A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által
országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív
és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott
határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 322/2007.
(IX. 12.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos
Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás
érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási
Bizottság (a továbbiakban: OVB) 322/2007. (IX. 12.) OVB
határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
Egy beadványozó 2007. augusztus 13-án országos népszavazás
kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát
nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e
Ön azzal, hogy az Országgyűlés a jelen kérdésben tartott
népszavazás napját követő 1 éven belül alkossa meg a nemzeti és
etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló
törvényt?”
Az OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív
a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra
feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek
eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.
A kifogástevő álláspontja szerint a kérdés sérti az Alkotmány
28/C. § (5) bekezdés d) pontját, mert az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdést tartalmaz. A
kifogástevő azért is megengedhetetlennek tartotta a kérdést,
mert egy esetleges nemleges eredmény ellentétes volna az
Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.) AB határozatában
megállapított mulasztásos alkotmánysértésből következő
törvényhozói kötelezettséggel. Ezért a kérdés a kezdeményező
szerint burkolt alkotmánymódosításra irányul.
2. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a
következő jogszabályokat vette alapul:
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,
amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja.”
28/C. § (5) „Nem lehet országos népszavazást tartani:
(…)
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és
szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről”.
Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése:
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell
megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
A Ve. alkalmazott szabályai:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az
aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével
kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét
követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint
kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító
határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő
nyolc napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az
Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az
Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az
Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
II.
A kifogás megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)
pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza
meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott
eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság
- alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban - a
beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az
aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a
jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív
hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó
törvényeknek megfelelően járt-e el.
2. Az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatban
kimondta: „Az Alkotmány szabálya szerint már nem csak személyi
kérdésekben való döntésekről nem lehet országos népszavazást
tartani, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó
szervezetalakítási (szervezetátalakítási,
szervezetmegszüntetési) kérdésekről sem. Olyan következtetésre
nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom
csupán valamely szerv belső szervezetének átalakítását érintő
kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem
csupán valamely szerv belső szervezetének megállapítását érti,
hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is.” (ABH 2004,
384.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nemzeti és etnikai
kisebbségek országgyűlési képviseletének szabályozása az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetátalakítási kérdésnek
minősül, mert az Országgyűlési struktúrájának, bizottsági és
frakciószabályainak átalakítását követeli meg. Ezért a kérdés
az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt
tilalomba ütközik.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB 322/2007. (IX.
12.) OVB határozatát megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra
utasította.
3. A kifogástevő utalt az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.)
AB határozatára is. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság
megjegyzi, hogy a hivatkozott határozat kizárólag azért
állapított meg mulasztást, mert az Országgyűlés nem alkotta meg
a nemzeti és etnikai kisebbségeknek a szervezett
önkormányzáshoz való jogát, és annak „feltételeit és
körülményeit” biztosító törvényt. Az Országgyűlés ennek a
feladatának 1993-ban eleget tett. (Lásd a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt.)
4. Mivel az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján
az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya nem hitelesíthető, ezért az
Alkotmánybíróság nem foglalt állást a kifogástevőnek az
Alkotmány burkolt módosításával összefüggő indítványáról.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB
határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |