Hungarian

Ügyszám: .	340/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 176/2010. (IX. 30.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2010/849 .

A döntés kelte: Budapest, 09/28/2010 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!   Az  Alkotmánybíróság  az  Országos Választási  Bizottság  által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogások alapján meghozta  a következő                            határozatot:                                 Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  28/2010. (I. 29.) OVB határozatát — a jelen határozatban foglalt indokok alapján — helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I.                                  1.1.  Az  Országos Választási Bizottság (a továbbiakban:  OVB) 28/2010. (I. 29.) számú határozatában (a továbbiakban: OVBh.) a magánszemélyek   által   országos  népszavazási   kezdeményezés tárgyában    benyújtott   aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányának hitelesítését  megtagadta  az alábbi  kérdésben:  „[e]gyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse: »[a] képviselő- testület  (közgyűlés) a polgármesternek a  testület  feloszlása kimondására előterjesztett indítványát köteles megtárgyalni  és arról döntést hozni?«”  1.2.  A  választási eljárásról szóló 1997. évi C.  törvény  (a továbbiakban  Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján  magánszemélyek kifogást  nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVB  28/2010. (I.  29.)  OVB  határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta  az  országos népszavazási kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányának  a  hitelesítését.  Az  OVB határozata  értelmében a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadása  a  képviselő-testület hatásköre,  amely  alkotmányi védelmet   élvez.  Ebből  következik,  hogy  egy,  a  kérdésben megtartott  eredményes  népszavazás az Alkotmány  44/A.  §  (1) bekezdésében  szabályozott önkormányzati  alapjogokat  súlyosan sértené és ezáltal burkolt alkotmánymódosítást eredményezne.  2.  A kifogást tevők kérik az OVB határozat megsemmisítését és az  OVB  új eljárásra való utasítását. A kifogást tevők szerint az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, hogy  a polgármester   milyen  feltételek  mellett  kezdeményezheti   a képviselő-testület  feloszlatását, így  ez  a  kérdés  országos népszavazás  tárgya lehet. Ennek a kérdésnek a  szabályozása  a helyi   önkormányzatokról  szóló  1990.  évi  LXV.   törvényben történhet.    Mindezekre   tekintettel   az   OVB   alaptalanul hivatkozott az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. §  b) pontjára, mivel ez az ok csak abban az esetben alkalmazható, ha a  népszavazás az Alkotmány módosítására irányul vagy a  kérdés az   Alkotmány   28/C.  §  (5)  bekezdésében  foglalt   tiltott tárgykörbe tartozik.                                 II.    1. Az Alkotmány felhívott rendelkezése:  „44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:  a)  önkormányzati  ügyekben  önállóan  szabályoz  és  igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,  b)   gyakorolja  az  önkormányzati  tulajdon  tekintetében   a tulajdonost  megillető  jogokat, az  önkormányzat  bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,  c)   az  önkormányzat  törvényben  meghatározott  feladatainak ellátásához  megfelelő  saját  bevételre  jogosult,  továbbá  e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,  d)  törvény  keretei között megállapítja a helyi adók  fajtáit és mértékét,  e)  törvény  keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,  f)  önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,  g)  a  helyi  közösséget  érintő közügyekben  kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,  h)   szabadon   társulhat   más  helyi   képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget  hozhat létre,   feladatkörében  együttműködhet  más   országok   helyi önkormányzatával,  és  tagja  lehet  nemzetközi   önkormányzati szervezetnek.”    2. Az Nsztv. érintett rendelkezései:  10.   §  „Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…)  b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, (…).”  (…)  „13.  §  (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”  3.  A  választási  eljárásról szóló 1997. évi  C.  törvény  (a továbbiakban: Ve.) alkalmazott szabályai:  „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell  a) a jogszabálysértés megjelölését,  b) a jogszabálysértés bizonyítékait,  (...)  (5)  Ha  a  kifogás  elkésett,  vagy  nem  tartalmazza  a  (2) bekezdés   a)-c)  pontjában  foglaltakat,  a  kifogást   érdemi vizsgálat  nélkül  el kell utasítani. Ha a  kifogás  áttételére kerül   sor,   a   kifogás  határidőben  történt  benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.”  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  —  az  Alkotmánybírósághoz címezve — az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.  (...)  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                                III.    A kifogás nem megalapozott.  1.   Az   Alkotmánybíróság  hatáskörét  a  jelen   ügyben   az Alkotmánybíróságról  szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h) pontja   alapján   a   Ve.   130.   §-a   határozza   meg.   Az Alkotmánybíróság  eljárása  ebben  a  hatáskörben  jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában,  valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás   megfelel-e   a  Ve.-ben  és  az  Nsztv.-ben   foglalt feltételeknek,  és  az  OVB  az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítési eljárásában   az  Alkotmánynak  és  az  irányadó   törvényeknek megfelelően  járt-e el [63/2002. (XII. 3.)  AB  határozat,  ABH 2002,  342,  344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva   is   alkotmányos  jogállásával   és   rendeltetésével összhangban  látja  el [25/1999. (VII. 7.)  AB  határozat,  ABH 1999, 251, 256.].    2.  Az  Alkotmánybíróság előzetesen megvizsgálta, hogy a jelen ügyben    előterjesztett   kifogás   megfelel-e   a    törvényi feltételeknek.  Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy   a kifogásolt OVBh. a Magyar Közlöny 2010. évi 11. számában, 2010. január  29-én  jelent  meg. A kifogást 2010.  február  13-án  — határidőben  és  a  kifogásra előírt tartalmi  követelményeknek [Ve. 77. § (2) bekezdés] megfelelően — terjesztették elő az OVB- nél. Ebből következően a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas.    3.  Az  Alkotmánybíróság gyakorlata során számos  határozatban értelmezte  az  Nsztv.  13.  §  (1)  bekezdésében  foglalt,   a népszavazásra    bocsátandó   kérdéssel   szemben    támasztott egyértelműség     követelményét.    E     határozataiban     az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a  népszavazáshoz  való  jog  érvényesülésének  garanciája.  Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy    a    népszavazásra    szánt   kérdésnek    egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár  a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon  válaszolni, az  szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel  lehessen felelni    (választópolgári   egyértelműség).   Az   eredményes népszavazással  hozott döntés az Országgyűlés Alkotmány  19.  § (3)  bekezdés  b) pontjában foglalt jogkörének  —  Alkotmányban szabályozott   —  korlátozása:  az  Országgyűlés   köteles   az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni.  Ezért a  kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is,  hogy  a  népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés  el tudja-e  dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség,  ha igen  milyen  jogalkotásra  köteles (jogalkotói  egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB  határozat, ABH 2006, 358, 360-361.; 84/2008. (VI.  13.)  AB határozat, ABH 2008, 695, 703.].  A   jelen  ügyben  az  Alkotmánybíróság  arra  az  álláspontra helyezkedett,  hogy  a  népszavazásra  feltenni  kívánt  kérdés ellentétes  az Nsztv. 13. § (1) bekezdésébe foglalt  jogalkotói egyértelműség követelményével, sőt, emellett értelmetlen is.  A kérdésből ugyanis nem világos, hogy ipso iure kötelező  lenne-e a   képviselő-testület   (közgyűlés)   feloszlása   kimondására előterjesztett   indítvány  tárgyalása   és   az   arról   való döntéshozatal,  vagy a képviselő-testület (közgyűlés)  a  fenti tárgyú  előterjesztés  megtárgyalása  előtt  szavazna-e   annak napirendre vételéről, és ha igen, milyen döntést lenne  köteles hozni.    A   fent  kifejtett  indokok  alapján  az  Alkotmánybíróság  a kifogásolt 28/2010. (I. 29.) OVB határozatot helybenhagyta.  Az   Alkotmánybíróság  e  határozatának  közzétételét  az  OVB határozatának    a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére tekintettel rendelte el.                        Dr. Holló András              az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,                   az aláírásban akadályozott                       Dr. Paczolay Péter               az Alkotmánybíróság elnöke helyett                                          Dr. Balogh Elemér           Dr. Bihari Mihály          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Bragyova András          Dr. Holló András          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Kiss László              Dr. Kovács Péter          előadó alkotmánybíró            alkotmánybíró                                          Dr. Lenkovics Barnabás       Dr. Lévay Miklós          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                                        Dr. Stumpf István                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	176/2010. (IX. 30.)
Date of the decision: .	09/28/2010
.
.