Ügyszám: IV/00104/2017
.
Első irat érkezett: 01/13/2017
.
Az ügy tárgya: A Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítélete és a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.203/2015/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alktománybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli alperes - és a perbeli felperes között mukviszony állt fenn. A perbeli felperes kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az indítványozót nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetésére. A bíróság a kért pótlék megfizetésére kötelezte az indítványozót, aki a döntés ellen fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mivel a bíróság túlterjeszkedett az alkalmazott jogszabály tételes szövegén..
.
Támadott jogi aktus:
    Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítélete
    Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.203/2015/13. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
F) cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_104_0_2017_indkieg_anonimizált.pdfIV_104_0_2017_indkieg_anonimizált.pdfIV_104_0_2017_indítvány_anonimizált.pdfIV_104_0_2017_indítvány_anonimizált.pdf
.
A határozat száma: 3256/2017. (X. 10.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 10/03/2017
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2017.10.03 16:15:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó oktatási intézmény (katolikus gimnázium és szakképző iskola, általános iskola és óvoda, a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Bobay Beatrix ügyvéd, 1027 Budapest Kandó Kálmán utca 1.) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, amelyben a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.203/2015/13. számú és a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

      [2] 1.1. A panasz alapjául szolgáló egyedi ügyben az indítványozó alperesként vett részt. A per felperese az indítványozó alkalmazásában állt 2012. szeptember 1. és 2014. szeptember 7. között. A per tárgya a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetése volt, amelyre indítványozót az ügyben eljáró bíróságok kötelezték. A felek közötti jogvita abból fakadt, hogy eltérően értelmezték a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló, a jogvita idején hatályos 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R1), illetve az erre utaló jogszabályi rendelkezést.
      [3] Az indítványozó szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 16. § (8) bekezdése nem vonatkozik a felperesre, mert a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra csak az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. Miután Battonya város, az indítványozó úgy ítélte meg, hogy esetében a pótlékfizetési kötelezettség nem áll meg.
      [4] Az ügyben eljárt bíróságok ezzel szemben azt állapították meg, hogy az R1. melléklete kifejezetten tartalmazta Battonya települést mint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települést. A 2015. április 24. óta (az elbíráláskor és jelenleg is) hatályos, a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 218-as pontja változatlanul ebbe a kategóriába sorolja Battonyát. A bíróságok utaltak továbbá arra, hogy az R2.-t módosító 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése 2015. szeptember 9-ei hatállyal a község kifejezést település-re módosította az R2. 16. § (8) bekezdésében. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában felhívta az Alaptörvény 28. cikkét, amelyből szerinte a felperes által képviselt értelmezés következik, amellyel egyező következtetésre jutott az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai álláspontja is.

      [5] 1.2. Az indítványozó hiánypótlás útján kiegészített alkotmányjogi panaszában kérelmét a következőkkel indokolta.
      [6] Véleménye szerint a támadott bírósági ítéletek sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, az F) cikk (2) bekezdését, amely szerint Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való elvet.
      [7] Az indítványozó a jogállamiság sérelmét abban látja megvalósulni, hogy a bíróság túlterjeszkedett a jogszabály tételes szövegén. Nyomatékosan felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Battonya nem község, hanem város. A bíróságok szerinte nem tisztességes módon jártak el, amikor önállóan értelmezték a rendelkezéseket, ahelyett, hogy már az eljárás során kérték volna a jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát.

      [8] 1.3. Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságra továbbító elsőfokú bíróság tájékoztatása szerint a jogerős ítéletet az indítványozó 2016. október 25. napján vette át, az alkotmányjogi panasz 2016. december 21-én érkezett; a támadott határozat végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor; perújítási és felülvizsgálati eljárás nincs folyamatban.

      [9] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
      [10] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapozza. E szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [11] Az alkotmányjogi panasszal támadott ítélet az ügy érdemében hozott döntésnek minősül, és ellene fellebbezésnek nincs helye.
      [12] Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
      [13] A panaszos az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be az indítványt.
      [14] Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek a későbbiekben kifejtettek szerint csak részben felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli továbbá a sérelmezett bírói döntéseket és kifejezetten kéri azok megsemmisítését, illetve részben tartalmaz indokolást is arra nézve, hogy a döntések az indítványozó szerint miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

      [15] 3.1. Az indítványozó hivatkozik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére. Az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállamiság (és az annak részét képező jogbiztonság) elvéből eredően olyan típusú jogok sérelmére alapítható alkotmányjogi panasz, mint a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatályú jogalkotás tilalma {pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]–[91], 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az indítványozó azonban nem ilyen értelemben állította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések ellentétesek a B) cikk (1) bekezdésével, ezért az indítványnak a B) cikk (1) bekezdésén alapuló része nem elégíti ki az Abtv. 27. §-ában írott feltételt.

      [16] 3.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szereplő, megsértettnek állított jogok egyike nem minősül az Alaptörvényben biztosított és védett alapjognak. Ez vonatkozik az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdésére, amely Magyarország területi tagozódását határozza meg, így az nem tartalmaz az indítványozóra nézve jogosultságot.

      [17] 3.3. Az indítványozó állítja a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is, formálisan az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére alapozottan, tartalmilag azonban a XXVIII. cikk (1) bekezdésére kiterjedően. A sérelem mibenlétét a bíróság által alkalmazott jogszabályi rendelkezés téves – az Alaptörvénnyel ellentétes – értelmezésében ragadja meg.
      [18] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott panasz vonatkozásában nem teljesült.
      [19] Az Alkotmánybíróság ezúttal is megerősíti, hogy a tényállás megállapítása és a jogszabályok értelmezése továbbra is a bíróságok hatáskörébe tartozó feladat, melyet az Alkotmánybíróság nem vonhat magához, csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ellenkező esetben egyfajta „szuperbíróságként”, a meglévők melletti újabb hagyományos jogorvoslati fórumként járna el {ennek az elvnek a korai rögzítéséhez lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság feladata nem a tény-, illetőleg jogkérdések felülvizsgálata, hanem az, hogy az Alaptörvényben foglalt garanciákból fakadó minimumot számon kérje a bíróságoktól.

      [20] 4. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem vetett fel alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést, továbbá nem mutatott rá a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre, valamint nem felelt meg a határozottság követelményének, az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .