Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti - alkotmányjogi panaszában az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvénynek (a továbbiakban: Módtv.) az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. § x) pontját megállapító, valamint a 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és (3) bekezdését módosító rendelkezései [Módtv. 33. § (1)-(3) bekezdés és (5) bekezdés] alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó transznemű nő, aki 2017. november 7-én kérte az anyakönyvi nyilvántartásban neme megváltoztatását, valamint utóneve módosítását. A változást az anyakönyvvezető 2018. május 11-én az anyakönyvbe bejegyezte. Ezt követően az indítványozó átesett a nemi átalakító műtéten. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában tartalmilag az At. azon rendelkezéseit sérelmezi, amelyek alapján - az indítványban megjelölt, megsemmisíteni kért módosítás nyomán - az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban a születési nemet kell nyilvántartani, ami nem változtatható meg. Az indítványozó álláspontja szerint esetében az anyakönyvben a módosítás nyomán szereplő "születési nem" adat hibás adat, mivel az - korábbi nemváltoztatása folytán - nem egyezik meg a módosítással nyilvántartani célzott, elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszómaszám alapján a születéskor megállapított biológiai nemmel. Az anyakönyv tartalma kihat az egyéb állami nyilvántartásokra is, így a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján a "nemet" tartja nyilván, e nyilvántartás forrása az anyakönyv. Mivel az anyakönyvi eljárásban lehetőség van az adatok korábbi bejegyzés adataival való hivatalból történő összehasonlítására, valamint a hibás adatok kijavítására, ezért az indítványozó álláspontja szerint a módosítás a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával ellentétes jogi környezetet teremt. Az At. módosítása tehát a támadott jogszabályi rendelkezések hatályosulása folytán, bírói döntés közbejötte nélkül - az Alaptörvényben biztosított jogaik sérelméhez vezet, és nincs olyan jogorvoslati eljárás, amely e jogsérelmek orvoslására szolgálna.
A fentiekkel összefüggésben az indítványozó a jogbiztonság, és ezen belül a visszaható jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozik, alapjogsérelme körében pedig emberi méltósága, önrendelkezéshez és névviseléshez való joga, magán- és családi élete tiszteletben tartásához való joga, valamint testi és lelki egészséghez való joga megsértését állítja. Hivatkozik továbbá arra is, hogy a szabályozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik..
. |