Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02302/2012
Első irat érkezett: 02/09/2012
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. számú, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.38.221/2010/13. számú, telekalakítási ügyben hozott ítéleteivel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/27/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasz alapján - Legfelsőbb Bíróság telekalakítási üggyel kapcsolatos Kfv.VI.38.221/2010/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó szerint a Fővárosi Törvényszék ítélete az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése azon kitételét sérti, miszerint a tulajdon kisajátítása csak teljes kártalanítás mellett valósulhat meg. Az ítélet ugyanis a kisajátítással érintett ingatlan tulajdon teljes értéke helyett, csupán annak töredékértékében határozta meg a kártalanítás összegét.
A Kúria ítélete – az indítványozó véleménye szerint - sérti az Alaptörvény XII. cikk (2) bekezdését, ugyanis nem határozza meg a kisajátítással érintett terület teljes értékét, semmilyen érték megállapítást nem tesz, továbbá a kártalanítást feltételhez kötve annak megfizetését határozatlan időre elodázza. Sérti továbbá az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot, az ügyek ésszerű időn belül való elintézésének kötelezettségét, mert a Kúria döntésének eredményeképpen az ügy eldöntése, illetve lezárulása vélhetően még hosszú éveket fog igénybe venni..
.
Támadott jogi aktus:
    Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.38.221/2010/13. számú, valamint a Fővárosi Bíróság
    10.K.32.442/2009/32. számú ítélete.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
A határozat száma: 3081/2013. (III. 27.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1589
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); kártalanítás
.
A határozat kelte: Budapest, 03/18/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.03.18 15:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.38.221/2010/13. számú ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2012. január 30-án – a törvényben előírt határidőn belül – alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az ügyben első fokon eljárt bíróságnál a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2011. november 14-én kelt Kfv.VI.38.221/201/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Bíróság 2010. október 21-én kelt 10.K.32.442/2009/32. számú ítélete ellen. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság ezt a két ítéletet az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdése b) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. §-a alapján semmisítse meg, és kötelezze az eljárt bíróságokat új eljárás lefolytatására és az Alaptörvénnyel összhangban álló bírói döntés meghozatalára. Álláspontja szerint az ítéletek az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésébe – a Legfelsőbb Bíróság ítélete pedig ezenkívül a XXIV. cikk (1) bekezdésébe is – ütköznek.
    [3] Az I. és a II. rendű felperes (az I. rendű felperes az Alkotmánybíróság eljárásában az indítványozó) 2003-ban telekalakítási kérelmet nyújtott be a résztulajdonukban álló budapesti tárgyi ingatlan felosztására. Megismételt eljárásban az alperes jogelőde 2009. január 26-án kelt határozatával helyben hagyta az elsőfokú határozatot. A jogerős közigazgatási határozat szerint 11 540 000 forint kártalanítási összeget állapított meg azzal, hogy a kártalanítás megosztására a tulajdonosok között megkötendő megállapodás alapján kerül sor. A kártalanítás kifizetésére az azonos helyrajzi számú út területének az önkormányzat részére történő átadása és a földhivatali átvezetés megtörténte után 30 napon belül kerülhet sor.
    [4] A jogerős közigazgatási határozat megváltoztatása iránt a felperesek pert indítottak. A Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
    [5] A Legfelsőbb Bíróság – felülvizsgálati eljárásban meghozott – Kfv.VI.38.221/2010/13. számú ítéletével a Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az Étv. 27. § (1) és (3) bekezdését megsértette, téves számítással állapította meg a kártalanítás összegét, ezért megalapozatlan ítéletet hozott. Kártalanításként a felperesek részére az alperesi határozattal megállapított kártalanításnál kevesebb összeg lenne megállapítható, azonban a Legfelsőbb Bíróság – a keresethez kötöttség okán – a megállapítottnál kevesebbet nem ítélhet meg, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alaptalan kereset elutasításáról rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolásában – egyebek mellett – elvi jelleggel kimondta azt, hogy a kártalanítás a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése és a terület birtokba adása után fizetendő (1952. évi III. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

    [6] 2. Az indítványozó szerint a Fővárosi Bíróság ítélete sérti az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése azon kitételét, miszerint a tulajdon kisajátítása csak teljes kártalanítás mellett valósulhat meg, mert az ítélet a kisajátítással érintett ingatlan teljes értéke helyett csupán annak töredékében határozza meg a kártalanítás összegét. A Legfelsőbb Bíróság ítélete pedig sérti az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése azon rendelkezését, miszerint a tulajdon kisajátítása csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehetséges. Az indítványozó véleménye szerint az ítélet ugyanis nem határozza meg a kisajátítással érintett terület teljes értékét, semmilyen érték-megállapítást nem tesz, továbbá a kártalanítást feltételhez kötve annak megfizetését határozatlan időre elodázza. Ezáltal sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének azon kitételét is, miszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a hatóságok ésszerű időn belül intézzék. Azt is kifogásolta az indítványozó, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét helyezte hatályon kívül, a kisajátításról rendelkező első és másodfokú közigazgatási határozatokat nem. A közigazgatási határozatokról a Legfelsőbb Bíróság ítéletének rendelkező része nem tesz említést, ugyanakkor azok végrehajtását az ítélet indokolása később megvalósuló feltételek teljesülése esetén tartja lehetségesnek.

    [7] 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Jelen ügyben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel.
    [8] Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Az indítványozó által kifogásolt azonnaliság úgy értendő, hogy a kártalanítás a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése és a terület birtokba adása után fizetendő (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §). Ebben a tekintetben tehát nem sértenek alaptörvényi tételt az alkotmányjogi panasszal támadott bírói ítéletek. Nem sérül az az alaptörvényi rendelkezés sem, amely kimondja, hogy a kártalanításnak teljesnek kell lennie. A teljes kártalanítás meghatározása – helyes értelmezés szerint – nem azt jelenti, hogy a kisajátítandó ingatlan értékét a kisajátítandó ingatlan tulajdonosa határozza meg. Ellenkezőleg, a kisajátítandó ingatlan forgalmi értékét – az erre irányuló eljárásban – amennyiben arra szükség van, szakértő kirendelése útján kell meghatározni, ahogy az az alapperben meg is történt (1952. évi III. törvény 177. §, Étv. 27. §).
    [9] Az indítványozó által hivatkozott másik cikk, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése pedig azért irreleváns a jelen ügyben, mert a XXIV. cikk hatálya nem a bíróságokra és a bírósági eljárásokra terjed ki, hanem a bíróságokon kívül a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozóan fogalmazza meg az ésszerű idő alatt történő eljárás követelményét.
    [10] Az alappert érintő jogok és kötelezettségek tekintetében az Étv. 27. § (1) és (3) bekezdésének az értelmezése az alapkérdés. A törvények értelmezése nem az Alkotmánybíróság, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. E körben az indítványozó alaptörvény-ellenes jogszabály-értelmezést nem állított.

    [11] 4. Mivel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.38.221/2010/13. számú ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 10.K.32.442/2009/32. számú ítéletével összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        02/09/2012
        .
        Number of the Decision:
        .
        3081/2013. (III. 27.)
        Date of the decision:
        .
        03/18/2013
        .
        .