A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában
hozott határozat ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 28/2010.
(I. 29.) OVB határozatát — a jelen határozatban foglalt indokok
alapján — helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1.1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB)
28/2010. (I. 29.) számú határozatában (a továbbiakban: OVBh.) a
magánszemélyek által országos népszavazási kezdeményezés
tárgyában benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
hitelesítését megtagadta az alábbi kérdésben: „[e]gyetért-e
azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: »[a] képviselő-
testület (közgyűlés) a polgármesternek a testület feloszlása
kimondására előterjesztett indítványát köteles megtárgyalni és
arról döntést hozni?«”
1.2. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek
kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVB 28/2010.
(I. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában
megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló
aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését. Az OVB
határozata értelmében a képviselő-testületi ülés napirendjének
elfogadása a képviselő-testület hatásköre, amely alkotmányi
védelmet élvez. Ebből következik, hogy egy, a kérdésben
megtartott eredményes népszavazás az Alkotmány 44/A. § (1)
bekezdésében szabályozott önkormányzati alapjogokat súlyosan
sértené és ezáltal burkolt alkotmánymódosítást eredményezne.
2. A kifogást tevők kérik az OVB határozat megsemmisítését és
az OVB új eljárásra való utasítását. A kifogást tevők szerint
az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, hogy a
polgármester milyen feltételek mellett kezdeményezheti a
képviselő-testület feloszlatását, így ez a kérdés országos
népszavazás tárgya lehet. Ennek a kérdésnek a szabályozása a
helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben
történhet. Mindezekre tekintettel az OVB alaptalanul
hivatkozott az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről
szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § b)
pontjára, mivel ez az ok csak abban az esetben alkalmazható, ha
a népszavazás az Alkotmány módosítására irányul vagy a kérdés
az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében foglalt tiltott
tárgykörbe tartozik.
II.
1. Az Alkotmány felhívott rendelkezése:
„44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat,
döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a
tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel
önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak
ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e
feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit
és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét
és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és
elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel
fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel,
érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat
létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi
önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati
szervezetnek.”
2. Az Nsztv. érintett rendelkezései:
10. § „Az Országos Választási Bizottság megtagadja az
aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, (…).”
(…)
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell
megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) alkalmazott szabályai:
„77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
(...)
(5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2)
bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi
vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás áttételére
kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának
vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az
első választási bizottsághoz beérkezett.”
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet — az Alkotmánybírósághoz
címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az
Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati
természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint
a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett
kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt
feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési
eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek
megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH
2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben
eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH
1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság előzetesen megvizsgálta, hogy a jelen
ügyben előterjesztett kifogás megfelel-e a törvényi
feltételeknek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a
kifogásolt OVBh. a Magyar Közlöny 2010. évi 11. számában, 2010.
január 29-én jelent meg. A kifogást 2010. február 13-án —
határidőben és a kifogásra előírt tartalmi követelményeknek
[Ve. 77. § (2) bekezdés] megfelelően — terjesztették elő az OVB-
nél. Ebből következően a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas.
3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatban
értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt, a
népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott
egyértelműség követelményét. E határozataiban az
Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye
a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az
egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti,
hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen
megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a
népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni,
az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen
értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen
felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes
népszavazással hozott döntés az Országgyűlés Alkotmány 19. §
(3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének — Alkotmányban
szabályozott — korlátozása: az Országgyűlés köteles az
eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért
a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt
is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el
tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha
igen milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség)
[51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004.
(VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.)
AB határozat, ABH 2006, 358, 360-361.; 84/2008. (VI. 13.) AB
határozat, ABH 2008, 695, 703.].
A jelen ügyben az Alkotmánybíróság arra az álláspontra
helyezkedett, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés
ellentétes az Nsztv. 13. § (1) bekezdésébe foglalt jogalkotói
egyértelműség követelményével, sőt, emellett értelmetlen is. A
kérdésből ugyanis nem világos, hogy ipso iure kötelező lenne-e
a képviselő-testület (közgyűlés) feloszlása kimondására
előterjesztett indítvány tárgyalása és az arról való
döntéshozatal, vagy a képviselő-testület (közgyűlés) a fenti
tárgyú előterjesztés megtárgyalása előtt szavazna-e annak
napirendre vételéről, és ha igen, milyen döntést lenne köteles
hozni.
A fent kifejtett indokok alapján az Alkotmánybíróság a
kifogásolt 28/2010. (I. 29.) OVB határozatot helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Holló András
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke helyett
Dr. Balogh Elemér Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András Dr. Holló András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László Dr. Kovács Péter
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Stumpf István
alkotmánybíró
. |