Hungarian

Ügyszám: .	337/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Zlinszky János Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 27/1990. (XI. 22.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1990/187 .

A döntés kelte: Budapest, 11/07/1990 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:              A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az  Alkotmánybíróság   Gebauer  Tamás   és  Géczi   Erika budapesti  lakosoknak   a   sportolók   igazolásáról   és átigazolásáról szóló  4/1988. ( V. 1. )  ÁISH rendelkezés vonatkozásában  alkotmányellenesség  megállapítása  iránt beadott indítványa alapján meghozta a következő                       határozatot: Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy   a  sportolók igazolásáról és  átigazolásáról szóló  4/1988.  ( V. 1. ) ÁISH rendelkezés  8. §  (5)   bekezdéséneke )  pontja és 17. §-a alkotmányellenesek, ezért azokat 1991. január 1-i hatállyal megsemmisíti. Az  Alkotmánybíróság   határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás                            I. 1.  Az indítványozók  kérték, hogy az Alkotmánybíróság az 1989. évi  XXXII. törvény  1. §-ának b )  pontja  alapján állapítsa meg  a sportolók igazolásáról és átigazolásáról szóló  4/1988.  ( V.  1. )  ÁISH  rendelkezés  8. §   (5) bekezdésének e )  pontja és 17. §-a alkotmányellenességét és azokat  a fenti  jogszabály 40. §-a alapján semmisítse meg.   Álláspontjuk  szerint  a  rendelkezés  sérelmezett szabályai      alkotmányellenesen      korlátozzák      a sportegyesülethez  szerződéssel  nem  kapcsolódó,  amatőr sportolók alapvető  személyes szabadságjogait,  amikor  a sportoló  átigazolását  másik  sportegyesülethez  az  ún. átadó sportegyesület  engedélyéhez kötik,  illetve  ennek hiányában  egy   év  várakozási   időt  írnak  elő.    Az indítványozók  a   fenti   rendelkezést   az   egyesületi alapszabályokkal  is   ellentétesnek   tartják,   amelyek szerint az egyesületekből való kilépés önkéntes. 2.   Az Országos  Sporthivatal elnöke az indítványra tett észrevételeiben kérte  az  Alkotmánybíróságtól,  hogy  az indítványozók kérelmét,  mint megalapozatlant utasítsa el a következő indokok alapján: A    rendszeres     versenysport-tevékenység    megfelelő szervezeti keretek  országos szakszövetségek,  nemzetközi szövetségek kialakítását  és  meghatározott  korlátozások érvényesülését igényli.   Ez  utóbbi korlátok,  szabályok mintegy a  nemzeti  jogok  feletti  sportjogot  alkotnak, amelynek figyelmen  kívül hagyása  a  sportág  nemzetközi kapcsolatrendszeréből való  kizárással jár.   Így  többek között   szükséges    a    sportolók    versenyzési    és játékjogosultsága       nyilvántartási       rendszerének kialakítása.         Míg    a     sportolók     ellenkező kötelezettségvállalás  hiányában  szabadon  léphetnek  be korlátlan számú sportegyesületbe és léphetnek ki azokból, addig a  nemzetközi szabályoknak  megfelelően a sportolók versenyzési, illetve  játékjogosultsága, igazolása  ettől eltérően kezelendő. A jelenlegi  szabályozást  gazdasági  szükségszerűség  is indokolja az  észrevételező szerint:  a  sportegyesületek nem áldoznának  az  utánpótlás  nevelésére,  a  sportolók felkészítésére,  ha  a  sportolókat  nem  ösztönöznék  az átigazolás  szabályai   arra,   hogy   a   rájuk   áldozó sportegyesületnél maradjanak.   Az  Országos Sporthivatal elnöke egyfajta  gazdasági viszonyt  lát  a  sportoló  és egyesülete között, amelyben a sportoló a felkészülés és a versenyzés anyagi  hátterének biztosítása ellenértékeként rendelkezési jogot  biztosít az egyesületnek versenyzési, illetve játékjogosultsága  felett.  Ez a rendelkezési jog a  polgári   jog  alapelveiből   következően  csak  közös megegyezéssel   szüntethető    meg    az    észrevételező álláspontja szerint. Az észrevételező  felhívta még  a figyelmet arra, hogy az átadó sportegyesület joga az átigazolás megtagadására nem korlátlan, a  várakozási idő  kitöltése után  a  sportoló hozzájárulás nélkül  is átigazolhat  és a  várakozási idő alatt az  átadó  sportegye  sületben  versenyezhet.    Az észrevételező szerint az átigazolás megtagadása egyébként is kivételes. Az   Országos   Sporthivatal   elnöke   tájékoztatta   az Alkotmánybíróságot   arról,    hogy   az   igazolási   és átigazolási szabályok  módosítása  folyamatban  van.    A módosítás  eredményeként   az  átigazolási   szabályok  a sportági szakszövetségek  hatáskörébe tartoznak  majd, az új   központi    szabályozás   csak    a   sportolók   és sportegyesületek érdekeit  védő  garanciális  szabályokat állapít meg.                            II. A sportolók  igazolásáról és átigazolásáról szóló 4/1988. ( V. 1. ) ÁISH  rendelkezés 8. §   (5)  bekezdésének  e ) pontja   előírja,    hogy   az   átigazolási   kérelemnek tartalmaznia kell  az átadó  sportegyesület nyilatkozatát az   átigazoláshoz   való   hozzájárulásra   vagy   annak megtagadására vonatkozóan.   E szabály alól a rendelkezés kivételeket állapít  meg.    A  rendelkezés  17. §   (1) bekezdése szerint  ha a  sportoló átigazolásához az átadó sportegyesület    hozzájárulása     szükséges    és     a sportegyesület a  hozzájárulást nem  adta meg, a sportoló az átvevő  sportegyesületbe várakozási  idő eltelte  után igazolható át.   A  17. §  (2)   és   (3)   bekezdései  a várakozási idő  mértékét és  kezdő időpontját  határozzák meg,  (4)  bekezdése a sportolónak a várakozási idő alatt az   átadó    sportegyesületben   versenyzési,    illetve játékengedélyt  biztosít,   az   (5)   bekezdés  pedig  a válogatottban való  részvétel lehetőségét  szabályozza  a várakozási  idő  alatt.   A 17. §  (6)  bekezdése az  (5) bekezdésének a  7. §  (1)  bekezdése szerinti szerződéses sportolókra vonatkozó alkalmazását rendeli.                           III. Az Alkotmánybíróság  az indítványt megvizsgálta és azt az alább   kifejtettek   szerint   alaposnak   találta:   Az indítványozók a sportolók igazolási, átigazolási, tehát a versenyzési,    illetve     játékengedélyére    vonatkozó nyilvántartásának létét  nem kifogásolták,  ezért azt  az Alkotmánybíróság nem vizsgálta.  Az indítványozók kérelme az átigazolásnak  arra a  szabályára irányult,  amely  az átadó  sportegyesület   hozzájárulása  nélkül   átigazoló sportoló számára egy éves várakozási időt ír elő. Az Alkotmány  54. §   (1)   bekezdése  szerint  a  Magyar Köztársaságban minden  embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz,  amelytől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.  Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ezen általános személyiségi  jog aspektusai  közé  tartozik  a személyiség szabad  kibontakoztatásához való  jog  és  az általános cselekvési  szabadság.   A sportoló  számára az Alkotmány  70/D. §   (2)   bekezdése  szerint  az  ország területén  élőket   megillető  általános  jog  mellett  a rendszeres testedzésre  vonatkozóan fontos  az  is,  hogy képességeit,   teljesítményét   másokkal   összemérhesse, versenyezhessen. Az  Alkotmány   63. §   (1)    bekezdésében  szabályozott egyesülési jog  alapján mindenkinek  joga van  a  törvény által  nem   tiltott  célra   létrehozott  szervezetekhez csatlakozni, így  az általa  választott  sportegyesületbe belépni, illetve  oda más  egyesületből átlépni.   Az  új egyesületben  kifejthető   tevékenységének   korlátozását jelenti az,  hogy átigazolási  hozzájárulás hiányában  az egy éves  úgynevezett várakozási  idő alatt a sportoló az általa választott  egyesület színeiben  nem, csak  a régi egyesülete keretében élhet versenyzési jogával. A sérelmezett szabállyal alapvetően elérni kívánt két cél a nemzetközi szabályoknak megfelelő, versenyzési, illetve játékjogosultság átlátható és nyilvántartható rendje és a gazdasági célszerűség  megvalósítható más eszközökkel is, így például  a sportolóval előzetesen kötött polgári jogi szerződéssel,  amely   az  észrevételező  által  említett polgári  jogi  alapelvnek  megfelelően  szabályozhatja  a sportoló és  a sportegyesület  jövőbeni kapcsolatát.    A szerződésben a  sportoló vállalhat olyan kötelezettséget, amely az  Alkotmányban biztosított  jogát  korlátozza  és ezen kötelezettségvállalása  a későbbiekben a polgári jog szabályai szerint  minősül.   A  nemzetközi  sportéletben való részvételt  biztosító rend kialakítása tehát más, az Alkotmányt  nem   sértő  módon  is  megvalósítható.    Az észrevételező azon  érvének, hogy  az évközi átigazolások áttekinthetetlen  helyzetet  teremtenének,  ellentmond  a 4/1988.  ( V. 1. )   ÁISH  rendelkezés   12. §-a,   amely hozzájárulás esetén a sportoló átigazolását az év bármely napján megengedi. Az Alkotmánybíróság  az alkotmányellenes  rendelkezéseket az Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény ( AB tv. )   43. §     (4)    bekezdésében   szabályozott lehetőséggel élve  1991. január  1-i hatállyal  semmisíti meg, tekintettel a nyilvántartás átalakításához szükséges időre. Az Alkotmánybíróság  a  határozatát  az  AB  tv.  41. §-a alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.                    Dr. Zlinszky János                   előadó alkotmánybíró          Dr. Vörös Imre          Dr. Kilényi Géza          alkotmánybíró            alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	27/1990. (XI. 22.)
Date of the decision: .	11/07/1990
.
.