Hungarian
Ügyszám:
.
809/G/1992
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 74/1992. (XII. 28.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1992/310
.
A döntés kelte: Budapest, 12/21/1992
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

         Az  Alkotmánybíróság   a  művelődési   és   közoktatási
    miniszternek    az     Alkotmány    értelmezése    tárgyában
    előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő

                           határozatot :

         Az   Alkotmány   60.   §-ában   biztosított   gondolat,
    lelkiismeret- és  vallásszabadság, valamint  az egyház és az
    állam  elválasztása   nem  zárja   ki  a   népesség  vallási
    hovatartozására vonatkozó,  az önkéntességet  és anonimitást
    biztosító, közérdekű illetve tudományos felmérést.

           Az   Alkotmánybíróság  ezt  a  határozatát  a  Magyar
    Közlönyben közzéteszi.
                               Indokolás

                                   I.

           A   művelődési    és   közoktatási   miniszter   -   az
      Alkotmánybíróságról szóló  1989.  évi  XXXII.  törvény  (  a
      továbbiakban: ABtv. ) 21. § (6) bekezdésének  c )  pontjában
      biztosított jogkörében  előterjesztett indítványában  kérte,
      hogy az  Alkotmánybíróság  az  ABtv.  1.  §  g )   pontjában
      meghatározott hatáskörében  értelmezze "a Magyar Köztársaság
      Alkotmányát, különösen  annak 60. § (2) bekezdését  abból  a
      szempontból, hogy  rendelkezéseit  sérti-e  a  magyarországi
      népesség   vallási    megoszlásának   felmérésére   irányuló
      reprezentatív - önkéntességen alapuló - vizsgálat".

      Az indítványozó  az ABtv. 22. § (2)  bekezdésére  hivatkozva
      pedig azt  kérte, hogy  az Alkotmánybíróság  "állapítsa  meg
      azt, hogy  a magyarországi  népesség  vallási  megoszlásának
      felmérésére    irányuló     reprezentatív     -     önkéntes
      adatszolgáltatáson alapuló  - felmérés  nem sérti  a  Magyar
      Köztársaság Alkotmányát".

                                  II.

           Az ABtv. 1. § g ) pontja szerinti alkotmányértelmezésre
      - amint  ezt az Alkotmánybíróság a 31/1990.  ( XII. 18. ) AB
      határozatban  kifejtette   -  akkor   kerülhet  sor,  ha  az
      indítvány az  ABtv. 21.  §  (6) bekezdésében   meghatározott
      szervek  és   személyek  valamelyikétől  származik;  ha  nem
      általánosságban,  hanem   valamely   konkrét   alkotmányjogi
      probléma feltárása  miatt kezdeményezi  az  indítványozó  az
      Alkotmány  ugyancsak   konkrétan  megjelölt  rendelkezésének
      értelmezését és  ha az  adott alkotmányjogi  probléma -  más
      jogszabály közbejötte  nélkül - levezethető az Alkotmányból.
      Az   indítvány    a   fentieknek    megfelelt,   ezért    az
      Alkotmánybíróság   a   kezdeményezett   alkotmányértelmezést
      elvégezte.

           Az Alkotmány 60. §-a a következőket tartalmazza.
           " (1) A  Magyar  Köztársaságban  mindenkinek joga van a
      gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
             (2) Ez a  jog magában  foglalja  a  vallás  vagy  más
      lelkiismereti   meggyőződés   szabad   megválasztását   vagy
      elfogadását,  és   azt  a   szabadságot,  hogy  vallását  és
      meggyőződését mindenki  vallásos cselekmények,  szertartások
      végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal
      együttesen  nyilvánosan  vagy  magánkörben  kinyilváníthassa
      vagy   kinyilvánítását    mellőzze,    gyakorolhassa    vagy
      taníthassa.
             (3) A Magyar  Köztársaságban az  egyház  az  államtól
      elválasztva működik.
             (4) A lelkiismereti   és   vallásszabadságról   szóló
      törvény elfogadásához  a jelenlévő  országgyűlési képviselők
      kétharmadának szavazata szükséges. "

           Az   Alkotmány  8.  §  (4)  bekezdése   a  60.    §-ban
      megállapított jogokat  azok  közé  az  alapvető  jogok  közé
      sorolja,    amelyek     gyakorlása    rendkívüli    állapot,
      szükségállapot vagy  veszélyhelyzet idején  sem függeszthető
      fel és nem korlátozható.

           A személyes  adatok védelméről  és a  közérdekű  adatok
      nyilvánosságáról  szóló  1992.  évi  LXIII.    törvény  (  a
      továbbiakban: Avt.  ) 2.  §-a többek  között a  következőket
      állapítja meg.

           "E törvény alkalmazása során
           1.  személyes   adat  :   a  meghatározott  természetes
      személlyel (  a továbbiakban: érintett ) kapcsolatba hozható
      adat,  az   adatból  levonható,   az  érintettre   vonatkozó
      következtetés.  A   személyes  adat   az  adatkezelés  során
      mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel
      helyreállítható;

           2. különleges adat:
           a )  a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai
      hovatartozásra, a  politikai véleményre  vagy pártállásra, a
      vallásos vagy más meggyőződésre,
           b )  az egészségi  állapotra, a  kóros szenvedélyre,  a
      szexuális életre,  valamint a  büntetett előéletre vonatkozó
      személyes adat;

           3. közérdekű  adat: az  állami vagy helyi önkormányzati
      feladatot ellátó  szerv kezelésében  lévő, a  személyes adat
      fogalma alá  nem eső és a törvényben meghatározott kivételek
      körébe nem tartozó adat;

           4.   adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül
      a személyes  adatok  felvétele  és  tárolása,  feldolgozása,
      hasznosítása (  ideértve a  továbbítást és  a nyilvánosságra
      hozatalt ) , adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása
      és további felhasználásuk megakadályozása is. "
           Az Avt.  3. §  (2)  bekezdése szerint pedig "Különleges
      adat akkor kezelhető, ha
           a )  az adatkezeléshez  az érintett írásban hozzájárul,
      vagy
           b ) a 2. § 2. a ) pontjában foglalt adatok esetében, az
      nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított
      alapvető jog  érvényesítése, továbbá  a  nemzetbiztonság,  a
      bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
           c ) egyéb esetekben azt törvény elrendeli".

                                  III.

           Az   indítványozónak    elvont    alkotmányértelmezésre
      vonatkozó kérelme alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta,
      hogy az  Alkotmány 60.  §-ában foglalt rendelkezések közül a
      népesség    vallási    megoszlására    vonatkozó    felmérés
      tekintetében mi a tartalma és követelménye annak a gondolat,
      a lelkiismeret és a vallás szabadságának összetevőjét alkotó
      alapvető jognak, amely szerint vallását és más meggyőződését
      mindenki   akár    egyénileg,   akár   másokkal   együttesen
      nyilvánosan   vagy    magánkörben   kinyilváníthatja    vagy
      kinyilvánítását mellőzheti.  Hangsúlyozandó tehát,  hogy - a
      vizsgált   indítvány    alapján   -   az   Alkotmány   fenti
      rendelkezésének  értelmezését   kizárólag  a   magyarországi
      népesség vallási  megoszlására vonatkozó  közérdekű  illetve
      tudományos  -   hivatalos  statisztikai  adatgyűjtésnek  nem
      minősülő -  felmérés alkotmányossága tekintetében végezte el
      az  Alkotmánybíróság.    Ennek  eredményeként  a  rendelkező
      részben foglaltakat a következőkkel indokolja.

           1.  A   vallás  vagy   más  lelkiismereti   meggyőződés
      kinyilvánítása  vagy  kinyilvánításának  mellőzése  alapvető
      szabadságjog, ezért  e jog  gyakorlásának  önkéntességét  és
      anonimitását  a   közérdekű  illetve   tudományos   felmérés
      keretében biztosítani kell.

           2. Az  indítványozott tárgykör tekintetében a fentieken
      kívül   figyelembe   kell  venni  az  Alkotmány  59.  §  (1)
      bekezdésében garantált  információs önrendelkezési jognak, a
      61. § (1) bekezdésében biztosított  véleménynyilvánítási  és
      információszabadságnak,   a   70/G.   §-ában   meghatározott
      tudományos  szabadságnak   a   vizsgált   tárgykört   érintő
      összefüggéseit, valamint  az Alkotmány  59. §-a  és 61.  §-a
      alapján elfogadott Avt-t.

           3.  A vallás és más lelkiismereti meggyőződés az emberi
      méltóság  és   önrendelkezés  egyik   legbensőbb  ügye,   az
      információs önrendelkezési  jog különösen  érzékeny  tárgya.
      Ezért az  egyház  saját  híveire  vonatkozó  vallási  tárgyú
      adatgyűjtésén kívül,  más szervezett  adatgyűjtés számára  a
      vallási   hovatartozás,   illetve     egyéb    lelkiismereti
      meggyőződés az adatalany írásba foglalt hozzájárulása nélkül
      nem lehet személyes adat. Személyes adattá az egyént  érintő
      információt a  személyi azonosítás  illetve  azonosíthatóság
      teszi.

            4.  A  vallási  vagy  más  lelkiismereti  meggyőződés,
      valamint ennek  kinyilvánítása  az  emberi  minőség  szerves
      része,   e nélkül   a   személyiség   szabad   kibontakozása
      elképzelhetetlen. Az  Alkotmánybíróság 30/1992.   ( V. 26. )
      AB határozata  szerint a  szabad véleménynyilvánításhoz való
      jog a  véleményt annak  érték- és igazságtartalmára tekintet
      nélkül védi.  Ezért e  határozat  kinyilvánította,  hogy  "a
      véleményszabadságot korlátozó  törvényeket megszorítóan kell
      értelmezni". Ez  a megállapítás  értelemszerűen vonatkozik a
      vallás és  más lelkiismereti  meggyőződés  kinyilvánításának
      szabadságára is.

           5.  A  népesség  vallási  megoszlására  vonatkozó  -  a
      rendelkező  részben   foglaltaknak  megfelelő   -  közérdekű
      illetve tudományos  felmérés összesített  adatai állami vagy
      helyi  önkormányzati   feladatot  ellátó   szerv  kezelésébe
      kerülése esetén közérdekű adatoknak minősülnek, ezért ezeket
      a  polgárok  információszabadságának  keretében  -  az  Avt.
      előírásainak megfelelően  -  mindenki számára hozzáférhetővé
      és megismerhetővé kell tenni.

           6. Az  Alkotmánybíróság  a  Művelődési  és  Közoktatási
      Minisztérium által  kidolgoztatott, a  3/1992.   ( II. 21. )
      OGY  határozatban  említett  felmérés  alkotmányosságát  nem
      vizsgálta, mert  ennek elvégzése  már kívül  esnék az elvont
      alkotmányértelmezés     hatásköri      jogosítványán.     Az
      Alkotmánybíróság   ugyanis  figyelemmel  volt    a  36/1992.
      (VI. 10.)    AB    határozat    indokolására    is,    amely
      rámutatott   a következőkre. "Az  elvont alkotmányértelmezés
      nem válhat  az   indítványra okot  adó konkrét  ügyben  való
      állásfoglalássá. Az egyedi problémákhoz  túl szorosan kötődő
      kérdésre   nem is adható megfelelő  elvontságú, a jövőben is
      minden   esetben kötelezően alkalmazandó  válasz. " Ezért az
      Alkotmánybíróság a   vizsgált   esetben   is   csak   elvont
      alkotmányértelmezést végzett.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

                               Dr. Ádám Antal
                            előadó alkotmánybíró

                             Dr. Herczegh Géza
                               alkotmánybíró

             Dr. Kilényi Géza                 Dr. Lábady Tamás
              alkotmánybíró                     alkotmánybíró

             Dr. Schmidt Péter                Dr. Szabó András
              alkotmánybíró                     alkotmánybíró

             Dr. Tersztyánszky Ödön         Dr. Zlinszky János
              alkotmánybíró                     alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        74/1992. (XII. 28.)
        Date of the decision:
        .
        12/21/1992
        .
        .