A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló
indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-
testületének a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére és
elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező
igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete 6. §
(3) bekezdése, 10. § (2) bekezdése és a rendelet melléklete
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-
testületének a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére és
elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező
igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete (a
továbbiakban: Ör.) 6. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdése,
valamint a díjakat tartalmazó melléklete
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését
kérte.
Az indítványozó szerint az Ör. azon szabályai, amelyek
alapján a tulajdonosoknak a hulladéktároló edény űrmértékéhez
mérten kell a szemétszállítási díjat fizetni, sértik a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 201. §-ában foglalt szolgáltatás és
ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét, mert “csekély
hulladékmennyiség, vagy akár üres tárolóedény esetén is a
tárolóedény űrméretét és nem a keletkezett hulladék
elszállítását kell megfizetni.” A kifogásolt rendelkezések az
indítványozó – külön nem indokolt – álláspontja szerint
ellentétesek a települési hulladékkezelési közszolgáltatási
díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló
242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
2. § (5) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, továbbá 7. § (2)
bekezdése a) pontja előírásaival is, ezért az Alkotmány 44/A.
§ (2) bekezdésébe ütköznek.
II.
Az indítványban érintett jogszabályok:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
“44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében
rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb
szintű jogszabállyal.”
2. A Ptk. megjelölt szabálya:
“201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a
szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem
következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül,
hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a
szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az
értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést
megtámadhatja.”
3. A Korm. r. hivatkozott rendelkezései:
“2. § (5) A közszolgáltatási díj nem tartalmazhat
indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók,
illetve fogyasztói csoportok között.”
“4. § (1) A települési hulladék kezelésére irányuló
közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a
rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan
állapítja meg.”
“7. § (2) Az egységnyi díjtételek a következők:
a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos
közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítés díja,
illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat
szerint meghatározott díja;”
4. Az Ör. kifogásolt előírásai:
“6. § (3) A háztartási hulladék gyűjtéséhez a tulajdonos
olyan űrtartalmú, illetve darabszámú gyűjtőedényt köteles
igénybe venni, hogy abban, illetve azokban a megadott
szállítási napok között keletkező háztartási hulladék az
előírásoknak megfelelően mindenkor elhelyezhető legyen. A
tulajdonos a szolgáltató által rendszeresített legkisebb
űrtartalmú gyűjtőedénynél kisebb űrtartalmú edényt nem
használhat, illetve nem igényelhet.”
“10. § (2) A díjat az ingatlanon használt szabványos
gyűjtőedény számának, az adott típusú gyűjtőedény egyszeri
ürítési díjának és az ürítések számának szorzataként kell
megállapítani.”
“Melléklet
A közszolgáltatás igénybevételének havi díját a
gyűjtőtartályok számának, a tartályok űrmértékétől függő
egyszeri ürítési díjának és az ürítések számának
figyelembevételével kell megállapítani.
A./ A szemétszállítási díj a Veszprémi Kommunális Rt-től 3
éves részletfizetéssel vásárolt és beszerzett kukaedényzet
(jó állapotú, használt edényzet) esetében:
Családi házas ingatlanoknál:
A háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített szabványos
tartályok ürítési díja:
a) 120 literes tartály (kuka) egyszeri ürítés díja:
123.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA
havi díj: 597.-Ft
A szolgáltató felé fizetendő összeg:
597.-Ft (ürítés díj) + 91.-Ft részletfizetés
az edényzet után = 688.-Ft/hó
b) 80 literes tartály (kuka) egyszeri ürítési díja:
88.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA
havi díj: 427.-Ft
A szolgáltatónak fizetendő összeg:
427.-Ft (ürítési díj) + 71.-Ft részletfizetés
az edényzet után = 498.-Ft/hó
B./Szemétszállítási díj egyénileg beszerzett kukaedényzet
esetén:
120 literes kuka egyszeri ürítési díja:
123.-Ft + 12 % ÁFA
havi díj: 597.-Ft
80 literes kuka egyszeri ürítés díja:
88.-Ft + 12 % ÁFA
havi díj: 427.-Ft
C./ Társasházaknál (Hajmáskér, Jókai u.)
1.1 m3-es konténer
egyszeri ürítési díja: 1.231.-Ft + 12 % ÁFA
havi díja: 5.515.-Ft/hó
D./ Közületek, intézmények egyszeri ürítési díja:
1.1 m3 konténer 1.432.-Ft + 12
% ÁFA = 1.604.-Ft
120 literes kuka 143.-Ft + 12 %
ÁFA = 160.-Ft”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt
az Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Az
Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-
testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem
lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16.
§ (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által
nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására
alkot rendeletet.
A településtisztaság biztosítása az Ötv. 8. § (1) bekezdése
alapján a települési önkormányzat feladatkörébe tartozik. E
feladat ellátásához kötődően a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. § f)
pontja felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-
testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg az
elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő
díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb
mértékét, a díj megfizetési rendjét, az esetleges
kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét. A
rendeletalkotási felhatalmazáson túl a törvény előírást
tartalmaz a képviselő-testület számára a díjmegállapításhoz.
A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési
közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással
arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék
mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető
szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos
ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához
szükséges költségeket alapul véve a külön jogszabályban
meghatározottak szerint kell megállapítani. E külön
jogszabály a Korm. r., amelynek – az indítványozó által is
hivatkozott – 2. § (5) bekezdése, 4. § (1) bekezdése,
valamint 7. § (2) bekezdése rendelkezései figyelembevételével
kell a díjmegállapítás során eljárni.
2. Az Ör. a tulajdonosokat a kiválasztott szabványűrtartalmú
és darabszámú gyűjtőedény után, a megállapított egyszeri
ürítési díj és az ürítések száma szorzataként kiszámított díj
megfizetésére kötelezi. A tulajdonosok a várható
szemétkibocsátás alapján köthetnek szerződést a 80 vagy 120
literes gyűjtőedény és annak darabszáma megválasztásával, így
a szolgáltatási díjat a szemétkibocsátás mennyisége
mértékéhez igazodóan fizetik.
Az Alkotmánybíróság már a – hasonló ügyben hozott – 48/2000.
(XII. 18.) AB határozatában megállapította, hogy “a
szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési
gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően
a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges
egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (…) Mivel a
tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a
kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző
normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási
díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
arányosságát tükrözi.” (ABH 2000. 484., 489.)
Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb
szemét kibocsátása miatt, vagy “üres” gyűjtőedény alapján
kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel
a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei
merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi
mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem
megoldható, vagy csak magas költségráfordítással
biztosítható. Ha az ingatlanon rendszeresen kevesebb szemét
keletkezik, akkor kisebb mértékű vagy kevesebb számú
gyűjtőedény választásával a szerződés módosítható. Nem
életszerű azonban az, hogy a tulajdonos az ingatlan
használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki
hulladékot, ezért – a környezetvédelmi és közegészségügyi
érdekekre is tekintettel – a legkisebb méretű gyűjtőedény
kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét az
Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem idézi elő. Ha az
ingatlanon legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt
hulladék valóban nem keletkezik, a képviselő-testület
rendelkezése szerint írásbeli kérelemre a közszolgáltatás
igénybevétele szüneteltethető.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította,
hogy az Ör. kifogásolt szabályai a Ptk. 201. §-a
rendelkezésébe nem ütköznek, továbbá a Korm. r. megjelölt
rendelkezéseibe ütköző szabályozás sem állapítható meg.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.
közszolgáltatási díjmegállapításra vonatkozó, kifogásolt
rendelkezései – mivel azokat a képviselő-testület a
kifejtettek szerint törvényi felhatalmazás alapján, a
megjelölt magasabb jogszabályi előírások keretei között
alkotta meg – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe nem
ütköznek, ezért az indítványt elutasította.
Dr. Bihari Mihály Dr. Strausz János
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
alkotmánybíró
. |