Hungarian
Ügyszám:
.
966/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 65/2007. (X. 18.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2007/726
.
A határozat kelte: Budapest, 10/15/2007
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az   Alkotmánybíróság   az  Országos  Választási   Bizottságnak
    országos    népszavazás   kitűzésére   irányuló   kezdeményezés
    aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányának, illetve az  azon  szereplő
    kérdés  hitelesítésével  kapcsolatban hozott  határozata  ellen
    benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
                                   
                             határozatot:
                                   
    Az    Alkotmánybíróság   az   Országos   Választási   Bizottság
    239/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja.

    Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás

                                    I.

      1.  Az  Országos  Választási Bizottság  (a  továbbiakban:  OVB)
      239/2007. (VII. 31.) OVB határozatával megtagadta egy  országos
      népszavazási  kezdeményezés aláírásgyűjtő íve  mintapéldányának
      hitelesítését.   Az  aláírásgyűjtő  íven  a  következő   kérdés
      szerepelt:
      „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson az
      azonos neműek házasságának lehetővé tétele érdekében?”.
      Az  OVB határozatát arra alapította, hogy az Alkotmány 15.  §-a
      értelmében  a Magyar Köztársaság védi a házasság  és  a  család
      intézményét. A 14/1995. (III. 13.) AB határozatban  (ABH  1995,
      82.) megfogalmazott értelmezésre, valamint az 58/1998. (X.  2.)
      OGY  határozattal  egységes szerkezetben közzétett,  az  emberi
      jogok  és  alapvető szabadságok védelméről szóló  Egyezmény  (a
      továbbiakban:  Egyezmény)  12. cikkében  és  az  1976.  évi  8.
      törvényerejű  rendelettel  kihirdetett,  az  Egyesült  Nemzetek
      Közgyűlése  XXI.  ülésszakán, 1966. december  16-án  elfogadott
      Polgári  és  Politikai  Jogok  Nemzetközi  Egyezségokmánya   (a
      továbbiakban:   Egyezségokmány)   23.   cikkében    foglaltakra
      hivatkozással  az  OVB úgy ítélte meg, hogy a  kezdeményezésben
      megtartott  eredményes népszavazás burkolt  alkotmánymódosítást
      eredményezne.     A    házasság    alanyainak     kibővítésével
      megváltoztatná az Alkotmány 15. §-ának tartalmát, az  Alkotmány
      ugyanis  a  férfi  és  nő  közötti  házasságot  tartja  védendő
      értéknek.
      A 239/2007. (VII. 31.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007. évi
      104.  számában, 2007. augusztus 3-án jelent meg.  A  választási
      eljárásról  szóló  1997. évi C. törvény (a  továbbiakban:  Ve.)
      130.  §  (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő  ív,
      illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos  döntése
      elleni  kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt  napon
      belül  lehet  benyújtani.  A  határozat  ellen  a  kezdeményező
      nyújtott  be  kifogást, amely 2007. augusztus  7-én,  határidőn
      belül  érkezett  az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság  a
      Ve.  130. § (3) bekezdésére tekintettel a kifogást soron  kívül
      bírálta el.

      2.  A kifogás szerint „téves és a tényleges jelentéséhez képest
      eltérő értelmezést jelent az Alkotmány 15. §-ában szereplő —  a
      házasság  intézményének  védelmét megfogalmazó  —  az  OVB  (…)
      indokolásában szereplő felfogása. (…) Az Alkotmány  15.  §-ában
      szereplő  kitétel a házasságnak, mint intézménynek a védelméről
      szól,  (…) nem jelentheti azonban a jogintézmény más —  esetleg
      alacsonyabb  szintű  —  jogszabályokban meghatározott  tartalma
      megváltoztatásának tilalmát”. A kifogás benyújtója  megjegyezte
      továbbá,  hogy  az  „Egyezmény 12.  Cikke  nemzeti  jogalkotási
      hatáskörbe   utalja   a  házasságkötésre  vonatkozó   szabályok
      megállapítását  azzal a kitétellel, hogy  a  nagykorú  férfiak,
      illetve  nők  számára biztosítani kell a házasságkötéshez  való
      jogot. Arra még közvetett módon sem tartalmaz utalást, hogy  ez
      a jog csak különneműek között gyakorolható. Ugyanez vonatkozik”
      az  Egyezségokmány  23.  Cikkében foglaltakra  is.  Álláspontja
      szerint  a  „két egyezményben szereplő »férfi« és »nő«  kitétel
      ilyetén  módon  történő említésének oka  nem  a  külön  neműség
      hangsúlyozásában keresendő”.
                                    II.

      A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:

      1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
      „15.  §  A  Magyar  Köztársaság védi a  házasság  és  a  család
      intézményét.
      (…)
      28/C.   §   (1)   Országos  népszavazást   döntéshozatal   vagy
      véleménynyilvánítás  céljából  lehet  tartani,  a   népszavazás
      elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
      (2)   Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000
      választópolgár kezdeményezésére.
      (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes
      népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”.

      2. A Ve. érintett rendelkezései:
      „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az
      aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével
      kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét
      követő  tizenöt  napon  belül lehet  —  az  Alkotmánybírósághoz
      címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
      (...)
      (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az
      Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
      Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
      és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az
      Országgyűlést új eljárásra utasítja.”

       3.  Az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
      1998. évi III. törvény érintett rendelkezése:
      „10.   §   Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az
      aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
      (…)
      b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”.

      4.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény  (a
      továbbiakban: Abtv.) szerint:
      „27.  § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
      nincs helye.
      (2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.”

                                   III.

      A kifogás megalapozatlan.

      1.   A   jelen   ügyben  az  Alkotmánybíróság   hatáskörét   az
      Abtv.  1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg.  Az
      Alkotmánybíróság  eljárása  jogorvoslati  eljárás,   ezért   az
      Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt  vizsgálja,
      hogy  az  OVB  az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének  megtagadása
      során  az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően
      járt-e  el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat,  ABH  2002,  342,
      344.].   Az   Alkotmánybíróság  e   hatáskörében   eljárva   is
      alkotmányos  jogállásával és rendeltetésével összhangban  látja
      el  feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999,  251,
      256.].

      2.  Az  OVB  az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését
      azon   indokolással  tagadta  meg,  hogy  a  kérdésben  tartott
      eredményes  népszavazás megváltoztatná  az  Alkotmány  15.  §-a
      „mögötti   tartalmat,   és   így  burkolt   alkotmánymódosítást
      eredményezne”.
      Az  Alkotmánybíróság következetesen érvényesített  álláspontja,
      hogy   a   „népszuverenitásból   fakadó   jogoknak   mind    az
      Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az
      Alkotmány    rendelkezéseinek    megfelelően    történhet.    A
      népszavazásra  bocsátott kérdés nem foglalhat  magában  burkolt
      alkotmánymódosítást” [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH  1993,
      33.].  Az  Alkotmánybíróság több határozatában  megállapította,
      hogy  az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag  az
      Országgyűlés    jogkörébe   tartozik,   ezért   választópolgári
      kezdeményezésre  nem  írható  ki olyan  népszavazás,  amely  az
      Országgyűlésre  kötelező  volta miatt elvonná  az  Országgyűlés
      alkotmányozó  hatáskörét [25/1999. (VII. 7.) AB határozat,  ABH
      1999,  251,  262.; 28/1999. (VII. 7.) AB határozat,  ABH  1999,
      290,  292.;  50/2001. (XI. 29.) AB határozat,  ABH  2001,  359,
      364.;  48/2003.  (X. 27.) AB határozat, ABH  2003,  552,  554.;
      33/2007.  (VI. 6.) AB határozat, ABK 2007. június, 482,  486.].
      Az  Alkotmánybíróság  „eddigi  gyakorlatában  akkor  ítélte  az
      alkotmánymódosítás   tilalmába   ütközőnek   a    népszavazásra
      bocsátandó  kérdést,  ha  a  kérdés  tartalmából  valamely   új
      szabálynak  az  Alkotmányba való beépítésére keletkezett  volna
      kötelezettsége  az  Országgyűlésnek  (…),  vagy  a  kérdés   az
      Alkotmány  valamely tételes rendelkezésével ellentétes  szabály
      megalkotására  irányult” [43/2007. (VI. 27.) AB határozat,  ABK
      2007. június, 565, 568.).

      3.   Az  Alkotmánybíróság  korábban  —  utólagos  normakontroll
      keretében — döntött az azonos neműek házasságkötésének lehetővé
      tételét kezdeményező indítvány ügyében [14/1995. (III. 13.)  AB
      határozat,  ABH  1995, 82.]. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság
      emlékeztetett a korábban kifejtett álláspontjára, miszerint  „a
      házasság  intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan
      férfi  és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan  közös
      gyermekek születését és a családban való felnevelését  célozza,
      amellett,  hogy  a  házastársak  kölcsönös  gondoskodásban   és
      támogatásban  élésének  is  kerete. A  gyermekek  nemzésére  és
      szülésére  való képesség nem fogalmi eleme és nem  feltétele  a
      házasságnak,  de  a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből
      folyóan   a   házastársak  különneműsége   igen.   A   házasság
      intézményét  az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos
      védelemben,  hogy  elősegítse  a házastársak  számára  a  közös
      gyermekkel  is  rendelkező család alapítását. Ez a  magyarázata
      annak,  hogy  az Alkotmány 15. §-a együtt említi a védelem  két
      tárgyát:  »A  Magyar Köztársaság védi a házasság  és  a  család
      intézményét«.
      A    legfontosabb    emberi    jogi   nemzetközi    egyezmények
      szövegezéséből is az következik, hogy a házasságot férfi és  nő
      életközösségeként  fogják  fel: a házasságkötés  szabadságát  a
      férfi   és  a  nő  jogaként  határozzák  meg,  míg  más   jogok
      vonatkozásában  ilyen  különbségtétel nélkül  a  »személyek«  a
      jogalanyok. (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikk; A
      Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 23. cikk;
      Európai Emberi Jogi Egyezmény 12. cikk. Az Európai Emberi  Jogi
      Bíróság megerősítette ezt az értelmezést, Rees Judgement of  17
      October  1986, Series A(1987) p.19.)” [14/1995. (III.  13.)  AB
      határozat, ABH 1995, 82, 83.].
      Az  Alkotmánybíróság  ezen határozatában kifejtett  értelmezése
      szerint  a házasság intézményét a férfi és nő életközösségeként
      védi  az  Alkotmány 15. §-a, ezért az Alkotmánybíróság a  jelen
      ügyben   megállapította:  az  Alkotmány  tartalmi   módosítását
      eredményezné az azonos neműek házasságkötésének lehetővé tétele
      kérdésében   tartandó   népszavazás.   Mindezek   alapján    az
      Alkotmánybíróság     az     OVB     hitelesítést      megtagadó
      239/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyta.

      Az   Alkotmánybíróság   a   határozat   közzétételét   az   OVB
      határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel
      rendelte el.
                               Dr. Bihari Mihály
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
                  Dr. Balogh Elemér      Dr. Bragyova András
                  alkotmánybíró                alkotmánybíró
                                       
                  Dr. Holló András           Dr. Kiss László
                  alkotmánybíró                alkotmánybíró
                                       
                  Dr. Kovács Péter      Dr. Kukorelli István
                  előadó alkotmánybíró         alkotmánybíró
                                       
                  Dr. Lenkovics Barnabás     Dr.Lévay Miklós
                  alkotmánybíró                alkotmánybíró
                                       
                  Dr. Paczolay Péter        Trócsányi László
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        65/2007. (X. 18.)
        Date of the decision:
        .
        10/15/2007
        .
        .