Hungarian
Ügyszám:
.
337/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Zlinszky János Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 27/1990. (XI. 22.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1990/187
.
A határozat kelte: Budapest, 11/07/1990
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    Az  Alkotmánybíróság   Gebauer  Tamás   és  Géczi   Erika
    budapesti  lakosoknak   a   sportolók   igazolásáról   és
    átigazolásáról szóló  4/1988. ( V. 1. )  ÁISH rendelkezés
    vonatkozásában  alkotmányellenesség  megállapítása  iránt
    beadott indítványa alapján meghozta a következő

                          határozatot:

    Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a  sportolók
    igazolásáról és  átigazolásáról szóló  4/1988.  ( V. 1. )
    ÁISH rendelkezés  8. §  (5)   bekezdéséneke )  pontja és
    17. §-a alkotmányellenesek, ezért azokat 1991. január 1-i
    hatállyal megsemmisíti.

    Az  Alkotmánybíróság   határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                              Indokolás

                                 I.

      1.  Az indítványozók  kérték, hogy az Alkotmánybíróság az
      1989. évi  XXXII. törvény  1. §-ának b )  pontja  alapján
      állapítsa meg  a sportolók igazolásáról és átigazolásáról
      szóló  4/1988.  ( V.  1. )  ÁISH  rendelkezés  8. §   (5)
      bekezdésének e )  pontja és 17. §-a alkotmányellenességét
      és azokat  a fenti  jogszabály 40. §-a alapján semmisítse
      meg.   Álláspontjuk  szerint  a  rendelkezés  sérelmezett
      szabályai      alkotmányellenesen      korlátozzák      a
      sportegyesülethez  szerződéssel  nem  kapcsolódó,  amatőr
      sportolók alapvető  személyes szabadságjogait,  amikor  a
      sportoló  átigazolását  másik  sportegyesülethez  az  ún.
      átadó sportegyesület  engedélyéhez kötik,  illetve  ennek
      hiányában  egy   év  várakozási   időt  írnak  elő.    Az
      indítványozók  a   fenti   rendelkezést   az   egyesületi
      alapszabályokkal  is   ellentétesnek   tartják,   amelyek
      szerint az egyesületekből való kilépés önkéntes.

      2.   Az Országos  Sporthivatal elnöke az indítványra tett
      észrevételeiben kérte  az  Alkotmánybíróságtól,  hogy  az
      indítványozók kérelmét,  mint megalapozatlant utasítsa el
      a következő indokok alapján:

      A    rendszeres     versenysport-tevékenység    megfelelő
      szervezeti keretek  országos szakszövetségek,  nemzetközi
      szövetségek kialakítását  és  meghatározott  korlátozások
      érvényesülését igényli.   Ez  utóbbi korlátok,  szabályok
      mintegy a  nemzeti  jogok  feletti  sportjogot  alkotnak,
      amelynek figyelmen  kívül hagyása  a  sportág  nemzetközi
      kapcsolatrendszeréből való  kizárással jár.   Így  többek
      között   szükséges    a    sportolók    versenyzési    és
      játékjogosultsága       nyilvántartási       rendszerének
      kialakítása.         Míg    a     sportolók     ellenkező
      kötelezettségvállalás  hiányában  szabadon  léphetnek  be
      korlátlan számú sportegyesületbe és léphetnek ki azokból,
      addig a  nemzetközi szabályoknak  megfelelően a sportolók
      versenyzési, illetve  játékjogosultsága, igazolása  ettől
      eltérően kezelendő.

      A jelenlegi  szabályozást  gazdasági  szükségszerűség  is
      indokolja az  észrevételező szerint:  a  sportegyesületek
      nem áldoznának  az  utánpótlás  nevelésére,  a  sportolók
      felkészítésére,  ha  a  sportolókat  nem  ösztönöznék  az
      átigazolás  szabályai   arra,   hogy   a   rájuk   áldozó
      sportegyesületnél maradjanak.   Az  Országos Sporthivatal
      elnöke egyfajta  gazdasági viszonyt  lát  a  sportoló  és
      egyesülete között, amelyben a sportoló a felkészülés és a
      versenyzés anyagi  hátterének biztosítása ellenértékeként
      rendelkezési jogot  biztosít az egyesületnek versenyzési,
      illetve játékjogosultsága  felett.  Ez a rendelkezési jog
      a  polgári   jog  alapelveiből   következően  csak  közös
      megegyezéssel   szüntethető    meg    az    észrevételező
      álláspontja szerint.

      Az észrevételező  felhívta még  a figyelmet arra, hogy az
      átadó sportegyesület joga az átigazolás megtagadására nem
      korlátlan, a  várakozási idő  kitöltése után  a  sportoló
      hozzájárulás nélkül  is átigazolhat  és a  várakozási idő
      alatt az  átadó  sportegye  sületben  versenyezhet.    Az
      észrevételező szerint az átigazolás megtagadása egyébként
      is kivételes.

      Az   Országos   Sporthivatal   elnöke   tájékoztatta   az
      Alkotmánybíróságot   arról,    hogy   az   igazolási   és
      átigazolási szabályok  módosítása  folyamatban  van.    A
      módosítás  eredményeként   az  átigazolási   szabályok  a
      sportági szakszövetségek  hatáskörébe tartoznak  majd, az
      új   központi    szabályozás   csak    a   sportolók   és
      sportegyesületek érdekeit  védő  garanciális  szabályokat
      állapít meg.

                                 II.

