Hungarian

Ügyszám: .	966/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 65/2007. (X. 18.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2007/726 .

A döntés kelte: Budapest, 10/15/2007 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az   Alkotmánybíróság   az  Országos  Választási   Bizottságnak országos    népszavazás   kitűzésére   irányuló   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányának, illetve az  azon  szereplő kérdés  hitelesítésével  kapcsolatban hozott  határozata  ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő                                                          határozatot:                                 Az    Alkotmánybíróság   az   Országos   Választási   Bizottság 239/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I. 1.  Az  Országos  Választási Bizottság  (a  továbbiakban:  OVB) 239/2007. (VII. 31.) OVB határozatával megtagadta egy  országos népszavazási  kezdeményezés aláírásgyűjtő íve  mintapéldányának hitelesítését.   Az  aláírásgyűjtő  íven  a  következő   kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson az azonos neműek házasságának lehetővé tétele érdekében?”. Az  OVB határozatát arra alapította, hogy az Alkotmány 15.  §-a értelmében  a Magyar Köztársaság védi a házasság  és  a  család intézményét. A 14/1995. (III. 13.) AB határozatban  (ABH  1995, 82.) megfogalmazott értelmezésre, valamint az 58/1998. (X.  2.) OGY  határozattal  egységes szerkezetben közzétett,  az  emberi jogok  és  alapvető szabadságok védelméről szóló  Egyezmény  (a továbbiakban:  Egyezmény)  12. cikkében  és  az  1976.  évi  8. törvényerejű  rendelettel  kihirdetett,  az  Egyesült  Nemzetek Közgyűlése  XXI.  ülésszakán, 1966. december  16-án  elfogadott Polgári  és  Politikai  Jogok  Nemzetközi  Egyezségokmánya   (a továbbiakban:   Egyezségokmány)   23.   cikkében    foglaltakra hivatkozással  az  OVB úgy ítélte meg, hogy a  kezdeményezésben megtartott  eredményes népszavazás burkolt  alkotmánymódosítást eredményezne.     A    házasság    alanyainak     kibővítésével megváltoztatná az Alkotmány 15. §-ának tartalmát, az  Alkotmány ugyanis  a  férfi  és  nő  közötti  házasságot  tartja  védendő értéknek. A 239/2007. (VII. 31.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 104.  számában, 2007. augusztus 3-án jelent meg.  A  választási eljárásról  szóló  1997. évi C. törvény (a  továbbiakban:  Ve.) 130.  §  (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő  ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos  döntése elleni  kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt  napon belül  lehet  benyújtani.  A  határozat  ellen  a  kezdeményező nyújtott  be  kifogást, amely 2007. augusztus  7-én,  határidőn belül  érkezett  az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság  a Ve.  130. § (3) bekezdésére tekintettel a kifogást soron  kívül bírálta el. 2.  A kifogás szerint „téves és a tényleges jelentéséhez képest eltérő értelmezést jelent az Alkotmány 15. §-ában szereplő —  a házasság  intézményének  védelmét megfogalmazó  —  az  OVB  (…) indokolásában szereplő felfogása. (…) Az Alkotmány  15.  §-ában szereplő  kitétel a házasságnak, mint intézménynek a védelméről szól,  (…) nem jelentheti azonban a jogintézmény más —  esetleg alacsonyabb  szintű  —  jogszabályokban meghatározott  tartalma megváltoztatásának tilalmát”. A kifogás benyújtója  megjegyezte továbbá,  hogy  az  „Egyezmény 12.  Cikke  nemzeti  jogalkotási hatáskörbe   utalja   a  házasságkötésre  vonatkozó   szabályok megállapítását  azzal a kitétellel, hogy  a  nagykorú  férfiak, illetve  nők  számára biztosítani kell a házasságkötéshez  való jogot. Arra még közvetett módon sem tartalmaz utalást, hogy  ez a jog csak különneműek között gyakorolható. Ugyanez vonatkozik” az  Egyezségokmány  23.  Cikkében foglaltakra  is.  Álláspontja szerint  a  „két egyezményben szereplő »férfi« és »nő«  kitétel ilyetén  módon  történő említésének oka  nem  a  külön  neműség hangsúlyozásában keresendő”.                               II. A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok: 1. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „15.  §  A  Magyar  Köztársaság védi a  házasság  és  a  család intézményét. (…) 28/C.   §   (1)   Országos  népszavazást   döntéshozatal   vagy véleménynyilvánítás  céljából  lehet  tartani,  a   népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2)   Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. 2. A Ve. érintett rendelkezései: „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  —  az  Alkotmánybírósághoz címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”  3.  Az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény érintett rendelkezése: „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”. 4.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény  (a továbbiakban: Abtv.) szerint: „27.  § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.”                              III. A kifogás megalapozatlan. 1.   A   jelen   ügyben  az  Alkotmánybíróság   hatáskörét   az Abtv.  1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg.  