Hungarian
Ügyszám:
.
506/B/2001
Előadó alkotmánybíró: Strausz János Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 506/B/2001. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2002/1541
.
A döntés kelte: Budapest, 03/13/2002
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
                                 
    Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet
    alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló
    indítvány tárgyában meghozta a következő

                            határozatot:
                                 
    Az Alkotmánybíróság Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-
    testületének  a  kommunális szilárd  hulladék  gyűjtésére  és
    elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás  kötelező
    igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete 6. §
    (3)  bekezdése, 10. § (2) bekezdése és a rendelet  melléklete
    alkotmányellenességének megállapítására és   megsemmisítésére
    irányuló indítványt elutasítja.
                                Indokolás
                                   I.
                                   
      Az  indítványozó  Hajmáskér Község  Önkormányzata  Képviselő-
      testületének  a  kommunális szilárd  hulladék  gyűjtésére  és
      elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás  kötelező
      igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT.  rendelete  (a
      továbbiakban:  Ör.) 6. § (3) bekezdése, 10. § (2)  bekezdése,
      valamint       a      díjakat      tartalmazó      melléklete
      alkotmányellenességének  megállapítását  és   megsemmisítését
      kérte.

      Az  indítványozó  szerint  az  Ör.  azon  szabályai,  amelyek
      alapján a tulajdonosoknak a hulladéktároló edény űrmértékéhez
      mérten  kell  a  szemétszállítási  díjat  fizetni,  sértik  a
      Polgári  Törvénykönyvről  szóló  1959.  évi  IV.  törvény  (a
      továbbiakban:  Ptk.)  201.  §-ában  foglalt  szolgáltatás  és
      ellenszolgáltatás  egyenértékűségének  elvét,  mert  “csekély
      hulladékmennyiség,  vagy akár üres tárolóedény  esetén  is  a
      tárolóedény   űrméretét   és  nem  a   keletkezett   hulladék
      elszállítását kell megfizetni.” A kifogásolt rendelkezések az
      indítványozó  –  külön  nem indokolt  –  álláspontja  szerint
      ellentétesek  a  települési hulladékkezelési közszolgáltatási
      díj  megállapításának  részletes szakmai  szabályairól  szóló
      242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
      2.  §  (5)  bekezdése, 4. § (1) bekezdése, továbbá 7.  §  (2)
      bekezdése a) pontja előírásaival is, ezért az Alkotmány 44/A.
      § (2) bekezdésébe ütköznek.

                                   II.
                                   
      Az indítványban érintett jogszabályok:

      1.  Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
      “44/A.  §  (2)  A  helyi képviselő-testület a  feladatkörében
      rendeletet  alkothat, amely nem lehet ellentétes  a  magasabb
      szintű jogszabállyal.”

      2.  A Ptk. megjelölt szabálya:
      “201.  § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért –  ha  a
      szerződésből  vagy  a  körülményekből  kifejezetten  más  nem
      következik – ellenszolgáltatás jár.
      (2) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül,
      hogy  az  egyik  felet  az ajándékozás  szándéka  vezetné,  a
      szerződés   megkötésének  időpontjában  feltűnően   nagy   az
      értékkülönbség,   a  sérelmet  szenvedő  fél   a   szerződést
      megtámadhatja.”

      3.  A Korm. r. hivatkozott rendelkezései:
      “2.   §   (5)   A   közszolgáltatási  díj  nem   tartalmazhat
      indokolatlan   megkülönböztetést  a   különböző   fogyasztók,
      illetve fogyasztói csoportok között.”
      “4.   §   (1)  A  települési  hulladék  kezelésére   irányuló
      közszolgáltatás  díját az önkormányzat képviselő-testülete  a
      rendeletében   meghatározott   közszolgáltatással   arányosan
      állapítja meg.”
      “7. § (2) Az egységnyi díjtételek a következők:
      a)     a    települési   szilárd   hulladékkal    kapcsolatos
       közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítés díja,
       illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat
       szerint meghatározott díja;”

      4.  Az Ör. kifogásolt előírásai:
      “6.  §  (3)  A  háztartási hulladék gyűjtéséhez a  tulajdonos
      olyan  űrtartalmú,  illetve darabszámú  gyűjtőedényt  köteles
      igénybe   venni,  hogy  abban,  illetve  azokban  a  megadott
      szállítási  napok  között keletkező  háztartási  hulladék  az
      előírásoknak  megfelelően mindenkor  elhelyezhető  legyen.  A
      tulajdonos  a  szolgáltató  által  rendszeresített  legkisebb
      űrtartalmú   gyűjtőedénynél  kisebb  űrtartalmú  edényt   nem
      használhat, illetve nem igényelhet.”
      “10.   §  (2)  A  díjat  az  ingatlanon  használt  szabványos
      gyűjtőedény  számának, az adott típusú  gyűjtőedény  egyszeri
      ürítési  díjának  és az ürítések számának  szorzataként  kell
      megállapítani.”

      “Melléklet
      A    közszolgáltatás   igénybevételének    havi    díját    a
      gyűjtőtartályok  számának,  a  tartályok  űrmértékétől  függő
      egyszeri    ürítési   díjának   és   az   ürítések   számának
      figyelembevételével kell megállapítani.

      A./  A  szemétszállítási díj a Veszprémi Kommunális Rt-től  3
      éves  részletfizetéssel  vásárolt és beszerzett  kukaedényzet
      (jó állapotú, használt edényzet) esetében:

      Családi házas ingatlanoknál:
      A  háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített  szabványos
      tartályok ürítési díja:

      a)    120   literes  tartály  (kuka)  egyszeri  ürítés  díja:
       123.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA
                              havi díj:         597.-Ft
      A szolgáltató felé fizetendő összeg:
                   597.-Ft  (ürítés  díj)  + 91.-Ft  részletfizetés
      az edényzet után = 688.-Ft/hó

      b)    80   literes  tartály  (kuka)  egyszeri  ürítési  díja:
       88.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA
                               havi    díj:                 427.-Ft
      A szolgáltatónak fizetendő összeg:
                   427.-Ft  (ürítési  díj) + 71.-Ft  részletfizetés
      az edényzet után = 498.-Ft/hó

      B./Szemétszállítási  díj  egyénileg  beszerzett  kukaedényzet
      esetén:
                    120   literes   kuka  egyszeri  ürítési   díja:
      123.-Ft + 12 % ÁFA
                                         havi    díj:       597.-Ft
                     80   literes   kuka  egyszeri   ürítés   díja:
      88.-Ft + 12 % ÁFA
                                        havi    díj:        427.-Ft
      C./ Társasházaknál (Hajmáskér, Jókai u.)
          1.1 m3-es konténer
                        egyszeri ürítési díja: 1.231.-Ft + 12 % ÁFA
                        havi díja:             5.515.-Ft/hó

      D./ Közületek, intézmények egyszeri ürítési díja:
                    1.1  m3  konténer              1.432.-Ft  +  12
                    % ÁFA = 1.604.-Ft
                    120  literes kuka             143.-Ft  +  12  %
                    ÁFA =    160.-Ft”

                                  III.
                                   
      Az indítvány nem megalapozott.

      1.  A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt
      az  Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
      évi  LXV.  törvény  (a  továbbiakban: Ötv.)  szabályozza.  Az
      Alkotmány  44/A.  § (2) bekezdése szerint a helyi  képviselő-
      testület  a  feladatkörében  rendeletet alkothat,  amely  nem
      lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16.
      §  (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által
      nem  szabályozott  helyi  társadalmi  viszonyok  rendezésére,
      továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására
      alkot rendeletet.

      A  településtisztaság biztosítása az Ötv. 8. § (1)  bekezdése
      alapján  a települési önkormányzat feladatkörébe tartozik.  E
      feladat  ellátásához kötődően a hulladékgazdálkodásról  szóló
      2000.  évi  XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.)  23.  §  f)
      pontja  felhatalmazza  a  települési önkormányzat  képviselő-
      testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa  meg  az
      elvégzett   szolgáltatás  alapján   a   tulajdonost   terhelő
      díjfizetési  kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb
      mértékét,   a   díj   megfizetési   rendjét,   az   esetleges
      kedvezmények  eseteit, vagy a szolgáltatás  ingyenességét.  A
      rendeletalkotási  felhatalmazáson  túl  a  törvény   előírást
      tartalmaz  a képviselő-testület számára a díjmegállapításhoz.
      A  Hgt.  25.  §  (1)  bekezdése  szerint  a  hulladékkezelési
      közszolgáltatás   díját   az   elvégzett   közszolgáltatással
      arányosan,  a  közszolgáltatás jellegét,  a  kezelt  hulladék
      mennyiségét   és  minőségét,  a  közszolgáltatást   működtető
      szolgáltató   hatékony   működéséhez   szükséges   folyamatos
      ráfordításaihoz  és  a  működés  fejleszthető  fenntartásához
      szükséges  költségeket  alapul  véve  a  külön  jogszabályban
      meghatározottak   szerint   kell   megállapítani.   E   külön
      jogszabály  a Korm. r., amelynek – az indítványozó  által  is
      hivatkozott  –  2.  §  (5) bekezdése,  4.  §  (1)  bekezdése,
      valamint 7. § (2) bekezdése rendelkezései figyelembevételével
      kell a díjmegállapítás során eljárni.

