Hungarian

Ügyszám: .	809/G/1992
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 74/1992. (XII. 28.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1992/310 .

A döntés kelte: Budapest, 12/21/1992 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!      Az  Alkotmánybíróság   a  művelődési   és   közoktatási miniszternek    az     Alkotmány    értelmezése    tárgyában előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő                        határozatot :      Az   Alkotmány   60.   §-ában   biztosított   gondolat, lelkiismeret- és  vallásszabadság, valamint  az egyház és az állam  elválasztása   nem  zárja   ki  a   népesség  vallási hovatartozására vonatkozó,  az önkéntességet  és anonimitást biztosító, közérdekű illetve tudományos felmérést.        Az   Alkotmánybíróság  ezt  a  határozatát  a  Magyar Közlönyben közzéteszi.                          Indokolás                              I.      A   művelődési    és   közoktatási   miniszter   -   az Alkotmánybíróságról szóló  1989.  évi  XXXII.  törvény  (  a továbbiakban: ABtv. ) 21. § (6) bekezdésének  c )  pontjában biztosított jogkörében  előterjesztett indítványában  kérte, hogy az  Alkotmánybíróság  az  ABtv.  1.  §  g )   pontjában meghatározott hatáskörében  értelmezze "a Magyar Köztársaság Alkotmányát, különösen  annak 60. § (2) bekezdését  abból  a szempontból, hogy  rendelkezéseit  sérti-e  a  magyarországi népesség   vallási    megoszlásának   felmérésére   irányuló reprezentatív - önkéntességen alapuló - vizsgálat". Az indítványozó  az ABtv. 22. § (2)  bekezdésére  hivatkozva pedig azt  kérte, hogy  az Alkotmánybíróság  "állapítsa  meg azt, hogy  a magyarországi  népesség  vallási  megoszlásának felmérésére    irányuló     reprezentatív     -     önkéntes adatszolgáltatáson alapuló  - felmérés  nem sérti  a  Magyar Köztársaság Alkotmányát".                             II.      Az ABtv. 1. § g ) pontja szerinti alkotmányértelmezésre - amint  ezt az Alkotmánybíróság a 31/1990.  ( XII. 18. ) AB határozatban  kifejtette   -  akkor   kerülhet  sor,  ha  az indítvány az  ABtv. 21.  §  (6) bekezdésében   meghatározott szervek  és   személyek  valamelyikétől  származik;  ha  nem általánosságban,  hanem   valamely   konkrét   alkotmányjogi probléma feltárása  miatt kezdeményezi  az  indítványozó  az Alkotmány  ugyancsak   konkrétan  megjelölt  rendelkezésének értelmezését és  ha az  adott alkotmányjogi  probléma -  más jogszabály közbejötte  nélkül - levezethető az Alkotmányból. Az   indítvány    a   fentieknek    megfelelt,   ezért    az Alkotmánybíróság   a   kezdeményezett   alkotmányértelmezést elvégezte.      Az Alkotmány 60. §-a a következőket tartalmazza.      " (1) A  Magyar  Köztársaságban  mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.        (2) Ez a  jog magában  foglalja  a  vallás  vagy  más lelkiismereti   meggyőződés   szabad   megválasztását   vagy elfogadását,  és   azt  a   szabadságot,  hogy  vallását  és meggyőződését mindenki  vallásos cselekmények,  szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen  nyilvánosan  vagy  magánkörben  kinyilváníthassa vagy   kinyilvánítását    mellőzze,    gyakorolhassa    vagy taníthassa.        (3) A Magyar  Köztársaságban az  egyház  az  államtól elválasztva működik.        (4) A lelkiismereti   és   vallásszabadságról   szóló törvény elfogadásához  a jelenlévő  országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. "      Az   Alkotmány  8.  §  (4)  bekezdése   a  60.    §-ban megállapított jogokat  azok  közé  az  alapvető  jogok  közé sorolja,    amelyek     gyakorlása    rendkívüli    állapot, szükségállapot vagy  veszélyhelyzet idején  sem függeszthető fel és nem korlátozható.      A személyes  adatok védelméről  és a  közérdekű  adatok nyilvánosságáról  szóló  1992.  évi  LXIII.    törvény  (  a továbbiakban: Avt.  ) 2.  §-a többek  között a  következőket állapítja meg.      "E törvény alkalmazása során      1.  személyes   adat  :   a  meghatározott  természetes személlyel (  a továbbiakban: érintett ) kapcsolatba hozható adat,  az   adatból  levonható,   az  érintettre   vonatkozó következtetés.  A   személyes  adat   az  adatkezelés  során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;      2. különleges adat:      a )  a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a  politikai véleményre  vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre,      b )  az egészségi  állapotra, a  kóros szenvedélyre,  a szexuális életre,  valamint a  büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;      3. közérdekű  adat: az  állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó  szerv kezelésében  lévő, a  személyes adat fogalma alá  nem eső és a törvényben meghatározott kivételek körébe nem tartozó adat;      4.   adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes  adatok  felvétele  és  tárolása,  feldolgozása, hasznosítása (  ideértve a  továbbítást és  a nyilvánosságra hozatalt ) , adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. "      Az Avt.  3. §  (2)  bekezdése szerint pedig "Különleges adat akkor kezelhető, ha      a )  az adatkezeléshez  az érintett írásban hozzájárul, vagy      b ) a 2. § 2. a ) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog  érvényesítése, továbbá  a  nemzetbiztonság,  a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;      c ) egyéb esetekben azt törvény elrendeli".                             