Hungarian

Ügyszám: .	505/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 34/2007. (VI. 6.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2007/410 .

A döntés kelte: Budapest, 06/05/2007 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő íve  mintapéldányának hitelesítését megtagadó  határozat  ellen benyújtott kifogás tárgyában — dr. Bragyova András,  dr.  Holló András  és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményével  — meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 106/2007. (IV.   11.)  OVB  határozatát  megsemmisíti,  és  az   Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                 I.    1.  Az  Országos  Választási Bizottság (a  továbbiakban:  OVB) 106/2007.  (IV.  11.)  OVB határozatával úgy  döntött,  hogy  a Fidesz   –  Magyar  Polgári  Szövetség  és  Kereszténydemokrata Néppárt  által  benyújtott országos népszavazási  kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítését megtagadja.  Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:  „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért,  fogászati ellátásért  és  a  járóbeteg-szakellátásért a  jelen  kérdésben megtartott  népszavazást követő év január  1-jétől  ne  kelljen vizitdíjat fizetni?”    1.1.  Az  OVB döntése értelmében a kezdeményezés az  Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik.  Az  OVB  az Alkotmánybíróság több határozatára [51/2001.  (XI. 29.)  AB  határozat, 59/2004. (XII. 4.) AB határozat,  15/2005. (IV.  28.)  AB határozat, 16/2007. (III. 9.) AB határozat,  ABK 2007.   március,  239.]  hivatkozott,  amikor   értelmezte   az Alkotmány fenti rendelkezését. Megállapította, hogy a kérdés  a 2006. december 21-én elfogadott, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről  szóló  2006.  évi  CXXVII.  törvénnyel   való összefüggést  azzal  kísérli  meg  kizárni,  hogy  a  vizitdíj- fizetési   kötelezettséget   a   jelen   kérdésben   megtartott népszavazást  követő év január 1-jétől szüntetné  meg.  Az  OVB álláspontja  szerint a módosított kérdés arra irányul,  hogy  a választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli költségvetési  törvény egyik tételét, és ez  —  összhangban  az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) határozatában  foglaltakkal — nem bocsátható népszavazásra.    1.2.   Az  OVB  álláspontja  szerint  a  kezdeményezők   által módosított  és  hitelesítésre újfent  benyújtott  indítvány  az Alkotmány  28/C. § (5) bekezdése a) pontjának első  fordulatába ütköző  jogi  helyzetet  is előidézhet  eredményes  népszavazás esetén.    A   kérdés   azáltal,   hogy   a   vizitdíj-fizetési kötelezettséget a kérdésben megtartott népszavazást  követő  év január  1-jétől,  azaz meghatározott naptári  naptól  szüntetné meg,  azzal  a  következménnyel  járhat,  hogy  hatályban  lévő költségvetési  törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést. Az  OVB  szerint  előfordulhat ugyanis az  a  helyzet,  hogy  a költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg december  31-én. Ebben az esetben az eredményes  népszavazás  a hatályban   lévő   költségvetési  törvény   módosítását   tenné kötelezővé az Országgyűlés számára.    1.3.    Az    OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási    Alap költségvetésének  stabilitása, a bevételi és kiadási  szerkezet megváltoztathatósága más alkotmányossági mércével mérhető, mint a   nem  célhoz  kötött  befizetésekből  felhalmozott  központi költségvetésé.   Az   egészségügyi   ellátásokért   közvetlenül fizetendő   vizitdíj   (kórházi   napidíj)   megszüntetése   az egészségbiztosítási járulékbevételek növelését vagy a  vásárolt szolgáltatások            mennyiségének/minőségének/hozzájutási szabályainak   módosítását  teszi  szükségessé.   E   szabályok évenkénti   megváltoztatása  a  biztosítási  elvű  egészségügyi rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.  Ezért a   társadalombiztosítás   pénzügyi  alapjai   tekintetében   a költségvetés   fogalma   és   a   népszavazási   kérdésnek    a költségvetéssel való okszerű kapcsolata ebben a  hosszabb  távú pénzügyi-gazdasági    stabilitást    megkövetelő    rendszerben értelmezhető,  az  indítványozók  által  benyújtott  kérdés  az Alkotmány   28/C.   §   (5)  bekezdés  a)  pontjában   szereplő költségvetést érintő kérdés.    1.4.  Az  Országos  Választási Bizottság a  kérdés  vizsgálata során megállapította azt is, hogy a kérdés hitelesítését kizáró további érv az, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi és  törvényi  rendelkezések alapján jelenleg nem  dönthető  el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, így az eredményes népszavazás — burkolt formában — az Alkotmány módosítását eredményezi.    2.  A határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 47. számában, 2007. április 14-i dátummal jelent meg.  A  határozat  ellen a kezdeményezők nyújtottak be kifogást.  A kifogás 2007. április 26-án érkezett az Alkotmánybírósághoz.  A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  (a továbbiakban:  Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében  meghatározott tizenöt  napos  határidőn  belül  lehetett  előterjeszteni.   A kifogás határidőn belül érkezett.  Az   Alkotmánybíróság  a  kifogást  —  a  Ve.   130.   §   (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — soron kívül bírálta el.  A  kifogás  tartalma  szerint a kérdésben  népszavazást  lehet tartani,  mert az OVB döntése lényegében változatlanul valamely jövőbeli költségvetés érintettségére figyelemmel tagadta meg az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítését, márpedig az  Alkotmánybíróság 16/2007.   (III.  29.)  AB  határozatának  helyes   értelmezése mellett,  jövőbeli  költségvetés  nem  tartozik  a  népszavazás tilalmi körbe.  Utaltak  arra, hogy a hatályos költségvetési törvény egy  évre szól.  Azzal  is  érveltek,  hogy a társadalombiztosítási  alrendszer sajátosságainak vizsgálata és értelmezése olyan új, önálló,  az Alkotmányban nem szereplő hitelesítési szempont, amely  szintén nem szolgálhat alapul a hitelesítés megtagadására.  Hangsúlyozták,   hogy  az  OVB  burkolt  alkotmánymódosításról szóló   álláspontját  az  Alkotmánybíróság   más   ügyben   már elbírálta, és azt nem tartotta megalapozottnak.  Az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányát ezért szerintük az OVB-nek hitelesítenie kellett volna.                                 II.    A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:    1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:  „2.  §  (2)  A  Magyar Köztársaságban minden hatalom  a  népé, amely  a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (...)  28/C. § (...)  (2)  Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000 választópolgár kezdeményezésére. (...)  (3)   Ha  az  országos  népszavazást  el  kell  rendelni,   az eredményes  népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (...)  (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:  a)  a  költségvetésről,  a  költségvetés  végrehajtásáról,   a központi  adónemekről és illetékekről, a vámokról,  valamint  a helyi  adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, (...)”    2. A Ve. érintett rendelkezései:  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”    3.   Az  1998.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Nsztv.) érintett rendelkezései:  „10.   §  Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)  b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”    4.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  (a továbbiakban: Abtv.) szerint:  „27.    §    (1)   Az   Alkotmánybíróság   határozata    ellen fellebbezésnek nincs helye.  (2)    Az   Alkotmánybíróság   határozata   mindenkire   nézve kötelező.”                                III.    A kifogás megalapozott.    1.   A  jelen  ügy  előzményének  lehet  tekinteni,  hogy   az Alkotmánybíróság  a  16/2007. (III. 9.)  AB  határozatban  (ABK 2007. március, 239.) az OVB 568/2006. (XI. 21.) OVB határozatát megsemmisítette,  és  az  Országos  Választási  Bizottságot  új eljárásra   utasította.  Az  OVB  568/2006.   (XI.   21.)   OVB határozatával  úgy  döntött, hogy a népszavazási  kezdeményezés aláírásgyűjtő  íve hitelesítését megtagadja.  Az  aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy  a háziorvosi  ellátásért, fogászati ellátásért  és  a  járóbeteg- szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?  