      2.  Az Ör. a tulajdonosokat a kiválasztott szabványűrtartalmú
      és  darabszámú  gyűjtőedény után,  a  megállapított  egyszeri
      ürítési díj és az ürítések száma szorzataként kiszámított díj
      megfizetésére    kötelezi.   A   tulajdonosok    a    várható
      szemétkibocsátás alapján köthetnek szerződést a 80  vagy  120
      literes gyűjtőedény és annak darabszáma megválasztásával, így
      a   szolgáltatási   díjat   a   szemétkibocsátás   mennyisége
      mértékéhez igazodóan fizetik.

      Az  Alkotmánybíróság már a – hasonló ügyben hozott – 48/2000.
      (XII.   18.)   AB  határozatában  megállapította,   hogy   “a
      szerződött   űrtartalmú  szeméttároló  edénynek  a   gyűjtési
      gyakoriságon  alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően
      a    szolgáltatás    és   az   ellenszolgáltatás    tényleges
      egyenértékűségének  érvényesüléséhez  vezet.  (…)   Mivel   a
      tárolóedények  űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága  a
      kibocsátott    szemét    tényleges    mennyiségét     tükröző
      normaszámítási   mód,   az   erre   alapított   szolgáltatási
      díjmegállapítás  tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
      arányosságát tükrözi.” (ABH 2000. 484., 489.)

      Az  esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb
      szemét  kibocsátása  miatt, vagy “üres”  gyűjtőedény  alapján
      kifizetett    szolgáltatási    díj    a    szolgáltatás    és
      ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után,  mivel
      a  szolgáltató  ilyen  esetekben is megjelenik  és  költségei
      merülnek  fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy  az  egyedi
      mérések  alapján  történő  szemétszállítás  technikailag  nem
      megoldható,     vagy    csak    magas    költségráfordítással
      biztosítható.  Ha az ingatlanon rendszeresen kevesebb  szemét
      keletkezik,   akkor  kisebb  mértékű  vagy   kevesebb   számú
      gyűjtőedény   választásával  a  szerződés  módosítható.   Nem
      életszerű   azonban  az,  hogy  a  tulajdonos   az   ingatlan
      használata  során  rendszeresen,  egyáltalán  nem  bocsát  ki
      hulladékot,  ezért  – a környezetvédelmi  és  közegészségügyi
      érdekekre  is  tekintettel – a legkisebb  méretű  gyűjtőedény
      kötelező   igénybevételének  előírása   a   szolgáltatás   és
      ellenszolgáltatás   egyenértékűsége   elvének   sérelmét   az
      Alkotmánybíróság  álláspontja szerint nem idézi  elő.  Ha  az
      ingatlanon legalább 30 napig senki nem tartózkodik és  emiatt
      hulladék   valóban   nem  keletkezik,  a   képviselő-testület
      rendelkezése  szerint  írásbeli kérelemre  a  közszolgáltatás
      igénybevétele szüneteltethető.

      Mindezekre  tekintettel  az Alkotmánybíróság  megállapította,
      hogy   az   Ör.   kifogásolt  szabályai  a  Ptk.   201.   §-a
      rendelkezésébe  nem  ütköznek, továbbá a Korm.  r.  megjelölt
      rendelkezéseibe ütköző szabályozás sem állapítható meg.

      3.   Az   Alkotmánybíróság  megállapította,   hogy   az   Ör.
      közszolgáltatási   díjmegállapításra  vonatkozó,   kifogásolt
      rendelkezései   –   mivel  azokat  a   képviselő-testület   a
      kifejtettek   szerint  törvényi  felhatalmazás   alapján,   a
      megjelölt  magasabb  jogszabályi  előírások  keretei   között
      alkotta  meg  –  az  Alkotmány 44/A. §  (2)  bekezdésébe  nem
      ütköznek, ezért az indítványt elutasította.
            Dr. Bihari Mihály                  Dr. Strausz János
            alkotmánybíró                   előadó alkotmánybíró
                                     
                     Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
                                alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        506/B/2001
        Date of the decision:
        .
        03/13/2002
        .
        .