III.      Az   indítványozónak    elvont    alkotmányértelmezésre vonatkozó kérelme alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az  Alkotmány 60.  §-ában foglalt rendelkezések közül a népesség    vallási    megoszlására    vonatkozó    felmérés tekintetében mi a tartalma és követelménye annak a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának összetevőjét alkotó alapvető jognak, amely szerint vallását és más meggyőződését mindenki   akár    egyénileg,   akár   másokkal   együttesen nyilvánosan   vagy    magánkörben   kinyilváníthatja    vagy kinyilvánítását mellőzheti.  Hangsúlyozandó tehát,  hogy - a vizsgált   indítvány    alapján   -   az   Alkotmány   fenti rendelkezésének  értelmezését   kizárólag  a   magyarországi népesség vallási  megoszlására vonatkozó  közérdekű  illetve tudományos  -   hivatalos  statisztikai  adatgyűjtésnek  nem minősülő -  felmérés alkotmányossága tekintetében végezte el az  Alkotmánybíróság.    Ennek  eredményeként  a  rendelkező részben foglaltakat a következőkkel indokolja.      1.  A   vallás  vagy   más  lelkiismereti   meggyőződés kinyilvánítása  vagy  kinyilvánításának  mellőzése  alapvető szabadságjog, ezért  e jog  gyakorlásának  önkéntességét  és anonimitását  a   közérdekű  illetve   tudományos   felmérés keretében biztosítani kell.      2. Az  indítványozott tárgykör tekintetében a fentieken kívül   figyelembe   kell  venni  az  Alkotmány  59.  §  (1) bekezdésében garantált  információs önrendelkezési jognak, a 61. § (1) bekezdésében biztosított  véleménynyilvánítási  és információszabadságnak,   a   70/G.   §-ában   meghatározott tudományos  szabadságnak   a   vizsgált   tárgykört   érintő összefüggéseit, valamint  az Alkotmány  59. §-a  és 61.  §-a alapján elfogadott Avt-t.      3.  A vallás és más lelkiismereti meggyőződés az emberi méltóság  és   önrendelkezés  egyik   legbensőbb  ügye,   az információs önrendelkezési  jog különösen  érzékeny  tárgya. Ezért az  egyház  saját  híveire  vonatkozó  vallási  tárgyú adatgyűjtésén kívül,  más szervezett  adatgyűjtés számára  a vallási   hovatartozás,   illetve     egyéb    lelkiismereti meggyőződés az adatalany írásba foglalt hozzájárulása nélkül nem lehet személyes adat. Személyes adattá az egyént  érintő információt a  személyi azonosítás  illetve  azonosíthatóság teszi.       4.  A  vallási  vagy  más  lelkiismereti  meggyőződés, valamint ennek  kinyilvánítása  az  emberi  minőség  szerves része,   e nélkül   a   személyiség   szabad   kibontakozása elképzelhetetlen. Az  Alkotmánybíróság 30/1992.   ( V. 26. ) AB határozata  szerint a  szabad véleménynyilvánításhoz való jog a  véleményt annak  érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.  Ezért e  határozat  kinyilvánította,  hogy  "a véleményszabadságot korlátozó  törvényeket megszorítóan kell értelmezni". Ez  a megállapítás  értelemszerűen vonatkozik a vallás és  más lelkiismereti  meggyőződés  kinyilvánításának szabadságára is.      5.  A  népesség  vallási  megoszlására  vonatkozó  -  a rendelkező  részben   foglaltaknak  megfelelő   -  közérdekű illetve tudományos  felmérés összesített  adatai állami vagy helyi  önkormányzati   feladatot  ellátó   szerv  kezelésébe kerülése esetén közérdekű adatoknak minősülnek, ezért ezeket a  polgárok  információszabadságának  keretében  -  az  Avt. előírásainak megfelelően  -  mindenki számára hozzáférhetővé és megismerhetővé kell tenni.      6. Az  Alkotmánybíróság  a  Művelődési  és  Közoktatási Minisztérium által  kidolgoztatott, a  3/1992.   ( II. 21. ) OGY  határozatban  említett  felmérés  alkotmányosságát  nem vizsgálta, mert  ennek elvégzése  már kívül  esnék az elvont alkotmányértelmezés     hatásköri      jogosítványán.     Az Alkotmánybíróság   ugyanis  figyelemmel  volt    a  36/1992. (VI. 10.)    AB    határozat    indokolására    is,    amely rámutatott   a következőkre. "Az  elvont alkotmányértelmezés nem válhat  az   indítványra okot  adó konkrét  ügyben  való állásfoglalássá. Az egyedi problémákhoz  túl szorosan kötődő kérdésre   nem is adható megfelelő  elvontságú, a jövőben is minden   esetben kötelezően alkalmazandó  válasz. " Ezért az Alkotmánybíróság a   vizsgált   esetben   is   csak   elvont alkotmányértelmezést végzett.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke                        Dr. Ádám Antal                     előadó alkotmánybíró                      Dr. Herczegh Géza                        alkotmánybíró      Dr. Kilényi Géza                 Dr. Lábady Tamás       alkotmánybíró                     alkotmánybíró      Dr. Schmidt Péter                Dr. Szabó András       alkotmánybíró                     alkotmánybíró      Dr. Tersztyánszky Ödön         Dr. Zlinszky János       alkotmánybíró                     alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	74/1992. (XII. 28.)
Date of the decision: .	12/21/1992
.
.