Az  OVB döntése  értelmében a kezdeményezés az Alkotmány  28/C.  §  (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik, mert a  2007. ivre  vonatkozó  költségvetési  törvényjavaslat  (T/1145.)  12. számú  melléklete, mely az Egészségbiztosítási Alap  2007.  évi költségvetését részletezi, az 1. cím, 7. alcím,  12.  Vizitdíj, kórházi  napidíj soron 22 milliárd Ft bevételt tervez  ebből  a forrásból. A vizitdíjnak mint az Egészségbiztosítási Alap egyik forrásának  a léte vagy kiiktatása az Egészségbiztosítási  Alap bevételei  közül közvetlenül a költségvetést érintő  kérdés.  A döntés indokolása szerint a kérdés ugyan nem érint már hatályos költségvetést,    azonban    egy    jövőbeli    költségvetéssel kapcsolatban   összegszerűen  meghatározható,  számszerűsíthető mértékkel változtatja meg a költségvetési bevétel mértékét.  Az Alkotmánybíróság  a  döntés  vizsgálatánál  utalt  arra,   hogy hatáskörét  az Abtv. 1. §-a h) pontja alapján a  Ve.  130.  §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati   természetű.   Az   Alkotmánybíróság    az    OVB határozatában,  valamint  a kifogásban  foglaltak  alapján  azt vizsgálta,  hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítése  során az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].  Az Alkotmánybíróság    megállapította,    hogy    a    hitelesítés megtagadásáról szóló OVB-határozat meghozatalakor  vizitdíjról, kórházi napidíjról költségvetési törvény nem rendelkezett. Ezt, miként azt az OVB határozata is megállapítja, csak a 2007. évre vonatkozó  költségvetési törvényjavaslat  (T/1145.)  12.  számú melléklete   tartalmazta.   A   határozat   szerint   „Jövőbeli költségvetésre,    valamely   költségvetési   törvényjavaslatra hivatkozva az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan  nem tagadható  meg. A költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig módosulhat  és  előállhat az az eset  is,  hogy  az  elfogadott törvény olyan költségvetést tartalmaz, amelyben egyáltalán  nem szerepel  a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatba hozható  előirányzat.” Az Alkotmánybíróság nem  döntött  arról, hogy a feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a)  pontjába ütközik-e, de felhívta az OVB figyelmét arra, hogy a megismételt eljárásban az OVB-nek azt kell vizsgálnia, hogy a szóban  lévő  kérdés — az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat  (ABH 2001, 392.), az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat (ABH 2004, 834, 837.)  és  a  15/2005. (IV. 28.) AB határozat (ABH  2005,  165, 171.) tükrében — az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok hatálya alá vonható-e.  Annak  ellenére, hogy a népszavazásra feltenni  kívánt  kérdés szövegszerűen nem teljesen azonos azzal, amelynek  hitelesítése tárgyában az OVB és az Alkotmánybíróság már eljárt, a  lényeges tartalmi azonosságra tekintettel a jelen ügyben felhasználhatók mindazok az érvek, amelyeket az előzménynek tekintett ügyben az Alkotmánybíróság határozata tartalmazott.    2.   Az   Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  a)  pontját   az Alkotmánybíróság   az  51/2001.  (XI.  29.)   AB   határozatban értelmezte (ABH 2001, 392.).  Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  az Alkotmány   28/C.   §   (5)   bekezdésében   szereplő   tiltott népszavazási    tárgykörök   olyan    alkotmányi    felsorolást tartalmaznak,  amelyek bővítése csak az Alkotmány módosításával lehetséges  [64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH  1997,  380, 384.].  A   határozat   hangsúlyozta:  az   alkotmányi   felsorolásból következik,   hogy   az   alkotmányi   szabályozás   kiemelkedő jelentőségével  a  tiltott tárgykörök zárt, szoros  értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő   rendelkezés  konkrét  törvények,  többek  között   a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény tartalmát  vonja  ki  a  népszavazás  jogintézménye   alól.   A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény az  adott  alkotmányi  rendelkezés  közvetlen  végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány  19.  § (3)  bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésében szereplő   költségvetés  és  annak  végrehajtása  (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdés    a)    pontjában    szereplő    kifejezésekkel.    A költségvetésről   szóló  törvény  fogalmába   semmiképpen   sem tartozhat  bele az összes olyan jogszabály, amelynek  pénzügyi- költségvetési   vonzata  van.  A  költségvetés  végrehajtásáról fordulat   pedig   semmiképpen  nem   jelenti   valamennyi,   a költségvetés  érvényesítését szolgáló törvény tartalmát,  hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.  A  határozat  megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó   kérdések  közül  alig  van  olyan,   amelynek   nincs költségvetési   kapcsolódása.   Önmagában   már   az   országos népszavazás  megtartása  is költségvetési  vonzatú,  hiszen  az Nsztv.  14.  §  (2) bekezdése szerint a népszavazást  elrendelő határozatában    az    Országgyűlés    dönt    a    népszavazás költségvetéséről.  Önmagában az, hogy a  népszavazás  eredménye esetlegesen  érinti  az  Országgyűlés mozgásterét  a  következő költségvetési  törvény megalkotásakor,  nem  teszi  tiltottá  a népszavazást.  A  határozat  értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró ok  alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha  a  kérdés  a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy  a  kérdésből okszerűen következik a tiltott  tárgykörként megjelölt  törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés  arra irányul,  hogy  a  választópolgárok pontosan  határozzanak  meg jövőbeli  költségvetési  törvényben szereplő  egyes  kiadásokat (ABH 2001, 392, 395.).  Az  59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult  ki,  hogy az  Alkotmány  28.  §  (5) bekezdésének a)  pontjában  szereplő költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozhat  bele  az összes  olyan  jogszabály,  amelynek  valamilyen  költségvetési vonzata  van.  Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság azt   állapította   meg,   hogy   az   eredményes   népszavazás költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a népszavazásra  bocsátandó,  nyugdíjemelésre  vonatkozó   kérdés szövegszerűen  ugyan  nem tartalmazta a  költségvetési  törvény módosítását,  de  okszerűen következett a kérdésből  a  tiltott tárgykörként  megjelölt törvény – a költségvetési törvényben  a Nyugdíjbiztosítási  Alap  költségvetése  kiadási  főösszege   – megváltoztatása.   A   határozat   megállapította,    hogy    a népszavazásra  szánt  kérdésből eredményes  népszavazás  esetén szükségszerűen következik a nyugdíjak emelése, a  költségvetési törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra szánt  kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik,  így  az Alkotmányban   tételesen  megjelenített   kizárt   népszavazási tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).  Az   Alkotmánybíróság  15/2005.  (IV.   28.)   AB   határozata irtelmében  annak  megítélésénél, hogy  az  aláírásgyűjtő  íven szereplő   kérdés,   illetve   a  megtartandó   népszavazás   a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi  vagy  kiadási tételekkel   közvetlen  és  jelentős  kapcsolatban   áll-e,   a költségvetés   egyes  elemeinek  akár  pozitív,  akár   negatív meghatározását  jelenti-e, az Alkotmánybíróság —  az  Alkotmány szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult  elvek alapján  —  esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem     a    költségvetéssel    kapcsolatos    pénzügyi    jogi megfontolásokat. A privatizáció leállításáról  szóló  kérdéssel kapcsolatban   hozott   határozat  megállapította,   hogy   „az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes népszavazás  a  privatizáció azonnali hatályú leállításával  az ország  éves  költségvetéséről szóló  törvényt  közvetlenül  és jelentős  módon  érinti. Ezért az aláírásgyűjtő  íven  szereplő kérdés  az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének  a)  pontjával ellentétes” (ABH 2005, 165, 171.).    3.1.  Az Alkotmánybíróságnak — arra tekintettel, hogy  az  OVB álláspontja  szerint a módosított kérdés arra irányul,  hogy  a választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli költségvetési  törvény egyik tételét, és  ezért  a  kérdés  nem bocsátható  népszavazásra  —  a  jelen  ügyben  állást  kellett foglalnia  abban a kérdésben, hogy az Egészségbiztosítási  Alap költségvetésének   a   vizitdíjra   vonatkozó   részét   érintő népszavazási  kérdés  az  Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdés  a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró ok  hatálya alá vonható-e, vagyis a költségvetési törvénynek  a módosítását   tartalmazza-e,   vagy   a   kérdésből   okszerűen következik-e   a   tiltott   tárgykörként   megjelölt   törvény megváltoztatása,  illetve  a  kérdés  arra  irányul-e,  hogy  a választópolgárok    pontosan    határozzanak    meg    jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.  Az   Alkotmánybíróság  megerősíti:  jövőbeli   költségvetésre, valamely   költségvetési   törvényjavaslatra   hivatkozva    az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg, hacsak  nem  jövőbeli költségvetési törvényben  szereplő  egyes kiadásokról van szó [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392,  395.).  A  vizitdíj az Egészségbiztosítási Alap  hatályos költségvetésében    sem   kiadás   a   költségvetési    törvény szempontjából,  hanem bevétel. Az OVB ezért — a 16/2007.  (III. 9.) AB határozatból (ABK 2007. március, 239.) következően — nem tagadhatta  volna  meg  az aláírásgyűjtő ív  hitelesítését.  Az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtagadásának akkor  lett  volna helye,  ha  az OVB döntését az 51/2001. (XI. 29.) AB  határozat szerint  értelmezett kizáró okokra alapíthatja, ez a  határozat tartalmaz ugyanis jövőbeli költségvetésre (jövőbeli kiadásokra) utaló kizáró tárgykört. A már hatályos költségvetési törvénnyel kapcsolatos  kizárt  tárgykörök értelmezéséről  szóló  15/2005. (IV.  28.)  AB határozat megállapításai (ABH 2005,  165,  171.) jövőbeni  költségvetésre nem vonatkoztathatók, vagyis  valamely hatályos költségvetési törvény érintettségének hiánya miatt nem kell  abban  a  körben  vizsgálódni a  jelen  ügyben,  hogy  az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes népszavazás  (itt:  a vizitdíj megszüntetése)  az  ország  éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és  jelentős  módon érinti-e.    3.2.  Az  Alkotmánybíróság  szerint  valamely  költségvetésben (vagy   a   kiadások   tekintetében  jövőbeli  költségvetésben) szereplő  nem  minden  előirányzat módosulása  vagy  módosítása vonja   maga   után  szükségszerűen  magának  a   költségvetési törvénynek  a  módosítását. Ha a népszavazás eredményes,  és  a választópolgárok   úgy  döntenek,  hogy  a  feltett   kérdéssel egyetértenek,    akkor   a   vizitdíjról   szóló    népszavazás szükségszerű   következménye  az   lehet,   hogy   a   kötelező egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi   LXXXIII. törvény   (a  továbbiakban:  Ebtv.)  18/A.  §-át,   s   nem   a költségvetési  törvényt,  kell az Országgyűlésnek  módosítania. Nem  az  Egészségbiztosítási Alap költségvetésének egyik  sora, hanem  ez  a törvényi szabály vonatkozik arra a kérdésre,  hogy kell-e  vizitdíjat fizetni. Ez a törvényi szabály az,  amelynek következménye   a   költségvetésben  a   vizitdíjra   vonatkozó előirányzat  megjelenése.  Önmagában a  vizitdíjjal  összefüggő bevétel  —  vagy  mint az OVB határozatában szerepel,  tétel  — elmaradása, az Alap költségvetésének ez a módosulása  az  Ebtv. módosítása következtében, a költségvetésről szóló törvényt  nem érinti közvetlenül és jelentős módon. Eredményes népszavazásból sem  következne  okszerűen a költségvetési törvény  módosítása. Ezért  az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjával nem ellentétes.    4.1.  Az  OVB  azzal  is  érvelt, hogy eredményes  népszavazás azzal   a   következménnyel   járhat,   hogy   hatályban   lévő költségvetési  törvény módosítására kötelezi az  Országgyűlést, ti.   az  OVB  szerint  előfordulhat  az  a  helyzet,  hogy   a költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg december 31-én.  