A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
[1] Az indítványozó, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája az előtte a 4.K.27.011/ 2013. szám alatt folyamatban lévő ügyben – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján – kezdeményezte az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárását.
[2] A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben a felperes jogelődje a nagykanizsai ingatlanán lévő lakóházát 1960-ban építette oldalhatáron álló beépítési móddal úgy, hogy a lakóépület északi fala a telek északi határvonalára került. A felperes jogelődje 2010 novemberében lakóépületét utólagosan kívülről 10 cm-es hőszigeteléssel látta el. A szomszéd bejelentése után tartott helyszíni szemle alapján megindult építésügyi hatósági eljárásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője a 2011. szeptember 20-án hozott 1193-14/2011. számú határozatában kötelezte a felperes jogelődjét, hogy lakóháza északi szomszéd felőli határfalára felhelyezett 10 cm-es hőszigetelést 2011. október 31. napjáig távolítsa el. A felperes jogelőd fellebbezése folytán eljárt Zala Megyei Kormányhivatal a 2011. november 5-én hozott ZH/696-8/2011. számú határozatában az elsőfokú közigazgatási határozatot annyiban változtatta meg, hogy az elrendelt kötelezettséget a másodfokú döntés kézhezvételétől számított 60 napon belül rendelte teljesíteni. A felperes jogelődje a keresetében az alperes Zala Megyei Kormányhivatal jogerős másodfokú közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte, egyúttal kérelmet terjesztett elő a határozat ezen határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte.
[3] Az indítványozó perbíróság jogelődje, a Zala Megyei Törvényszék az ügyben már kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll-eljárását, amelynek eredményeként az Alkotmánybíróság a III/2391-3/2012. számú határozatában az OTÉK 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21.808/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasította. Az indítványozó ezt követően azért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, mert a korábbi normakontroll-eljárásnak nem volt tárgya az OTÉK 35. § (1) bekezdése, ugyanakkor az alperes a felperessel szemben hozott határozatát ezen jogszabályi rendelkezésre alapította.
[4] Az alperesi határozat meghozatala időpontjában hatályos OTÉK 35. § (1) bekezdése szerint az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerint építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetében az építési határvonalra a végső külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá az OTÉK 35. § (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem állhat. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az OTÉK ezen rendelkezése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. A bíróság szerint a perbeli esetben az OTÉK 35. § (1) bekezdése alkalmazásával a jogbiztonság elve sérülne. A felperes ugyanis a lakóházát 1960-ban építette – amikor a kifogásolt hőszigetelési mód még nem volt elterjedt –, az épületet a telke északi határvonalára helyezte, ugyanakkor az OTÉK 35. § (1) bekezdésének hivatkozott előírása több mint 40 évvel később, 2002. március 15-én lépett hatályba. A felperes tehát a lakóház építésekor, annak építési határvonalra való helyezésekor nem számolhatott a fenti jogszabályi rendelkezéssel és azzal, hogy az akadálya lesz a háza utólagos és a rendeltetésszerű használathoz egyébként szükséges hőszigetelésének.
[5] Az indítványozó bíróság szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdésének jelen ügyben való alkalmazása az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot is sérti. Az indítványozó szerint a felperes lakóháza megépítéséhez képest jóval később hatályba lépő OTÉK 35. § (1) bekezdése azáltal, hogy akadálya a ház utólagos hőszigetelésének, korlátozza a felperes tulajdonosi jogosítványa, a használat jogát, amely a tulajdonos szükségleteinek kielégítését, a rendeltetésszerű használat lehetőségét is jelenti. Az indítványozó bíróság szerint a korlátozás elkerülhető az utólagos hőszigetelés lehetővé tételével, annak polgári jogi (szomszédjogi) következményei polgári úton való rendezésével és a korlátozás súlya – figyelemmel arra, hogy a hőszigetelés hiánya mennyiben hátrányosabbá teszi a lakóház használatát – a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan is.
[6] Mindemellett az indítványozó nézete szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdése perbeli esetben való alkalmazása – azáltal, hogy kizárja a tulajdonos számára a hőszigetelés lehetőségét – sérti az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében foglalt testi és lelki egészséghez való jogot is.
II.
[7] Az Alkotmánybíróság az eljárása során a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
[8] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései:
„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”
„XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.”
„XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”
[9] 2. Az OTÉK indítvánnyal érintett, az alperesi közigazgatási határozat meghozatalakor hatályos rendelkezése:
„35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méretén belül épület, épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, továbbá a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem állhat.”
III.
[10] Az indítvány nem megalapozott.
[11] 1. Az indítványozó álláspontja szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. Az indítványozó bíróság szerint a perbeli esetben az OTÉK 35. § (1) bekezdése alkalmazásával a jogbiztonság elve sérülne, mert a felperes lakóházának 1960-ban történő építésekor nem számolhatott azzal, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés lesz az akadálya a lakóháza utólagos és rendeltetésszerű használatához szükséges hőszigetelésének.
[12] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a lakóépület utólagos hőszigetelése jogos igénye lehet a felperesnek. (Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványra okot adó ügyben a lakóépület utólagos hőszigetelése nem a rendeltetésszerű használathoz szükséges, hanem az értéknövelő beruházás.) Azonban ebből az igényből nem következik olyan alkotmányosan védendő jog, amely alapján az utólagos hőszigetelés csak a felperes által preferált módon, – az OTÉK 35. § (1) bekezdése alapján az adott esetben nem kivitelezhető módon történő – külső hőszigeteléssel oldható meg. Amennyiben az épület utólagos hőszigetelésére alkalmas, az építőiparban meglévő különböző külső és belső technológiák közül az OTÉK sérelmezett rendelkezése nem teszi lehetővé a lakóépület építési határvonalon álló falán az épület építését követően utólagos kivitelezéssel a felperes által preferált külső technológia alkalmazását, úgy adott e falsík utólagos hőszigetelésének lehetősége belső vagy más külső hőszigetelési technológia alkalmazásával. Ebből következően a lakóépület megépítését követően hatályba lépett OTÉK 35. § (1) bekezdése nem zárja el a felperest lakóingatlana utólagos hőszigetelésének lehetőségétől, és ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdése nem sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
[13] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben alaptörvény-ellenesség hiánya miatt elutasította.
[14] 2. Az indítványozó álláspontja szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, mert korlátozza a felperes egyik tulajdonosi jogosítványát, a használat jogát.
[15] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a tulajdonhoz és a tulajdon egyben társadalmi felelősséggel is jár. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése a tulajdonhoz való jog alkotmányos biztosítására vonatkozik. Az Alaptörvény e rendelkezéséből következik az az alkotmányos elvárás is, amely szerint a tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére.
[16] Az Alkotmánybíróság szerint a tulajdonjog valamely elemének korlátozása csak akkor jár magának a tulajdonjognak, mint alaptörvényi jognak a korlátozásával és ezáltal csak akkor alaptörvény-ellenes, ha az nem elkerülhetetlen, kényszerítő ok nélkül történik, továbbá ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
[17] A perbeli esetben a felperes, mint tulajdonos tulajdonhoz való joga került szembe a szomszéd ingatlan tulajdonosának tulajdonhoz való jogával, amikor a felperes – a polgári jogi (szomszédjogi) következményeknek a polgári úton való rendezésének mellőzésével – a tulajdonát képező építési határvonalon (telekhatáron) álló lakóépületét akarta külső hőszigeteléssel utólagosan korszerűsíteni, amely során a 10 cm vastag külső hőszigetelés azonban már az építési határvonalon (a telek északi határvonalán) túlnyúlva, a szomszéd telekre átnyúlt, ezzel korlátozva a szomszéd telek tulajdonosának tulajdonhoz való jogát. A felperes perbeli álláspontja szerint pedig, ha az általa preferált és megvalósított módon nem kivitelezhető épületének utólagos hőszigetelése, akkor a felperes tulajdonhoz való jogának része, a használathoz való joga sérül. Az Alkotmánybíróság ezért jelen esetben először azt vizsgálta, hogy a felperes és a szomszéd telek tulajdonosa tulajdonjogának korlátozása nélkül elérhető-e a felperes által megvalósítani kívánt cél, a tulajdonát képező lakóépület utólagos hőszigetelése.
[18] A lakóépületek hőtechnikai méretezése 1985-ben került bevezetésre és az épületekkel szemben támasztott hőtechnikai követelményeket az új épület építésére vonatkozóan kell alkalmazni. A hőtechnikai követelmények hatályba lépését megelőzően épült épületek esetében azok utólagos, az új előírásoknak megfelelő hőszigetelésére nincs jogi kényszer, az épületek utólagos hőszigetelésére a tulajdonosok döntése alapján kerül(het) sor. Az épületek utólagos hőszigetelése kétfélképpen oldható meg: külső vagy/és belső hőszigeteléssel, amelyre vonatkozóan a kivitelezők számára többfajta műszakilag megoldható külső és belső hőszigetelési technológia áll rendelkezésre. Amennyiben az épület tulajdonosa olyan utólagos külső hőszigetelési technológiát választ, amelynek műszaki megvalósítása során az építési határvonalon (telekhatáron) álló épületfal utólagos külső hőszigetelése túlnyúlik az építési határvonalon (telekhatáron), akkor ez csak a szomszéd telek tulajdonosának előzetes hozzájárulásával oldható meg, mivel az OTÉK építésügyi jogszabály, amely polgári jogi kérdésekben nem szabályozhat és nem tartalmazhat kormányrendeletként olyan előírást, amely megengedi a szomszéd telekre történő ráépítést.
[19] Mivel a felperes tulajdonjogának érvényesülése – a tulajdon használatával kapcsolatos jobb életminőség érvényesülése (épület utólagos hőszigetelése) – a felperes által preferált technológia alkalmazásán kívül más módon, a felperes, illetve a szomszéd telek tulajdonosa tulajdonjogának korlátozása nélkül is elérhető, ezért az Alkotmánybíróság nem vizsgálta, hogy felperes által preferált technológia alkalmazása következtében bekövetkezett tulajdonjog-korlátozás arányban áll a felperes által elérni kívánt cél fontosságával.
[20] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a perbeli ügyben nincs ellentét az OTÉK 35. § (1) bekezdése és az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tulajdonhoz való jog érvényesülése között. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben is az alaptörvény-ellenesség hiánya miatt elutasította.
[21] 3. Az indítványozó hivatkozott még az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való jog, valamint az OTÉK 35. § (1) bekezdése – eljáró bíróság által vélt – ellentétére is. Az indítványban kifejtett álláspontja szerint az OTÉK 35. § (1) bekezdése kizárja a tulajdonos számára az utólagos hőszigetelés lehetőségét és ez sérti a tulajdonosnak az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében foglalt testi és lelki egészséghez való jogát.
[22] Az Alkotmánybíróság az 1. és 2. pontban kifejtette, hogy az OTÉK 35. § (1) bekezdése nem akadályozza meg és nem teszi meg nem valósíthatóvá a felperes épületének utólagos hőszigetelését, az OTÉK 35. § (1) bekezdése rendelkezésének betartásával is megvalósítható a lakóépület északi falának utólagos hőszigetelése, ebből következően az indítványozó álláspontjával ellentétben az Alkotmánybíróság nem talált ellentétet az OTÉK 35. § (1) bekezdése és az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében meghatározott testi és lelki egészséghez való jog érvényesülése között.
[23] Az Alkotmánybíróság jelen ügy kapcsán megjegyzi, hogy a bíró által támadott OTÉK-rendelkezés alaptörvény-ellenességét „önmagában” annak ellenére sem lehet megállapítani, hogy kívánatos lett volna a jogalkotó részéről az utólagos hőszigetelés felrakásának lehetőségét oldalhatáron álló épületek esetében is (törvényben) lehetővé tenni. Mulasztás megállapítása (a jogszabályok közötti inkoherencia miatt) pedig a konkrét esetben azért nem vezetne eredményre, mert a bírónak a hatósági határozatok jogszerűségét mindenképpen a meghozatalukkor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálnia (utólagos jogszabály-módosítás az ügy megítélését nem befolyásolhatná).
[24] Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az építésfelügyeleti hatóságnak építésrendészeti eljárása keretében a bontás elrendelése előtt – mind a jelen ügy alapjául szolgáló építésügyi hatósági eljárás idején, mind a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján – a tényállás tisztázása során előzetesen vizsgálnia kell, hogy az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén az országos építési követelmények megsértésével szabálytalanul végzett építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész fennmaradási engedélye megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, a feltételek megléte esetén értesítenie kell az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről, jogkövetkezményeiről és határidő tűzésével fel kell hívnia a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. E vizsgálat lefolytatására vonatkozóan adat a bírói kezdeményezésben nem található és ennek megtörténtének vagy meg nem történtének vizsgálata nem alkotmányossági, hanem az építéshatósági eljárás jogszerűségének kérdése, amelyre nem az Alkotmánybíróság, hanem a másodfokú építésügyi hatóság és a közigazgatási perben eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel.
[25] Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben is az alaptörvény-ellenesség hiánya miatt elutasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |