A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa bírói kezdeményezésre indult egyedi normakontroll eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 7.P.88614/ 2012. szám alatt folyamatban lévő perben az eljáró bíró az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv. (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, egyúttal a per tárgyalását felfüggesztette. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz 2012. június 11. napján érkezett indítványában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) bekezdése utolsó tagmondatának megsemmisítését, és annak megállapítását kérte, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárására okot adó perben nem alkalmazható.
[2] Álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a Pp. támadott – 2012. évi XXXII. törvénnyel megállapított – rendelkezése, melynek alapján hirdetményi kézbesítés elrendelésekor a hirdetményt, illetve a kézbesítendő iratokat közzé kell tenni a bíróság honlapján és az erre a célra fenntartott központi honlapon is.
[3] Azzal érvelt, hogy a szabály alkalmazása folytán a kézbesítendő iratok, így például a keresetlevél és annak mellékletei az interneten korlátozás nélkül, bárki számára hozzáférhetőkké válnak, ezért a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését és a B) cikk (1) bekezdését, de ellentétes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 7. §-ával is, amely előírja az adatkezelő számára az általa kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatalának megakadályozását.
[4] Az indítványozó kifogás tárgyává tette a hirdetményi kézbesítés szabályozásában meglévő azon ellentmondást is, hogy míg a hirdetményi nyilvántartásból a Pp. 102. § (6)–(7) bekezdése szerint csak az igényelhet adatot, aki az érdekeltségét igazolja, az elektronikusan közzétett iratokból bárki hozzáférhet az adatokhoz.
[5] Az indítványozó 2012. szeptember 14. napján érkeztetett beadványában indítványát arra hivatkozással vonta vissza, hogy az a Pp. időközbeni módosítására tekintettel okafogyottá vált.
[6] Az Abtv. 53. § (6) bekezdése szerint az alkotmányjogi panasz kivételével az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem vonható vissza, ezért az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett az indítvány tartalmát.
[7] A Pp. 2012. július 23. napjáig hatályban volt 102. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél – illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó – utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróság honlapján és az erre a célra fenntartott központi honlapon.
[8] Ezt a rendelkezést egészítette ki 2012. július 24-ei hatállyal a 2012. évi CXVII. törvény. A Pp. 102. §-ának új (1a) bekezdése szerint a hirdetmény tartalmazza a) a kifüggesztés, a bíróságok központi internetes honlapján történő közzététel esetén pedig a közzététel napját, b) az eljáró bíróság megnevezését, c) a bírósági ügyszámot, d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában tartózkodási helyét, e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált és f) a figyelemfelhívást az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre és arra, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.
[9] Megállapítható, hogy az új szabály alapján a kézbesítendő iratot már sem a bíróság, illetve a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggeszteni, sem honlapon közzétenni nem lehet, így annak tartalmához csak a címzett férhet hozzá.
[10] A sérelmezett szabály módosításával a szabályozásban megszűnt az indítványozó által kifogásolt ellentmondás is, hiszen a hirdetmény elektronikus közzététele esetén is csak a Pp. 102. § (6)–(7) bekezdéseiben szabályozott feltételek esetén juthat hozzá az arra jogosult személyes adatokhoz.
[11] Az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság vizsgálata kizárólag az indítványban megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Pp. sérelmezett 102. § (1) bekezdésének módosítása folytán az indítvány tárgytalanná, és így okafogyottá vált, ezért az Abtv. 59. §-a és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére és 50. §-ára, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdésére – az eljárást megszüntette.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |