Hungarian
Ügyszám:
.
505/H/2007
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 34/2007. (VI. 6.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2007/410
.
A döntés kelte: Budapest, 06/05/2007
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az  Alkotmánybíróság  népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő
    íve  mintapéldányának hitelesítését megtagadó  határozat  ellen
    benyújtott kifogás tárgyában — dr. Bragyova András,  dr.  Holló
    András  és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményével  —
    meghozta a következő

                             határozatot:

    Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 106/2007.
    (IV.   11.)  OVB  határozatát  megsemmisíti,  és  az   Országos
    Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

    Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás
       
                                    I.
       
       1.  Az  Országos  Választási Bizottság (a  továbbiakban:  OVB)
      106/2007.  (IV.  11.)  OVB határozatával úgy  döntött,  hogy  a
      Fidesz   –  Magyar  Polgári  Szövetség  és  Kereszténydemokrata
      Néppárt  által  benyújtott országos népszavazási  kezdeményezés
      aláírásgyűjtő íve hitelesítését megtagadja.
       Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
       „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért,  fogászati
      ellátásért  és  a  járóbeteg-szakellátásért a  jelen  kérdésben
      megtartott  népszavazást követő év január  1-jétől  ne  kelljen
      vizitdíjat fizetni?”
       
       1.1.  Az  OVB döntése értelmében a kezdeményezés az  Alkotmány
      28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik.
       Az  OVB  az Alkotmánybíróság több határozatára [51/2001.  (XI.
      29.)  AB  határozat, 59/2004. (XII. 4.) AB határozat,  15/2005.
      (IV.  28.)  AB határozat, 16/2007. (III. 9.) AB határozat,  ABK
      2007.   március,  239.]  hivatkozott,  amikor   értelmezte   az
      Alkotmány fenti rendelkezését. Megállapította, hogy a kérdés  a
      2006. december 21-én elfogadott, a Magyar Köztársaság 2007. évi
      költségvetéséről  szóló  2006.  évi  CXXVII.  törvénnyel   való
      összefüggést  azzal  kísérli  meg  kizárni,  hogy  a  vizitdíj-
      fizetési   kötelezettséget   a   jelen   kérdésben   megtartott
      népszavazást  követő év január 1-jétől szüntetné  meg.  Az  OVB
      álláspontja  szerint a módosított kérdés arra irányul,  hogy  a
      választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli
      költségvetési  törvény egyik tételét, és ez  —  összhangban  az
      Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) határozatában  foglaltakkal
      — nem bocsátható népszavazásra.
       
       1.2.   Az  OVB  álláspontja  szerint  a  kezdeményezők   által
      módosított  és  hitelesítésre újfent  benyújtott  indítvány  az
      Alkotmány  28/C. § (5) bekezdése a) pontjának első  fordulatába
      ütköző  jogi  helyzetet  is előidézhet  eredményes  népszavazás
      esetén.    A   kérdés   azáltal,   hogy   a   vizitdíj-fizetési
      kötelezettséget a kérdésben megtartott népszavazást  követő  év
      január  1-jétől,  azaz meghatározott naptári  naptól  szüntetné
      meg,  azzal  a  következménnyel  járhat,  hogy  hatályban  lévő
      költségvetési  törvény módosítására kötelezné az Országgyűlést.
      Az  OVB  szerint  előfordulhat ugyanis az  a  helyzet,  hogy  a
      költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az
      Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el
      azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg
      december  31-én. Ebben az esetben az eredményes  népszavazás  a
      hatályban   lévő   költségvetési  törvény   módosítását   tenné
      kötelezővé az Országgyűlés számára.
       
       1.3.    Az    OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási    Alap
      költségvetésének  stabilitása, a bevételi és kiadási  szerkezet
      megváltoztathatósága más alkotmányossági mércével mérhető, mint
      a   nem  célhoz  kötött  befizetésekből  felhalmozott  központi
      költségvetésé.   Az   egészségügyi   ellátásokért   közvetlenül
      fizetendő   vizitdíj   (kórházi   napidíj)   megszüntetése   az
      egészségbiztosítási járulékbevételek növelését vagy a  vásárolt
      szolgáltatások            mennyiségének/minőségének/hozzájutási
      szabályainak   módosítását  teszi  szükségessé.   E   szabályok
      évenkénti   megváltoztatása  a  biztosítási  elvű  egészségügyi
      rendszer stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.  Ezért
      a   társadalombiztosítás   pénzügyi  alapjai   tekintetében   a
      költségvetés   fogalma   és   a   népszavazási   kérdésnek    a
      költségvetéssel való okszerű kapcsolata ebben a  hosszabb  távú
      pénzügyi-gazdasági    stabilitást    megkövetelő    rendszerben
      értelmezhető,  az  indítványozók  által  benyújtott  kérdés  az
      Alkotmány   28/C.   §   (5)  bekezdés  a)  pontjában   szereplő
      költségvetést érintő kérdés.
       
       1.4.  Az  Országos  Választási Bizottság a  kérdés  vizsgálata
      során megállapította azt is, hogy a kérdés hitelesítését kizáró
      további érv az, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi
      és  törvényi  rendelkezések alapján jelenleg nem  dönthető  el,
      mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást,
      így az eredményes népszavazás — burkolt formában — az Alkotmány
      módosítását eredményezi.
       
       2.  A határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 47. számában, 2007.
      április 14-i dátummal jelent meg.
       A  határozat  ellen a kezdeményezők nyújtottak be kifogást.  A
      kifogás 2007. április 26-án érkezett az Alkotmánybírósághoz.  A
      kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény  (a
      továbbiakban:  Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében  meghatározott
      tizenöt  napos  határidőn  belül  lehetett  előterjeszteni.   A
      kifogás határidőn belül érkezett.
       Az   Alkotmánybíróság  a  kifogást  —  a  Ve.   130.   §   (3)
      bekezdésében foglaltaknak megfelelően — soron kívül bírálta el.
       A  kifogás  tartalma  szerint a kérdésben  népszavazást  lehet
      tartani,  mert az OVB döntése lényegében változatlanul valamely
      jövőbeli költségvetés érintettségére figyelemmel tagadta meg az
      aláírásgyűjtő  ív  hitelesítését, márpedig az  Alkotmánybíróság
      16/2007.   (III.  29.)  AB  határozatának  helyes   értelmezése
      mellett,  jövőbeli  költségvetés  nem  tartozik  a  népszavazás
      tilalmi körbe.
       Utaltak  arra, hogy a hatályos költségvetési törvény egy  évre
      szól.
       Azzal  is  érveltek,  hogy a társadalombiztosítási  alrendszer
      sajátosságainak vizsgálata és értelmezése olyan új, önálló,  az
      Alkotmányban nem szereplő hitelesítési szempont, amely  szintén
      nem szolgálhat alapul a hitelesítés megtagadására.
       Hangsúlyozták,   hogy  az  OVB  burkolt  alkotmánymódosításról
      szóló   álláspontját  az  Alkotmánybíróság   más   ügyben   már
      elbírálta, és azt nem tartotta megalapozottnak.
       Az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányát ezért szerintük az OVB-nek
      hitelesítenie kellett volna.
       
                                    II.
       
       A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:
       
       1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
       „2.  §  (2)  A  Magyar Köztársaságban minden hatalom  a  népé,
      amely  a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint
      közvetlenül gyakorolja. (...)
       28/C. § (...)
       (2)  Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000
      választópolgár kezdeményezésére. (...)
       (3)   Ha  az  országos  népszavazást  el  kell  rendelni,   az
      eredményes  népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre
      kötelező. (...)
       (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
       a)  a  költségvetésről,  a  költségvetés  végrehajtásáról,   a
      központi  adónemekről és illetékekről, a vámokról,  valamint  a
      helyi  adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
      (...)”
       
       2. A Ve. érintett rendelkezései:
       „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az
      aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével
      kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét
      követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz
      címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
       (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az
      Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az
      Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti,
      és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az
      Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
       
       3.   Az  1998.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Nsztv.)
      érintett rendelkezései:
       „10.   §  Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az
      aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)
       b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”
       
       4.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény  (a
      továbbiakban: Abtv.) szerint:
       „27.    §    (1)   Az   Alkotmánybíróság   határozata    ellen
      fellebbezésnek nincs helye.
       (2)    Az   Alkotmánybíróság   határozata   mindenkire   nézve
      kötelező.”
       
                                   III.
       
       A kifogás megalapozott.
       
       1.   A  jelen  ügy  előzményének  lehet  tekinteni,  hogy   az
      Alkotmánybíróság  a  16/2007. (III. 9.)  AB  határozatban  (ABK
      2007. március, 239.) az OVB 568/2006. (XI. 21.) OVB határozatát
      megsemmisítette,  és  az  Országos  Választási  Bizottságot  új
      eljárásra   utasította.  Az  OVB  568/2006.   (XI.   21.)   OVB
      határozatával  úgy  döntött, hogy a népszavazási  kezdeményezés
      aláírásgyűjtő  íve hitelesítését megtagadja.  Az  aláírásgyűjtő
      íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy  a
      háziorvosi  ellátásért, fogászati ellátásért  és  a  járóbeteg-
      szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?  Az  OVB
      döntése  értelmében a kezdeményezés az Alkotmány  28/C.  §  (5)
      bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik, mert a  2007.
      ivre  vonatkozó  költségvetési  törvényjavaslat  (T/1145.)  12.
      számú  melléklete, mely az Egészségbiztosítási Alap  2007.  évi
      költségvetését részletezi, az 1. cím, 7. alcím,  12.  Vizitdíj,
      kórházi  napidíj soron 22 milliárd Ft bevételt tervez  ebből  a
      forrásból. A vizitdíjnak mint az Egészségbiztosítási Alap egyik
      forrásának  a léte vagy kiiktatása az Egészségbiztosítási  Alap
      bevételei  közül közvetlenül a költségvetést érintő  kérdés.  A
      döntés indokolása szerint a kérdés ugyan nem érint már hatályos
      költségvetést,    azonban    egy    jövőbeli    költségvetéssel
      kapcsolatban   összegszerűen  meghatározható,  számszerűsíthető
      mértékkel változtatja meg a költségvetési bevétel mértékét.  Az
      Alkotmánybíróság  a  döntés  vizsgálatánál  utalt  arra,   hogy
      hatáskörét  az Abtv. 1. §-a h) pontja alapján a  Ve.  130.  §-a
      határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben
      jogorvoslati   természetű.   Az   Alkotmánybíróság    az    OVB
      határozatában,  valamint  a kifogásban  foglaltak  alapján  azt
      vizsgálta,  hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítése  során
      az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e
      el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].  Az
      Alkotmánybíróság    megállapította,    hogy    a    hitelesítés
      megtagadásáról szóló OVB-határozat meghozatalakor  vizitdíjról,
      kórházi napidíjról költségvetési törvény nem rendelkezett. Ezt,
      miként azt az OVB határozata is megállapítja, csak a 2007. évre
      vonatkozó  költségvetési törvényjavaslat  (T/1145.)  12.  számú
      melléklete   tartalmazta.   A   határozat   szerint   „Jövőbeli
      költségvetésre,    valamely   költségvetési   törvényjavaslatra
      hivatkozva az aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan  nem
      tagadható  meg. A költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig
      módosulhat  és  előállhat az az eset  is,  hogy  az  elfogadott
      törvény olyan költségvetést tartalmaz, amelyben egyáltalán  nem
      szerepel  a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatba
      hozható  előirányzat.” Az Alkotmánybíróság nem  döntött  arról,
      hogy a feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés
      a)  pontjába ütközik-e, de felhívta az OVB figyelmét arra, hogy
      a megismételt eljárásban az OVB-nek azt kell vizsgálnia, hogy a
      szóban  lévő  kérdés — az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat  (ABH
      2001, 392.), az 59/2004. (XII. 4.) AB határozat (ABH 2004, 834,
      837.)  és  a  15/2005. (IV. 28.) AB határozat (ABH  2005,  165,
      171.) tükrében — az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
      szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok hatálya
      alá vonható-e.
       Annak  ellenére, hogy a népszavazásra feltenni  kívánt  kérdés
      szövegszerűen nem teljesen azonos azzal, amelynek  hitelesítése
      tárgyában az OVB és az Alkotmánybíróság már eljárt, a  lényeges
      tartalmi azonosságra tekintettel a jelen ügyben felhasználhatók
      mindazok az érvek, amelyeket az előzménynek tekintett ügyben az
      Alkotmánybíróság határozata tartalmazott.
       
       2.   Az   Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  a)  pontját   az
      Alkotmánybíróság   az  51/2001.  (XI.  29.)   AB   határozatban
      értelmezte (ABH 2001, 392.).
       Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  az
      Alkotmány   28/C.   §   (5)   bekezdésében   szereplő   tiltott
      népszavazási    tárgykörök   olyan    alkotmányi    felsorolást
      tartalmaznak,  amelyek bővítése csak az Alkotmány módosításával
      lehetséges  [64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH  1997,  380,
      384.].
       A   határozat   hangsúlyozta:  az   alkotmányi   felsorolásból
      következik,   hogy   az   alkotmányi   szabályozás   kiemelkedő
      jelentőségével  a  tiltott tárgykörök zárt, szoros  értelmezése
      áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában
      szereplő   rendelkezés  konkrét  törvények,  többek  között   a
      költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény
      tartalmát  vonja  ki  a  népszavazás  jogintézménye   alól.   A
      költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény
      az  adott  alkotmányi  rendelkezés  közvetlen  végrehajtásaként
      megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány  19.  §
      (3)  bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésében
      szereplő   költségvetés  és  annak  végrehajtása  (zárszámadás)
      fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C.  §  (5)
      bekezdés    a)    pontjában    szereplő    kifejezésekkel.    A
      költségvetésről   szóló  törvény  fogalmába   semmiképpen   sem
      tartozhat  bele az összes olyan jogszabály, amelynek  pénzügyi-
      költségvetési   vonzata  van.  A  költségvetés  végrehajtásáról
      fordulat   pedig   semmiképpen  nem   jelenti   valamennyi,   a
      költségvetés  érvényesítését szolgáló törvény tartalmát,  hanem
      kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.
       A  határozat  megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe
      tartozó   kérdések  közül  alig  van  olyan,   amelynek   nincs
      költségvetési   kapcsolódása.   Önmagában   már   az   országos
      népszavazás  megtartása  is költségvetési  vonzatú,  hiszen  az
      Nsztv.  14.  §  (2) bekezdése szerint a népszavazást  elrendelő
      határozatában    az    Országgyűlés    dönt    a    népszavazás
      költségvetéséről.  Önmagában az, hogy a  népszavazás  eredménye
      esetlegesen  érinti  az  Országgyűlés mozgásterét  a  következő
      költségvetési  törvény megalkotásakor,  nem  teszi  tiltottá  a
      népszavazást.
       A  határozat  értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  a)
      pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró
      ok  alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra,
      ha  a  kérdés  a költségvetési törvény módosítását tartalmazza,
      vagy  a  kérdésből okszerűen következik a tiltott  tárgykörként
      megjelölt  törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés  arra
      irányul,  hogy  a  választópolgárok pontosan  határozzanak  meg
      jövőbeli  költségvetési  törvényben szereplő  egyes  kiadásokat
      (ABH 2001, 392, 395.).
       Az  59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult  ki,  hogy
      az  Alkotmány  28.  §  (5) bekezdésének a)  pontjában  szereplő
      költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozhat  bele  az
      összes  olyan  jogszabály,  amelynek  valamilyen  költségvetési
      vonzata  van.  Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság
      azt   állapította   meg,   hogy   az   eredményes   népszavazás
      költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a
      népszavazásra  bocsátandó,  nyugdíjemelésre  vonatkozó   kérdés
      szövegszerűen  ugyan  nem tartalmazta a  költségvetési  törvény
      módosítását,  de  okszerűen következett a kérdésből  a  tiltott
      tárgykörként  megjelölt törvény – a költségvetési törvényben  a
      Nyugdíjbiztosítási  Alap  költségvetése  kiadási  főösszege   –
      megváltoztatása.   A   határozat   megállapította,    hogy    a
      népszavazásra  szánt  kérdésből eredményes  népszavazás  esetén
      szükségszerűen következik a nyugdíjak emelése, a  költségvetési
      törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra
      szánt  kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik,  így  az
      Alkotmányban   tételesen  megjelenített   kizárt   népszavazási
      tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).
       Az   Alkotmánybíróság  15/2005.  (IV.   28.)   AB   határozata
      irtelmében  annak  megítélésénél, hogy  az  aláírásgyűjtő  íven
      szereplő   kérdés,   illetve   a  megtartandó   népszavazás   a
      költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi  vagy  kiadási
      tételekkel   közvetlen  és  jelentős  kapcsolatban   áll-e,   a
      költségvetés   egyes  elemeinek  akár  pozitív,  akár   negatív
      meghatározását  jelenti-e, az Alkotmánybíróság —  az  Alkotmány
      szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult  elvek
      alapján  —  esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál
      az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul,
      nem     a    költségvetéssel    kapcsolatos    pénzügyi    jogi
      megfontolásokat. A privatizáció leállításáról  szóló  kérdéssel
      kapcsolatban   hozott   határozat  megállapította,   hogy   „az
      aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes
      népszavazás  a  privatizáció azonnali hatályú leállításával  az
      ország  éves  költségvetéséről szóló  törvényt  közvetlenül  és
      jelentős  módon  érinti. Ezért az aláírásgyűjtő  íven  szereplő
      kérdés  az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének  a)  pontjával
      ellentétes” (ABH 2005, 165, 171.).
       
       3.1.  Az Alkotmánybíróságnak — arra tekintettel, hogy  az  OVB
      álláspontja  szerint a módosított kérdés arra irányul,  hogy  a
      választópolgárok    pontosan   meghatározzák    egy    jövőbeli
      költségvetési  törvény egyik tételét, és  ezért  a  kérdés  nem
      bocsátható  népszavazásra  —  a  jelen  ügyben  állást  kellett
      foglalnia  abban a kérdésben, hogy az Egészségbiztosítási  Alap
      költségvetésének   a   vizitdíjra   vonatkozó   részét   érintő
      népszavazási  kérdés  az  Alkotmány 28/C.  §  (5)  bekezdés  a)
      pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró
      ok  hatálya alá vonható-e, vagyis a költségvetési törvénynek  a
      módosítását   tartalmazza-e,   vagy   a   kérdésből   okszerűen
      következik-e   a   tiltott   tárgykörként   megjelölt   törvény
      megváltoztatása,  illetve  a  kérdés  arra  irányul-e,  hogy  a
      választópolgárok    pontosan    határozzanak    meg    jövőbeli
      költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.
       Az   Alkotmánybíróság  megerősíti:  jövőbeli   költségvetésre,
      valamely   költségvetési   törvényjavaslatra   hivatkozva    az
      aláírásgyűjtő ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg,
      hacsak  nem  jövőbeli költségvetési törvényben  szereplő  egyes
      kiadásokról van szó [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001,
      392,  395.).  A  vizitdíj az Egészségbiztosítási Alap  hatályos
      költségvetésében    sem   kiadás   a   költségvetési    törvény
      szempontjából,  hanem bevétel. Az OVB ezért — a 16/2007.  (III.
      9.) AB határozatból (ABK 2007. március, 239.) következően — nem
      tagadhatta  volna  meg  az aláírásgyűjtő ív  hitelesítését.  Az
      aláírásgyűjtő ív hitelesítése megtagadásának akkor  lett  volna
      helye,  ha  az OVB döntését az 51/2001. (XI. 29.) AB  határozat
      szerint  értelmezett kizáró okokra alapíthatja, ez a  határozat
      tartalmaz ugyanis jövőbeli költségvetésre (jövőbeli kiadásokra)
      utaló kizáró tárgykört. A már hatályos költségvetési törvénnyel
      kapcsolatos  kizárt  tárgykörök értelmezéséről  szóló  15/2005.
      (IV.  28.)  AB határozat megállapításai (ABH 2005,  165,  171.)
      jövőbeni  költségvetésre nem vonatkoztathatók, vagyis  valamely
      hatályos költségvetési törvény érintettségének hiánya miatt nem
      kell  abban  a  körben  vizsgálódni a  jelen  ügyben,  hogy  az
      aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes
      népszavazás  (itt:  a vizitdíj megszüntetése)  az  ország  éves
      költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és  jelentős  módon
      érinti-e.
       
       3.2.  Az  Alkotmánybíróság  szerint  valamely  költségvetésben
      (vagy   a   kiadások   tekintetében  jövőbeli  költségvetésben)
      szereplő  nem  minden  előirányzat módosulása  vagy  módosítása
      vonja   maga   után  szükségszerűen  magának  a   költségvetési
      törvénynek  a  módosítását. Ha a népszavazás eredményes,  és  a
      választópolgárok   úgy  döntenek,  hogy  a  feltett   kérdéssel
      egyetértenek,    akkor   a   vizitdíjról   szóló    népszavazás
      szükségszerű   következménye  az   lehet,   hogy   a   kötelező
      egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi   LXXXIII.
      törvény   (a  továbbiakban:  Ebtv.)  18/A.  §-át,   s   nem   a
      költségvetési  törvényt,  kell az Országgyűlésnek  módosítania.
      Nem  az  Egészségbiztosítási Alap költségvetésének egyik  sora,
      hanem  ez  a törvényi szabály vonatkozik arra a kérdésre,  hogy
      kell-e  vizitdíjat fizetni. Ez a törvényi szabály az,  amelynek
      következménye   a   költségvetésben  a   vizitdíjra   vonatkozó
      előirányzat  megjelenése.  Önmagában a  vizitdíjjal  összefüggő
      bevétel  —  vagy  mint az OVB határozatában szerepel,  tétel  —
      elmaradása, az Alap költségvetésének ez a módosulása  az  Ebtv.
      módosítása következtében, a költségvetésről szóló törvényt  nem
      érinti közvetlenül és jelentős módon. Eredményes népszavazásból
      sem  következne  okszerűen a költségvetési törvény  módosítása.
      Ezért  az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés az Alkotmány 28/C.
      § (5) bekezdésének a) pontjával nem ellentétes.
       
       4.1.  Az  OVB  azzal  is  érvelt, hogy eredményes  népszavazás
      azzal   a   következménnyel   járhat,   hogy   hatályban   lévő
      költségvetési  törvény módosítására kötelezi az  Országgyűlést,
      ti.   az  OVB  szerint  előfordulhat  az  a  helyzet,  hogy   a
      költségvetési törvény időbeli hatálya meghosszabbodik, vagy  az
      Országgyűlés  eleve egy évnél hosszabb időtartamra  fogadja  el
      azt  (ahogy  erre már volt példa), és ezért az nem  szűnik  meg
      december 31-én.
       Az   Alkotmánybíróság  megállapítja,   hogy   sem   a   kérdés
      benyújtásakor,  sem az OVB vagy az Alkotmánybíróság  döntésekor
      nem  merült fel adat arra, hogy a Magyar Köztársaság 2007.  évi
      költségvetéséről  szóló  2006.  évi  CXXVII.  törvény   időbeli
      hatálya  meghosszabbodna; nem állapítható meg az  sem,  hogy  a
      hatályos  költségvetési  törvényt  az  Országgyűlés  egy  évnél
      hosszabb időtartamra fogadta el.
       