Az   Alkotmánybíróság  megállapítja,   hogy   sem   a   kérdés benyújtásakor,  sem az OVB vagy az Alkotmánybíróság  döntésekor nem  merült fel adat arra, hogy a Magyar Köztársaság 2007.  évi költségvetéséről  szóló  2006.  évi  CXXVII.  törvény   időbeli hatálya  meghosszabbodna; nem állapítható meg az  sem,  hogy  a hatályos  költségvetési  törvényt  az  Országgyűlés  egy  évnél hosszabb időtartamra fogadta el.    4.2.    Az    OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási    Alap költségvetésének   stabilitásához,  a   bevételi   és   kiadási szerkezet  megváltoztathatóságához  kapcsolódó  alkotmányossági mércékre  figyelemmel  a fizetendő vizitdíj  (kórházi  napidíj) megszüntetése   a   biztosítási  elvű   egészségügyi   rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány  28/C.  § (5)  bekezdés  a)  pontjában  szereplő,  költségvetésről  szóló törvény  tartalma  mint kizárt tárgykör  nem  értelmezhető  oly mértékben  kiterjesztően, ahogyan azt az OVB teszi. Jóllehet  a kérdésben  szereplő  vizitdíj  jogintézményének,  a  vizitdíjat bevezető törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint, nem az egészségügyi   rendszer  stabilizálása  a   célja,   mégis   az Egészségbiztosítási Alap olyan bevétele, amely az  egészségügyi szolgáltatóknál  marad,  így  bizonyos  mértékben  a   hatályos költségvetési  törvényben finanszírozási jellege  is  van,  még akkor  is,  ha  a biztosítottak viszonylag széles körben  eleve mentességet élveznek fizetése alól.  Önmagában   a   vizitdíj   bevétel-jellegéből   azonban    nem következik sem az, hogy megszüntetése az egészségügyi  rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné, sem az, hogy az Alkotmány   28/C.   §  (5)  bekezdés  a)   pontja   alapján   a költségvetési  törvény  érintettsége  miatt  lenne  követelmény kizárt  tárgykörnek  tekinteni az egészségbiztosítási  rendszer finanszírozását egyébként csekély mértékben érintő kérdést.    4.3.  Az  Alkotmánybíróság 15/2007. (III.  9.)  AB  határozata (ABK  2007.  március,  233.) az OVB  566/2006.  (XI.  20.)  OVB határozatát, amely aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta  meg, megsemmisítette,  és  az  Országos  Választási  Bizottságot  új eljárásra utasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő  kérdés szerepelt:  Egyetért-e Ön azzal, hogy az  államilag  támogatott felsőfokú   tanulmányokat  folytató  hallgatóknak  ne   kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?  Az  OVB határozata egyebek között azt állapította meg, hogy  a népszavazásra   vonatkozó  hatályos  alkotmányi   rendelkezések alapján  nem  dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, ezért a kérdésben tartandó  országos népszavazás       eredményessége      esetlegesen       burkolt alkotmánymódosítást  eredményez.  Az  Alkotmánybíróság  az  OVB határozat   felülvizsgálatakor  utalt  gyakorlatára,   amelynek alapján   a   népszuverenitásból  fakadó   jogoknak   mind   az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány    rendelkezéseinek    megfelelően    történhet.    A népszavazásra  bocsátott  kérdés nem foglalhat  magába  burkolt alkotmánymódosítást [elsőként: 2/1993. (I. 22.)  AB  határozat, ABH   1993,   33.].   A  25/1999.  (VII.   7.)   AB   határozat megállapította,   hogy   az  Alkotmány  módosítására   irányuló kérdésben  nem írható ki választópolgári kezdeményezésre  olyan népszavazás,  amely  az  Országgyűlésre  kötelező  volta  miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét (ABH 1999, 251, 262.).  Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az  OVB  a népszavazási kezdeményezés burkoltan alkotmánymódosító jellegét abban  látja, hogy a hatályos alkotmányi rendelkezések  alapján nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye az   Országgyűlést.   Az   Alkotmánybíróság   idézte   az   OVB határozatát,  amely  szerint  a népszavazásra  feltenni  kívánt „kérdésben (...) egy eredményes, a kérdésre igenlő választ  adó népszavazás    olyan   bizonytalan   határidejű   törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak  a  hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire    vonatkozó   rendelkezései   megváltoztatásával kaphatnak  alkotmányos  alapot. Ezért  az  Országos  Választási Bizottság  (...)  