      A sportolók  igazolásáról és átigazolásáról szóló 4/1988.
      ( V. 1. ) ÁISH  rendelkezés 8. §   (5)  bekezdésének  e )
      pontja   előírja,    hogy   az   átigazolási   kérelemnek
      tartalmaznia kell  az átadó  sportegyesület nyilatkozatát
      az   átigazoláshoz   való   hozzájárulásra   vagy   annak
      megtagadására vonatkozóan.   E szabály alól a rendelkezés
      kivételeket állapít  meg.    A  rendelkezés  17. §   (1)
      bekezdése szerint  ha a  sportoló átigazolásához az átadó
      sportegyesület    hozzájárulása     szükséges    és     a
      sportegyesület a  hozzájárulást nem  adta meg, a sportoló
      az átvevő  sportegyesületbe várakozási  idő eltelte  után
      igazolható át.   A  17. §  (2)   és   (3)   bekezdései  a
      várakozási idő  mértékét és  kezdő időpontját  határozzák
      meg,  (4)  bekezdése a sportolónak a várakozási idő alatt
      az   átadó    sportegyesületben   versenyzési,    illetve
      játékengedélyt  biztosít,   az   (5)   bekezdés  pedig  a
      válogatottban való  részvétel lehetőségét  szabályozza  a
      várakozási  idő  alatt.   A 17. §  (6)  bekezdése az  (5)
      bekezdésének a  7. §  (1)  bekezdése szerinti szerződéses
      sportolókra vonatkozó alkalmazását rendeli.

                                III.

      Az Alkotmánybíróság  az indítványt megvizsgálta és azt az
      alább   kifejtettek   szerint   alaposnak   találta:   Az
      indítványozók a sportolók igazolási, átigazolási, tehát a
      versenyzési,    illetve     játékengedélyére    vonatkozó
      nyilvántartásának létét  nem kifogásolták,  ezért azt  az
      Alkotmánybíróság nem vizsgálta.  Az indítványozók kérelme
      az átigazolásnak  arra a  szabályára irányult,  amely  az
      átadó  sportegyesület   hozzájárulása  nélkül   átigazoló
      sportoló számára egy éves várakozási időt ír elő.

      Az Alkotmány  54. §   (1)   bekezdése  szerint  a  Magyar
      Köztársaságban minden  embernek veleszületett joga van az
      emberi méltósághoz,  amelytől senkit sem lehet önkényesen
      megfosztani.  Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ezen
      általános személyiségi  jog aspektusai  közé  tartozik  a
      személyiség szabad  kibontakoztatásához való  jog  és  az
      általános cselekvési  szabadság.   A sportoló  számára az
      Alkotmány  70/D. §   (2)   bekezdése  szerint  az  ország
      területén  élőket   megillető  általános  jog  mellett  a
      rendszeres testedzésre  vonatkozóan fontos  az  is,  hogy
      képességeit,   teljesítményét   másokkal   összemérhesse,
      versenyezhessen.

      Az  Alkotmány   63. §   (1)    bekezdésében  szabályozott
      egyesülési jog  alapján mindenkinek  joga van  a  törvény
      által  nem   tiltott  célra   létrehozott  szervezetekhez
      csatlakozni, így  az általa  választott  sportegyesületbe
      belépni, illetve  oda más  egyesületből átlépni.   Az  új
      egyesületben  kifejthető   tevékenységének   korlátozását
      jelenti az,  hogy átigazolási  hozzájárulás hiányában  az
      egy éves  úgynevezett várakozási  idő alatt a sportoló az
      általa választott  egyesület színeiben  nem, csak  a régi
      egyesülete keretében élhet versenyzési jogával.

      A sérelmezett szabállyal alapvetően elérni kívánt két cél
      a nemzetközi szabályoknak megfelelő, versenyzési, illetve
      játékjogosultság átlátható és nyilvántartható rendje és a
      gazdasági célszerűség  megvalósítható más eszközökkel is,
      így például  a sportolóval előzetesen kötött polgári jogi
      szerződéssel,  amely   az  észrevételező  által  említett
      polgári  jogi  alapelvnek  megfelelően  szabályozhatja  a
      sportoló és  a sportegyesület  jövőbeni kapcsolatát.    A
      szerződésben a  sportoló vállalhat olyan kötelezettséget,
      amely az  Alkotmányban biztosított  jogát  korlátozza  és
      ezen kötelezettségvállalása  a későbbiekben a polgári jog
      szabályai szerint  minősül.   A  nemzetközi  sportéletben
      való részvételt  biztosító rend kialakítása tehát más, az
      Alkotmányt  nem   sértő  módon  is  megvalósítható.    Az
      észrevételező azon  érvének, hogy  az évközi átigazolások
      áttekinthetetlen  helyzetet  teremtenének,  ellentmond  a
      4/1988.  ( V. 1. )   ÁISH  rendelkezés   12. §-a,   amely
      hozzájárulás esetén a sportoló átigazolását az év bármely
      napján megengedi.

      Az Alkotmánybíróság  az alkotmányellenes  rendelkezéseket
      az Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény
      ( AB tv. )   43. §     (4)    bekezdésében   szabályozott
      lehetőséggel élve  1991. január  1-i hatállyal  semmisíti
      meg, tekintettel a nyilvántartás átalakításához szükséges
      időre.

      Az Alkotmánybíróság  a  határozatát  az  AB  tv.  41. §-a
      alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
                           Dr. Zlinszky János
                          előadó alkotmánybíró

                 Dr. Vörös Imre          Dr. Kilényi Géza
                 alkotmánybíró            alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        27/1990. (XI. 22.)
        Date of the decision:
        .
        11/07/1990
        .
        .