Az Alkotmánybíróság  eljárása  jogorvoslati  eljárás,   ezért   az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt  vizsgálja, hogy  az  OVB  az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének  megtagadása során  az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e  el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat,  ABH  2002,  342, 344.].   Az   Alkotmánybíróság  e   hatáskörében   eljárva   is alkotmányos  jogállásával és rendeltetésével összhangban  látja el  feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999,  251, 256.]. 2.  Az  OVB  az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését azon   indokolással  tagadta  meg,  hogy  a  kérdésben  tartott eredményes  népszavazás megváltoztatná  az  Alkotmány  15.  §-a „mögötti   tartalmat,   és   így  burkolt   alkotmánymódosítást eredményezne”. Az  Alkotmánybíróság következetesen érvényesített  álláspontja, hogy   a   „népszuverenitásból   fakadó   jogoknak   mind    az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány    rendelkezéseinek    megfelelően    történhet.    A népszavazásra  bocsátott kérdés nem foglalhat  magában  burkolt alkotmánymódosítást” [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH  1993, 33.].  Az  Alkotmánybíróság több határozatában  megállapította, hogy  az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag  az Országgyűlés    jogkörébe   tartozik,   ezért   választópolgári kezdeményezésre  nem  írható  ki olyan  népszavazás,  amely  az Országgyűlésre  kötelező  volta miatt elvonná  az  Országgyűlés alkotmányozó  hatáskörét [25/1999. (VII. 7.) AB határozat,  ABH 1999,  251,  262.; 28/1999. (VII. 7.) AB határozat,  ABH  1999, 290,  292.;  50/2001. (XI. 29.) AB határozat,  ABH  2001,  359, 364.;  48/2003.  (X. 27.) AB határozat, ABH  2003,  552,  554.; 33/2007.  (VI. 6.) AB határozat, ABK 2007. június, 482,  486.]. Az  Alkotmánybíróság  „eddigi  gyakorlatában  akkor  ítélte  az alkotmánymódosítás   tilalmába   ütközőnek   a    népszavazásra bocsátandó  kérdést,  ha  a  kérdés  tartalmából  valamely   új szabálynak  az  Alkotmányba való beépítésére keletkezett  volna kötelezettsége  az  Országgyűlésnek  (…),  vagy  a  kérdés   az Alkotmány  valamely tételes rendelkezésével ellentétes  szabály megalkotására  irányult” [43/2007. (VI. 27.) AB határozat,  ABK 2007. június, 565, 568.). 3.   Az  Alkotmánybíróság  korábban  —  utólagos  normakontroll keretében — döntött az azonos neműek házasságkötésének lehetővé tételét kezdeményező indítvány ügyében [14/1995. (III. 13.)  AB határozat,  ABH  1995, 82.]. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság emlékeztetett a korábban kifejtett álláspontjára, miszerint  „a házasság  intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi  és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan  közös gyermekek születését és a családban való felnevelését  célozza, amellett,  hogy  a  házastársak  kölcsönös  gondoskodásban   és támogatásban  élésének  is  kerete. A  gyermekek  nemzésére  és szülésére  való képesség nem fogalmi eleme és nem  feltétele  a házasságnak,  de  a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan   a   házastársak  különneműsége   igen.   A   házasság intézményét  az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos védelemben,  hogy  elősegítse  a házastársak  számára  a  közös gyermekkel  is  rendelkező család alapítását. Ez a  magyarázata annak,  hogy  az Alkotmány 15. §-a együtt említi a védelem  két tárgyát:  »A  Magyar Köztársaság védi a házasság  és  a  család intézményét«. A    legfontosabb    emberi    jogi   nemzetközi    egyezmények szövegezéséből is az következik, hogy a házasságot férfi és  nő életközösségeként  fogják  fel: a házasságkötés  szabadságát  a férfi   és  a  nő  jogaként  határozzák  meg,  míg  más   jogok vonatkozásában  ilyen  különbségtétel nélkül  a  »személyek«  a jogalanyok. (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikk; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 23. cikk; Európai Emberi Jogi Egyezmény 12. cikk. Az Európai Emberi  Jogi Bíróság megerősítette ezt az értelmezést, Rees Judgement of  17 October  1986, Series A(1987) p.19.)” [14/1995. (III.  13.)  AB határozat, ABH 1995, 82, 83.]. Az  Alkotmánybíróság  ezen határozatában kifejtett  értelmezése szerint  a házasság intézményét a férfi és nő életközösségeként védi  az  Alkotmány 15. §-a, ezért az Alkotmánybíróság a  jelen ügyben   megállapította:  az  Alkotmány  tartalmi   módosítását eredményezné az azonos neműek házasságkötésének lehetővé tétele kérdésében   tartandó   népszavazás.   Mindezek   alapján    az Alkotmánybíróság     az     OVB     hitelesítést      megtagadó 239/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyta. Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                           Dr. Balogh Elemér      Dr. Bragyova András           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Holló András           Dr. Kiss László           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Kovács Péter      Dr. Kukorelli István           előadó alkotmánybíró         alkotmánybíró                                           Dr. Lenkovics Barnabás     Dr.Lévay Miklós           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Paczolay Péter        Trócsányi László           alkotmánybíró                 alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	65/2007. (X. 18.)
Date of the decision: .	10/15/2007
.
.