a  kérdést  a  burkoltan  alkotmánymódosítást kiváltó  jellege  miatt is” utasította el. Az  Alkotmánybíróság 15/2007.  (III.  9.)  AB határozata (ABK 2007.  március,  233.) szerint   a   felsőoktatási  törvény  módosításra,  a   képzési hozzájárulás megszüntetésére vonatkozó kérdés nem  irányult  az Alkotmány  módosítására  az  OVB határozatban  kifejtett  érvek alapján.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy  eredményes népszavazásból   az   Országgyűlésnek  nem   keletkezne   olyan jogalkotási    kötelezettsége,   amely   csak   az    Alkotmány módosításával teljesíthető.  Habár a jelen ügyben más kérdés hitelesítéséről van szó, de  a most  vizsgált  OVB határozat is tartalmilag ebben  a  részében ugyanazt  az  alkotmányossági kérdést veti fel,  mint  amit  az Alkotmánybíróság   említett   döntésében   már   elbírált.   Az Alkotmánybíróság  ezért,  utalva  a  15/2007.  (III.   9.)   AB határozat  III. 3. pontjában (ABK 2007. március, 233, 235-236.) kifejtettekre,  a  jelen ügyben sem találta megalapozottnak  az OVB    úgynevezett    burkolt    alkotmánymódosításról    szóló álláspontját; a vizitdíj megszüntetésére, az Ebtv. módosítására irányuló kérdés nem jelent burkolt alkotmánymódosítást.    5.  Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint  határozott.  A megismételt eljárásban  az  OVB-nek  az Alkotmány  és  az  Nsztv.  rendelkezéseinek  megfelelő  kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie kell.  Az  Alkotmánybíróság emlékeztet a Ve. 130. § (3)  bekezdésére, amely  úgy  rendelkezik,  hogy a kifogás  elbírálása  során  az Alkotmánybíróság  az  OVB határozatát helybenhagyja,  vagy  azt megsemmisíti,   és  az  Országos  Választási   Bizottságot   új eljárásra  utasítja. A Ve-nek az a szabálya, amely feljogosítja az   Alkotmánybíróságot  arra,  hogy  az  OVB-t  új   eljárásra utasítsa, azt jelenti, hogy az OVB-t a megismételt eljárásban — összhangban  az  Abtv.  27. § (2) bekezdésében  foglaltakkal  — nemcsak  az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező  része, hanem  annak  indokolása  is köti, annak  tartalmát  az  OVB  a megismételt  eljárásban  és  a határozathozatal  során  köteles figyelembe venni.  Az  Alkotmánybíróság — figyelemmel az OVB határozatának Magyar Közlönyben  való  megjelenésére — elrendelte e határozatának  a Magyar Közlönyben való közzétételét.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                          Dr. Balogh Elemér         Dr. Bragyova András          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Holló András              Dr. Kiss László          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Kovács Péter         Dr. Kukorelli István          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Lenkovics Barnabás       Dr. Lévay Miklós          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Paczolay Péter       Dr. Trócsányi László          előadó alkotmánybíró            alkotmánybíró Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye A  többségi  határozatnak  sem a rendelkező  részével,  sem  az indokolásával nem értek egyet. A  107/2007.  (IV. 11.) OVB határozat ellen benyújtott  kifogás tárgyában  meghozott 504/H/2007. ügyszámú AB  határozathoz  írt különvéleményemben foglaltak ebben az ügyben is érvényesek. Budapest, 2007. június 5.                                             Dr. Bragyova András                                                   alkotmánybíró Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye A  határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával nem értek egyet. Álláspontomat  az 504/H/2007. AB határozathoz a 107/2007.  (VI. 11.)    OVB   határozat   kapcsán   fűzött   különvéleményemben kifejtettekkel azonos indokokra alapítom. Budapest, 2007. június 5.                                                Dr. Holló András                                                   alkotmánybíró A különvéleményhez csatlakozom:                                                Dr. Lévay Miklós                                                   alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	34/2007. (VI. 6.)
Date of the decision: .	06/05/2007
.
.