       4.2.    Az    OVB   szerint   az   Egészségbiztosítási    Alap
      költségvetésének   stabilitásához,  a   bevételi   és   kiadási
      szerkezet  megváltoztathatóságához  kapcsolódó  alkotmányossági
      mércékre  figyelemmel  a fizetendő vizitdíj  (kórházi  napidíj)
      megszüntetése   a   biztosítási  elvű   egészségügyi   rendszer
      stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné.
       Az  Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány  28/C.  §
      (5)  bekezdés  a)  pontjában  szereplő,  költségvetésről  szóló
      törvény  tartalma  mint kizárt tárgykör  nem  értelmezhető  oly
      mértékben  kiterjesztően, ahogyan azt az OVB teszi. Jóllehet  a
      kérdésben  szereplő  vizitdíj  jogintézményének,  a  vizitdíjat
      bevezető törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint, nem az
      egészségügyi   rendszer  stabilizálása  a   célja,   mégis   az
      Egészségbiztosítási Alap olyan bevétele, amely az  egészségügyi
      szolgáltatóknál  marad,  így  bizonyos  mértékben  a   hatályos
      költségvetési  törvényben finanszírozási jellege  is  van,  még
      akkor  is,  ha  a biztosítottak viszonylag széles körben  eleve
      mentességet élveznek fizetése alól.
       Önmagában   a   vizitdíj   bevétel-jellegéből   azonban    nem
      következik sem az, hogy megszüntetése az egészségügyi  rendszer
      stabilitását kritikus mértékben veszélyeztetné, sem az, hogy az
      Alkotmány   28/C.   §  (5)  bekezdés  a)   pontja   alapján   a
      költségvetési  törvény  érintettsége  miatt  lenne  követelmény
      kizárt  tárgykörnek  tekinteni az egészségbiztosítási  rendszer
      finanszírozását egyébként csekély mértékben érintő kérdést.
       
       4.3.  Az  Alkotmánybíróság 15/2007. (III.  9.)  AB  határozata
      (ABK  2007.  március,  233.) az OVB  566/2006.  (XI.  20.)  OVB
      határozatát, amely aláírásgyűjtő ív hitelesítését tagadta  meg,
      megsemmisítette,  és  az  Országos  Választási  Bizottságot  új
      eljárásra utasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő  kérdés
      szerepelt:  Egyetért-e Ön azzal, hogy az  államilag  támogatott
      felsőfokú   tanulmányokat  folytató  hallgatóknak  ne   kelljen
      képzési hozzájárulást fizetniük?
       Az  OVB határozata egyebek között azt állapította meg, hogy  a
      népszavazásra   vonatkozó  hatályos  alkotmányi   rendelkezések
      alapján  nem  dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás
      eredménye a törvényhozást, ezért a kérdésben tartandó  országos
      népszavazás       eredményessége      esetlegesen       burkolt
      alkotmánymódosítást  eredményez.  Az  Alkotmánybíróság  az  OVB
      határozat   felülvizsgálatakor  utalt  gyakorlatára,   amelynek
      alapján   a   népszuverenitásból  fakadó   jogoknak   mind   az
      Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az
      Alkotmány    rendelkezéseinek    megfelelően    történhet.    A
      népszavazásra  bocsátott  kérdés nem foglalhat  magába  burkolt
      alkotmánymódosítást [elsőként: 2/1993. (I. 22.)  AB  határozat,
      ABH   1993,   33.].   A  25/1999.  (VII.   7.)   AB   határozat
      megállapította,   hogy   az  Alkotmány  módosítására   irányuló
      kérdésben  nem írható ki választópolgári kezdeményezésre  olyan
      népszavazás,  amely  az  Országgyűlésre  kötelező  volta  miatt
      elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét (ABH 1999, 251,
      262.).  Az  Alkotmánybíróság  megállapította,  hogy  az  OVB  a
      népszavazási kezdeményezés burkoltan alkotmánymódosító jellegét
      abban  látja, hogy a hatályos alkotmányi rendelkezések  alapján
      nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye
      az   Országgyűlést.   Az   Alkotmánybíróság   idézte   az   OVB
      határozatát,  amely  szerint  a népszavazásra  feltenni  kívánt
      „kérdésben (...) egy eredményes, a kérdésre igenlő választ  adó
      népszavazás    olyan   bizonytalan   határidejű   törvényhozási
      moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak  a  hatályos
      Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia
      intézményeire    vonatkozó   rendelkezései   megváltoztatásával
      kaphatnak  alkotmányos  alapot. Ezért  az  Országos  Választási
      Bizottság  (...)  a  kérdést  a  burkoltan  alkotmánymódosítást
      kiváltó  jellege  miatt is” utasította el. Az  Alkotmánybíróság
      15/2007.  (III.  9.)  AB határozata (ABK 2007.  március,  233.)
      szerint   a   felsőoktatási  törvény  módosításra,  a   képzési
      hozzájárulás megszüntetésére vonatkozó kérdés nem  irányult  az
      Alkotmány  módosítására  az  OVB határozatban  kifejtett  érvek
      alapján.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy  eredményes
      népszavazásból   az   Országgyűlésnek  nem   keletkezne   olyan
      jogalkotási    kötelezettsége,   amely   csak   az    Alkotmány
      módosításával teljesíthető.
       Habár a jelen ügyben más kérdés hitelesítéséről van szó, de  a
      most  vizsgált  OVB határozat is tartalmilag ebben  a  részében
      ugyanazt  az  alkotmányossági kérdést veti fel,  mint  amit  az
      Alkotmánybíróság   említett   döntésében   már   elbírált.   Az
      Alkotmánybíróság  ezért,  utalva  a  15/2007.  (III.   9.)   AB
      határozat  III. 3. pontjában (ABK 2007. március, 233, 235-236.)
      kifejtettekre,  a  jelen ügyben sem találta megalapozottnak  az
      OVB    úgynevezett    burkolt    alkotmánymódosításról    szóló
      álláspontját; a vizitdíj megszüntetésére, az Ebtv. módosítására
      irányuló kérdés nem jelent burkolt alkotmánymódosítást.
       
       5.  Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész
      szerint  határozott.  A megismételt eljárásban  az  OVB-nek  az
      Alkotmány  és  az  Nsztv.  rendelkezéseinek  megfelelő  kérdést
      tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítenie kell.
       Az  Alkotmánybíróság emlékeztet a Ve. 130. § (3)  bekezdésére,
      amely  úgy  rendelkezik,  hogy a kifogás  elbírálása  során  az
      Alkotmánybíróság  az  OVB határozatát helybenhagyja,  vagy  azt
      megsemmisíti,   és  az  Országos  Választási   Bizottságot   új
      eljárásra  utasítja. A Ve-nek az a szabálya, amely feljogosítja
      az   Alkotmánybíróságot  arra,  hogy  az  OVB-t  új   eljárásra
      utasítsa, azt jelenti, hogy az OVB-t a megismételt eljárásban —
      összhangban  az  Abtv.  27. § (2) bekezdésében  foglaltakkal  —
      nemcsak  az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező  része,
      hanem  annak  indokolása  is köti, annak  tartalmát  az  OVB  a
      megismételt  eljárásban  és  a határozathozatal  során  köteles
      figyelembe venni.
       Az  Alkotmánybíróság — figyelemmel az OVB határozatának Magyar
      Közlönyben  való  megjelenésére — elrendelte e határozatának  a
      Magyar Közlönyben való közzétételét.
                               Dr. Bihari Mihály
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
                 Dr. Balogh Elemér         Dr. Bragyova András
                 alkotmánybíró                   alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Holló András              Dr. Kiss László
                 alkotmánybíró                   alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Kovács Péter         Dr. Kukorelli István
                 alkotmánybíró                   alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Lenkovics Barnabás       Dr. Lévay Miklós
                 alkotmánybíró                   alkotmánybíró
                                       
                 Dr. Paczolay Péter       Dr. Trócsányi László
                 előadó alkotmánybíró            alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye

        A  többségi  határozatnak  sem a rendelkező  részével,  sem  az
        indokolásával nem értek egyet.

        A  107/2007.  (IV. 11.) OVB határozat ellen benyújtott  kifogás
        tárgyában  meghozott 504/H/2007. ügyszámú AB  határozathoz  írt
        különvéleményemben foglaltak ebben az ügyben is érvényesek.

        Budapest, 2007. június 5.
                                                    Dr. Bragyova András
                                                          alkotmánybíró

        Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye

        A  határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával
        nem értek egyet.

        Álláspontomat  az 504/H/2007. AB határozathoz a 107/2007.  (VI.
        11.)    OVB   határozat   kapcsán   fűzött   különvéleményemben
        kifejtettekkel azonos indokokra alapítom.

        Budapest, 2007. június 5.
                                                       Dr. Holló András
                                                          alkotmánybíró
        A különvéleményhez csatlakozom:
                                                       Dr. Lévay Miklós
                                                          alkotmánybíró
          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          .
          Number of the Decision:
          .
          34/2007. (VI. 6.)
          Date of the decision:
          .
          06/05/2007
          .
          .