Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Járásbíróság 29.Pk.50.507/2022/10. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 5.Pkf.20.321/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pk.601/2021/3. számú 2021. november 11. napján kelt másodfokú végzésével (a továbbiakban: Végzés) a kérelmező (a továbbiakban: indítványozó) és a kérelmezett közös kiskorú gyermeke felett a szülői felügyeleti jogok gyakorlására ideiglenesen a kérelmezetti anyát jogosította fel. A határozat oly módon szabályozta a gyermek és az indítványozó kapcsolattartását, hogy vasárnaponként 10 órától 15 óráig, a kérelmezett lakásában és jelenlétében látogathatja meg az indítványozó a gyermeket 2022. január 31. napjáig; ezt követően a kérelmezett jelenléte nélkül, a lakás egyik szobájában kell a zavartalan kapcsolattartást az indítványozó számára biztosítani. A Székesfehérvári Járásbíróság 10.P.21.039/2021/83. számú, 2022. július 11-én kelt május 20. napján kelt és jogerőre emelkedett határozatával a Végzés 4. bekezdését megváltoztatta, és a kapcsolattartás módját 2022. június 30-ig, majd július-augusztus hónapra, végül a szeptember 1-től kezdődő időtartamra megváltoztatva újraszabályozta. Az indítványozó azért fordult kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemmel a bírósághoz, mert álláspontja szerint a kérelmezett neki felróható okból a 2022. május 8-án esedékes kapcsolattartási kötelezettségének nem tett eleget, nem biztosította a szabályozás szerinti zavartalan kapcsolattartást. Erre tekintettel kérte a Végzés alapján a kapcsolattartás végrehajtásának az elrendelését. Az elsőfokú bíróság - az alkotmányjogi panaszban sérelmezett végzésével - az indítványozó kérelmét elutasította arra hivatkozva, hogy az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bnpt.) 22/A. § (1) bekezdése értelmében a kapcsolattartására vonatkozó határozat megszegésének és a felróható magatartásának a vizsgálatára a bíróságnak kizárólag abban az esetben van lehetősége, amennyiben a kérelemben megjelölt határozat, a kérelem elbírálásának időpontjában még végrehajtható. Mivel a kapcsolattartás végrehajtásának alapjául szolgáló Végzést a Székesfehérvári Járásbíróság 10.P.21.039/2021/83. számú határozata megváltoztatta, erre tekintettel a Végzés végrehajthatatlanná vált; a kérelmezett felróhatósága nem volt vizsgálható, ahogy a végzésben foglaltak megszegése sem volt megállapítható. Az indítványozó fellebbezése nyomán eljáró másodfokú bíróság - egyetértve az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával és érvelésével - az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzések a téves és jogsértő jogértelmezés és alkalmazás folytán sértik az Alaptörvény a XXIV. cikk és XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz, a VI. cikk (1) bekezdésben biztosított családi élet és kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint az Alaptörvény XVI. cikkben biztosított, a gyermekek kiemelt védelméhez és a szülők gyermekük nevelésének és jogainak biztosításához való jogát. Hivatkozik arra, hogy önmagában az a tény, hogy a kérelmező kérelmének elbírálása alatt a kapcsolattartási rend megváltozik, nem eredményezheti a kérelmező kapcsolattartási joga elenyészését azon az alapon, hogy a kérelem benyújtásakor érvényes kapcsolattartási rend már nem, a döntés meghozatalakor érvényes kapcsolattartási rend pedig még nem hajtható végre. Álláspontja szerint a felróhatóság a kapcsolattartás idején érvényes kapcsolattartási rendtől függetlenül vizsgálandó; a kapcsolattartási rend megváltoztatása nem eredményezheti a felróhatóság vizsgálatának elmulasztását, ahogy az a jelen esetben megtörtént. Érvényes és végrehajtható kapcsolattartási szabályozás hiányában a kapcsolattartáshoz való joga kiüresedett..
. |