A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság Gebauer Tamás és Géczi Erika
budapesti lakosoknak a sportolók igazolásáról és
átigazolásáról szóló 4/1988. ( V. 1. ) ÁISH rendelkezés
vonatkozásában alkotmányellenesség megállapítása iránt
beadott indítványa alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a sportolók
igazolásáról és átigazolásáról szóló 4/1988. ( V. 1. )
ÁISH rendelkezés 8. § (5) bekezdéséneke ) pontja és
17. §-a alkotmányellenesek, ezért azokat 1991. január 1-i
hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
1. Az indítványozók kérték, hogy az Alkotmánybíróság az
1989. évi XXXII. törvény 1. §-ának b ) pontja alapján
állapítsa meg a sportolók igazolásáról és átigazolásáról
szóló 4/1988. ( V. 1. ) ÁISH rendelkezés 8. § (5)
bekezdésének e ) pontja és 17. §-a alkotmányellenességét
és azokat a fenti jogszabály 40. §-a alapján semmisítse
meg. Álláspontjuk szerint a rendelkezés sérelmezett
szabályai alkotmányellenesen korlátozzák a
sportegyesülethez szerződéssel nem kapcsolódó, amatőr
sportolók alapvető személyes szabadságjogait, amikor a
sportoló átigazolását másik sportegyesülethez az ún.
átadó sportegyesület engedélyéhez kötik, illetve ennek
hiányában egy év várakozási időt írnak elő. Az
indítványozók a fenti rendelkezést az egyesületi
alapszabályokkal is ellentétesnek tartják, amelyek
szerint az egyesületekből való kilépés önkéntes.
2. Az Országos Sporthivatal elnöke az indítványra tett
észrevételeiben kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az
indítványozók kérelmét, mint megalapozatlant utasítsa el
a következő indokok alapján:
A rendszeres versenysport-tevékenység megfelelő
szervezeti keretek országos szakszövetségek, nemzetközi
szövetségek kialakítását és meghatározott korlátozások
érvényesülését igényli. Ez utóbbi korlátok, szabályok
mintegy a nemzeti jogok feletti sportjogot alkotnak,
amelynek figyelmen kívül hagyása a sportág nemzetközi
kapcsolatrendszeréből való kizárással jár. Így többek
között szükséges a sportolók versenyzési és
játékjogosultsága nyilvántartási rendszerének
kialakítása. Míg a sportolók ellenkező
kötelezettségvállalás hiányában szabadon léphetnek be
korlátlan számú sportegyesületbe és léphetnek ki azokból,
addig a nemzetközi szabályoknak megfelelően a sportolók
versenyzési, illetve játékjogosultsága, igazolása ettől
eltérően kezelendő.
A jelenlegi szabályozást gazdasági szükségszerűség is
indokolja az észrevételező szerint: a sportegyesületek
nem áldoznának az utánpótlás nevelésére, a sportolók
felkészítésére, ha a sportolókat nem ösztönöznék az
átigazolás szabályai arra, hogy a rájuk áldozó
sportegyesületnél maradjanak. Az Országos Sporthivatal
elnöke egyfajta gazdasági viszonyt lát a sportoló és
egyesülete között, amelyben a sportoló a felkészülés és a
versenyzés anyagi hátterének biztosítása ellenértékeként
rendelkezési jogot biztosít az egyesületnek versenyzési,
illetve játékjogosultsága felett. Ez a rendelkezési jog
a polgári jog alapelveiből következően csak közös
megegyezéssel szüntethető meg az észrevételező
álláspontja szerint.
Az észrevételező felhívta még a figyelmet arra, hogy az
átadó sportegyesület joga az átigazolás megtagadására nem
korlátlan, a várakozási idő kitöltése után a sportoló
hozzájárulás nélkül is átigazolhat és a várakozási idő
alatt az átadó sportegye sületben versenyezhet. Az
észrevételező szerint az átigazolás megtagadása egyébként
is kivételes.
Az Országos Sporthivatal elnöke tájékoztatta az
Alkotmánybíróságot arról, hogy az igazolási és
átigazolási szabályok módosítása folyamatban van. A
módosítás eredményeként az átigazolási szabályok a
sportági szakszövetségek hatáskörébe tartoznak majd, az
új központi szabályozás csak a sportolók és
sportegyesületek érdekeit védő garanciális szabályokat
állapít meg.
II.
A sportolók igazolásáról és átigazolásáról szóló 4/1988.
