és a
nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdekek konfliktusában az
érdekmérlegelésre. E törvény rendelkezései meggátolhatják az
infomárcióáramlás indokolatlan akadályozását, a titkos
adattárolást elvonhatják a diszkrecionális döntések köréből.
Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok,
amelyek nem személyesek és amelyeket törvényi rendelkezés
alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá,
bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal
valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden
közérdekű adathoz hozzájussanak. Nem a polgárnak kell az
információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz
szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia - törvényi
okok fennállását bizonyítva - az igényelt információ
esetleges megtagadását. Ezzel szemben a személyes adat csak
az érintett beleegyezése vagy törvényi rendelkezések
alapján, az adatok körének pontos meghatározásával kerülhet
nyilvánosságra.
IV.
1. Az Alkotmánybíróság az annak megállapítására irányuló
indítványt, hogy a jogalkotó az Ötv.-ben nem határozta meg
az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított személyes
adatok védelméhez való jog érvényesítésének alkotmányos
biztosítékait és ezáltal mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet idézett elő, elutasította.
A magántitok és a személyes adatok védelméhez való
alapjogról az Alkotmány idézett rendelkezései szerint
minősített szavazat-többséggel elfogadható törvény
alkotására van szükség. Az Alkotmány 78. § (2) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy "a Kormány köteles az Alkotmány
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az
Országgyűlés elé terjeszteni". Az Alkotmány módosításáról
szóló 1989. évi XXXI. törvény 39. § (2) bekezdése szerint az
akkor Minisztertanácsnak nevezett Kormánynak 1990. április
30-ig kellett volna gondoskodnia az Alkotmány
"végrehajtásához szükséges tör-vényjavaslatok Országgyűlés
elé terjesztéséről, illetőleg a hatáskörébe tartozó
jogalkotási feladatok elvégzéséről". A Magyar Köztársaság
Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény 8.
§ (5) bekezdése a fenti határidőt 1990. szeptember 30-ig
meghosszabbította. E határidő lejárta után az Alkotmány
vérehajtásához szükséges valamennyi törvényjavaslat
előterjesztésére az Országgyűlés újabb határidőt nem
állapított meg. Számos törvény tartalmaz azonban
meghatározott tárgykörben törvényi, kormányrendeleti vagy
miniszteri rendeleti szabályozásra vonatkozóan határidőt. A
15/1991. (IV. 13.) AB határozat pedig kimondta, hogy "a
törvényhozó kötelessége, hogy megalkossa az Alkotmány 59. §
és 61. §-ának megfelelő törvényt a személyes adatok
védelméről és a közérdekű információk hozzáférhetőségéről",
de mulasztásos alkotmánysértést megalkotásának addigi
elmaradása miatt az Alkotmánybíróság nem állapított meg és
ennek következtében határidőt sem szabott a vonatkozó
törvényjavaslat előterjesztésére és e törvény kibocsátására.
E határozat elfogadása előtt pedig a Kormány már az
Országgyűlés elé terjesztette "a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló
törvényjavaslatot.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 49.
§-a szerint: "Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg
bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv
a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát
elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a
mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével -
felhívja feladatának teljesítésére. A mulasztást elkövető
szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói
feladatának eleget tenni." A személyes adatok védelmének
kötelezettségét az Ötv. nem írja elő, s az önkormányzatokat
sem kötelezi ilyen tárgyu rendeletek megalkotására. Az
Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet az Ötv. vonatkozásában a fentiek
alapján mégsem állapította meg, mert a jogalkotó a közérdekű
adatok nyilvánosságát szabályozó, valamint a magántitok és a
személyes adatok védelméről szóló átfogó törvényt e
határozat elfogadásáig nem alkotta meg. Csak e törvény
alapján, egységes koncepció és értékrend szellemében
állapíthatók meg az önkormányzati törvényben és az
önkormányzatokra vonatkozó más törvényekben a magántitok és
a személyes adatok önkormányzati szervek általi védelmére
vonatkozó rendelkezések. Nem kizárt természetesen, hogy az
Ötv. a magántitok védelmére és a személyes adatvédelemre
vonatkozó, Alkotmányban biztosított alapjogra tekintettel a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény elfogadása előtt tartalmazzon
rendelkezéseket. Az Alkotmány azonban nem követeli meg a
jogalkotótól, hogy az önkormányzatok tekintetében sajátos
adatvédelmi rendelkezéseket bocsásson ki. A Polgári
Törvénykönyvnek és az államigazgatási eljárásról szóló,
többször módosított 1957. évi IV. törvénynek az
adatvédelemre vonatkozó rendelkezései természetesen az
önkormányzatokat is kötik. Mivel tehát az Alkotmány és más
törvény alapján sem hárult a jogalkotóra az a feladat, hogy
az önkormányzati törvény keretében a személyes adatok
védelmére vonatkozóan speciális rendelkezéseket alkosson, az
Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmánysértés
megállapítására vonatkozó indítványt elutasította.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró
. |