Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01406/2014
Első irat érkezett: 08/12/2014
.
Az ügy tárgya: A 2003. évi CXXXIII. tövény 27/A. § (1)-(6) bekezdése és 42.§ (1) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése (jegyzői felügyeleti eljárás a társasházakkal szemben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/22/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - kérték a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. § (1)-(6) bekezdése, és 42.§ (1) bekezdése utolsó mondatának alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozók előadják, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Jegyzője törvényességi felügyeleti eljárást indított a társasházközösséggel szemben. A sérelmezett jogszabály lehetővé teszi a jegyző részére a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását olyan ügyekben, ahol bírósági eljárásnak nincsen helye. Az eljárás tárgyát a jegyző nem ismertette az indítványozókkal, mert a jegyző álláspontja szerint erre nem köteles. Feltételezhetően a közgyűlési határozatot vizsgál a jegyző. Az eljárás jelenleg is folyik. A támadott jogszabály szerint amennyiben a jegyző a működés törvénybe ütközését tapasztalja, felhívja a társasházat a működés törvényességének helyreállítására. Az indítványozók álláspontja szerint semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincsen a jegyző eljárása ellen.
Az indítványozók véleménye szerint a jegyző törvényességi felügyeleti eljárása alaptörvény-ellenes, mert teljesen szabályozatlan, és minden garanciális elemet nélkülöz, valamint tulajdonosi döntésbe szól bele.
Az indítványozók több alapvető jogát sérti a jogszabály, többek között sérül az Alaptörvény I. cikk (1)-(4) bekezdésébe foglalt alapvető joga, a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való joga, a VI. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt magánélethez és személyes adatok védelméhez való joga, a XIII. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga, a XV. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joga,és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. .
.
Támadott jogi aktus:

    a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. § (1)-(6) bekezdés, 42.§ (1) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés a) pont
I. cikk (2) bekezdés b) pont
I. cikk (2) bekezdés c) pont
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
II. cikk
VI. cikk (1) bekezdés
VI. cikk (2) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1406_0_2014_inditvany anonim.pdfIV_1406_0_2014_inditvany anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3328/2014. (XII. 10.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/3133
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: közvetlenül hatályosuló norma
    .
    A határozat kelte: Budapest, 12/02/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.12.02 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a és 42. § (1) bekezdésének második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó társasház közös képviselője útján, valamint a közös képviselő a saját nevében, illetve az egyik tulajdonostárs meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszukban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 27/A. §-a, valamint 42. § (1) bekezdése második mondata („Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.”) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Véleményük szerint ugyanis a társasház szerveinek törvényességi felügyeletét szabályozó rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, I. cikkét, II. cikkét, a VI. cikk (1)–(2) bekezdését, XIII. cikkét, a XV. cikk (1)–(2) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit.

    [3] Az alkotmányjogi panaszra az indítványban foglaltak szerint az adott okot, hogy a társasházzal szemben 2014. június 4-én az illetékes városi jegyző a Thtv. 27/A. §-a alapján törvényességi felügyeleti eljárást indított. Az eljárás az alkotmányjogi panasz benyújtásakor még folyamatban volt. Az indítványozók véleménye szerint már az eljárás megindításának lehetősége is számos, az Alaptörvényben biztosított alapjogukat sérti. Kifejtik egyrészt, hogy – bár számukra az eljárás megindításának pontos oka nem ismert – az eljárás vélhetőleg olyan közgyűlési határozatokat érint, melyek tekintetében a Thtv. 27/A. § (1) bekezdése nem is teszi lehetővé a jegyző fellépését. A Thtv. a tulajdonostársakra bízza annak eldöntését, hogy a közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatát kérik-e – érvelnek –, ezért a jegyző által indított eljárás sérti „a közösséget alkotó [...] tulajdonostársak emberi méltósághoz való jogát”, melynek részét képezi az önrendelkezéshez, az általános cselekvési szabadsághoz és a magánszféra védelméhez való jog [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bekezdés]. A társasházak feletti törvényességi felügyelet emellett diszkriminatív is, mivel a közös tulajdon más formáival összefüggésben a jogalkotó nem vezetett be hasonló jogintézményt [Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdés]. A tulajdonhoz való jog (Alaptörvény XIII. cikk) pedig azért sérül, mert a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen a jegyző a tulajdonosokat adott esetben „akaratukkal ellentétes döntések meghozatalára” kötelezheti, ami rendelkezési jogukat sérti. Az eljárásban nem érvényesül a fegyverek egyenlőségének az elve, illetve a jegyző döntése ellen nincs jogorvoslat, ami nem egyeztethető össze az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdéseivel. Az indítványozók továbbá úgy vélik, szerzett jogokat sért, ha a jegyző olyan közgyűlési határozat törvényességi felügyeleti vizsgálatát is elvégezheti, mellyel összefüggésben a tulajdonostársak egyike sem fordult bírósághoz. Továbbá visszaható hatályú a szabályozás, mivel a jegyző olyan határozatokkal összefüggésben is eljárhat, melyet esetleg még azelőtt hoztak, hogy a Thtv.-be beillesztésre került volna a törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét megteremtő 27/A. §. Mindez az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének a sérelmét okozza. Végezetül az indítványozók rámutatnak, hogy a jegyző a törvényességi felügyeleti eljárás során olyan – például a tulajdonostársak befizetéseire vonatkozó – adatok birtokába juthat, ami a személyes adatok védelméhez való jogot [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés] is sért(het)i.

    [4] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a kérelem a befogadhatóság törvényi feltételeinek megfelel-e.
    [5] A Thtv. 27/A. §-a a jegyző hatáskörébe utalja a társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét. A törvényességi felügyelet annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak. Az eljárás eredményeképpen, amennyiben erre szükség van, a jegyző felhívja a társasházat a működés törvényességének helyreállítására. Ez a felhívás a társasházat direkt módon nem kötelezi. Ha a társasház a felhívásnak nem tesz eleget, a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a jegyző fordulhat bírósághoz. A perben a bíróság hozhat a társasházat kötelező határozatot: a) megsemmisítheti a közgyűlés határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve c) a Thtv.-ben meghatározott esetekben bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
    [6] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján akkor nyújtható be alkotmányjogi panasz, ha az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek tartott norma közvetlenül – bírói döntés nélkül – alkalmazandó/hatályosuló előírás, mely Alaptörvényben biztosított jog sérelmével jár. Jelen esetben azonban a kötelezettség beálltához bírói döntés szükséges.
    [7] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eléje terjesztett panasz vonatkozásában a kérelemben foglaltak szerinti alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának nincs helye. A jegyző által megindítható törvényességi felügyeleti eljárás Thtv.-ben szabályozott lehetősége nem minősül olyan, közvetlenül alkalmazandó/hatályosuló előírásnak, mely egy konkrét, folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárást érintően az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását lehetővé tenné. Alaptörvényben biztosított jog esetleges sérelme adott esetben csak az eljárás befejeződését (illetve a jegyzőnek a társasházi működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezésre irányuló keresete tárgyában hozott döntés megszületését) követően merülhet fel.
    [8] Mindezek alapján megállapítható, hogy a panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételeknek, s emiatt nem befogadható. Ezért az Alkotmánybíróság a kérelmet – a befogadás egyéb formai és tartalmi feltételeinek való megfelelés vizsgálata mellőzésével – az Abtv. 47. §-a, 56. § (1)–(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján vissza­utasította.

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      08/12/2014
      .
      Number of the Decision:
      .
      3328/2014. (XII. 10.)
      Date of the decision:
      .
      12/02/2014
      .
      .