( V. 1. ) ÁISH rendelkezés 8. § (5) bekezdésének e )
pontja előírja, hogy az átigazolási kérelemnek
tartalmaznia kell az átadó sportegyesület nyilatkozatát
az átigazoláshoz való hozzájárulásra vagy annak
megtagadására vonatkozóan. E szabály alól a rendelkezés
kivételeket állapít meg. A rendelkezés 17. § (1)
bekezdése szerint ha a sportoló átigazolásához az átadó
sportegyesület hozzájárulása szükséges és a
sportegyesület a hozzájárulást nem adta meg, a sportoló
az átvevő sportegyesületbe várakozási idő eltelte után
igazolható át. A 17. § (2) és (3) bekezdései a
várakozási idő mértékét és kezdő időpontját határozzák
meg, (4) bekezdése a sportolónak a várakozási idő alatt
az átadó sportegyesületben versenyzési, illetve
játékengedélyt biztosít, az (5) bekezdés pedig a
válogatottban való részvétel lehetőségét szabályozza a
várakozási idő alatt. A 17. § (6) bekezdése az (5)
bekezdésének a 7. § (1) bekezdése szerinti szerződéses
sportolókra vonatkozó alkalmazását rendeli.
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megvizsgálta és azt az
alább kifejtettek szerint alaposnak találta: Az
indítványozók a sportolók igazolási, átigazolási, tehát a
versenyzési, illetve játékengedélyére vonatkozó
nyilvántartásának létét nem kifogásolták, ezért azt az
Alkotmánybíróság nem vizsgálta. Az indítványozók kérelme
az átigazolásnak arra a szabályára irányult, amely az
átadó sportegyesület hozzájárulása nélkül átigazoló
sportoló számára egy éves várakozási időt ír elő.
Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint a Magyar
Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az
emberi méltósághoz, amelytől senkit sem lehet önkényesen
megfosztani. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ezen
általános személyiségi jog aspektusai közé tartozik a
személyiség szabad kibontakoztatásához való jog és az
általános cselekvési szabadság. A sportoló számára az
Alkotmány 70/D. § (2) bekezdése szerint az ország
területén élőket megillető általános jog mellett a
rendszeres testedzésre vonatkozóan fontos az is, hogy
képességeit, teljesítményét másokkal összemérhesse,
versenyezhessen.
Az Alkotmány 63. § (1) bekezdésében szabályozott
egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény
által nem tiltott célra létrehozott szervezetekhez
csatlakozni, így az általa választott sportegyesületbe
belépni, illetve oda más egyesületből átlépni. Az új
egyesületben kifejthető tevékenységének korlátozását
jelenti az, hogy átigazolási hozzájárulás hiányában az
egy éves úgynevezett várakozási idő alatt a sportoló az
általa választott egyesület színeiben nem, csak a régi
egyesülete keretében élhet versenyzési jogával.
A sérelmezett szabállyal alapvetően elérni kívánt két cél
a nemzetközi szabályoknak megfelelő, versenyzési, illetve
játékjogosultság átlátható és nyilvántartható rendje és a
gazdasági célszerűség megvalósítható más eszközökkel is,
így például a sportolóval előzetesen kötött polgári jogi
szerződéssel, amely az észrevételező által említett
polgári jogi alapelvnek megfelelően szabályozhatja a
sportoló és a sportegyesület jövőbeni kapcsolatát. A
szerződésben a sportoló vállalhat olyan kötelezettséget,
amely az Alkotmányban biztosított jogát korlátozza és
ezen kötelezettségvállalása a későbbiekben a polgári jog
szabályai szerint minősül. A nemzetközi sportéletben
való részvételt biztosító rend kialakítása tehát más, az
Alkotmányt nem sértő módon is megvalósítható. Az
észrevételező azon érvének, hogy az évközi átigazolások
áttekinthetetlen helyzetet teremtenének, ellentmond a
4/1988. ( V. 1. ) ÁISH rendelkezés 12. §-a, amely
hozzájárulás esetén a sportoló átigazolását az év bármely
napján megengedi.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezéseket
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
( AB tv. ) 43. § (4) bekezdésében szabályozott
lehetőséggel élve 1991. január 1-i hatállyal semmisíti
meg, tekintettel a nyilvántartás átalakításához szükséges
időre.
Az Alkotmánybíróság a határozatát az AB tv. 41. §-a
alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Dr. Zlinszky János
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |